A külkereskedelem technikája és szervezése I-XIV.

Tartalom

I. BEVEZETÉS A KÜLKERESKEDELEMBE
Mi a külkereskedelem? 1
Mit nevezünk külkereskedelmi tevékenységnek? 2
A nemzetközi munkamegosztásban való részvétel okai 2
A külkereskedelem jelentősége a magyar népgazdaságban 5
Külkereskedelmi kapcsolataink 6
A Terms of trade 7
INTEGRÁCIÓK 9
Európai Gazdasági Közösség /EGK/ 12
Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa /KGST/ 18
Ellenőrző kérdések 28
Irodalomjegyzék 29
II. A KÜLKERESKEDELMI TEVÉKENYSÉG SZERVEZÉSÉNEK NEMZETKÖZI KERETEI, AZ ÁLLAMKÖZI SZERZŐDÉSEK ÉS A NEMZETKÖZI SZOKVÁNYOK
Bevezető
1. AZ ÁLLAMKÖZI SZERZŐDÉSEK
Az államközi szerződések rendszerezése 1
léi. A kereskedelmi szerződés 4
1.1.1. A kereskedelmi szerződések lényege 5
1.1.2. A kereskedelmi szerződésekben alkalmazott elvek 5
1.1.2.1. A legnagyobb kedvezmény elve 6
1.1.2.2. Az egyenlő /nemzeti/ elbánás elve 9
1.1.2.3. A viszonosság /reciprocitás/ elve
1.2. Az árucsere-forgalmi megállapodás 12.
1.2.1. Az árucsere-forgalmi megállapodások szerkezete 13
1.2-.2. A kontingenslisták összeállításának módszerei 15
1.2.3. A kontingenslisták egyensúlya, árukapcsolás 18
1.2.4. A kontingensek blokkirozása 20
1.2.5. A szocialista országok közötti árucsere-forgalmi megállapodások 22
1.2".6. A szocialista és az ECK-tagországok közötti árucsere-forgalom szabályozása 23
1.3. A fizetési /kiiring/ megállapodások 26
1.3.1. A kliringmegállapodások tartalma 28
1.3.2. A kii ringéi számolás technikája 31
1.3.3. A kétoldalú és a többoldalú kliringmegállapodások 32
1.3.4. Kliringelszámolás a szocialista országok egymás közötti forgalmában 38
1.4. A kooperációs megállapodások 41
1.5. A nemzetközi áruegyezmények 44
1.6. Az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény - a GATT 48
1.6.1. A GATT alapokmánya 49
1.6.2. A GATT által kidolgozott magatartási szabályokra vonatkozó megállapodások /kódexek/ 54
1.7. A KGST-tagországok szervezetei közötti áruszállítások Általános Feltételei /KGST 1968/1975. évi ÁSZF 1979. évi szövegezésben/ 61
1.7.1. Az ÁSZF kialakulása, hatálya 61
1.7.2. Az ASZF által szabályozott kérdések köre 62
1.8. A KGST 1973. évi Műszaki Szolgálat Általános Feltételei /MSZÁF/ 64
1.9. A KGST 1973. évi Általános Szerelési Feltételei /ÁSzerF/ 67
1.10. A KGST-tagországok szervezetei közötti termelésszakosítás és kooperációs Általános Feltételei /KGST-TKÁF/ 69
SZOKÁSOK ÉS SZOKVÁNYOK A NEMZETKÖZI KERESKEDELEMBEM 72
2.1. A szokás és szokvány fogalma, kialakulása 72
2.2. A szokások, szokványok fajtái 75
2.2.1. Az Ircoterms - International Commercial Terms - Nemzetközi Kereskedelmi Feltételek 78
Ellenőrző kérdések 106
Felhasznált irodalom 110
III. A KÜLKERESKEDELMI TEVÉKENYSÉG ÁLLAMI IRÁNYÍTÁSÁNAK ESZKÖZRENDSZERE
Bevezető 1
A KÜLKERESKEDELEM ÁLLAMI IRÁNYÍTÁSAINAK ESZKÖZRENDSZERE ÁLTALÁBAN 3
Az állami irányítás eszközeinek rendszerezése 3
Az állami irányítás hatósági /adminisztratív/ eszközei 5
1.1.1. Az engedélyezési rendszer 5
1.1.2. A kontingensek 9
1.1.3. Tervezés,tervek 10
1.1.4. Valutapolitikai intézkedések és valutakeretek 10
1.1.5. A termékforgalmazás és készletgazdálkodás előírásai 11
1.1.6. Árpolitikai intézkedések 12
1.1.7. Egyéb hatósági intézkedések 13
1.2. A közgazdasági eszközök/szabályozók/ 14
1.2.1. Az exportra és az importra egyaránt ható közgazdasági szabályozók 14
1.2.1.1. Az árfolyamok 14
1.2.1.2. Az árak 15
1.2.2. Az exportra ható közgazdasági szabályozók 17
1.2.2.1. A termelési- és az exportszubvenciók 17
1.2.2.2. A beruházási könnyítések 18
1.2.2.3. Az adóvisszatérítések és adókedvezmények 19
1.2.2.4. A hitelkedvezmények 21
1.2.2.4.1. Az exporttermék gyártásához nyújtott hitelkedvezmények 21
1.2.2.4.2. A hiteleladáshoz nyújtott hitelkedvezmények 22
1.2.2.5. Az exportösztönzés valutáris eszközei 26
1.2.2.6. A kollektív exportösztönzés /trade promotion/ 28
1.2.3. Az importszabályozás közgazdasági eszközei 30
1.2.3. A vámok 30
1.2.3.1.1. A vámok rendszerezése 32
1.2.3.1.2. A vámtarifák 41
A vámtarifák nomenklatúrája 43
1.2.3.1.3. A vámteher/vámvédelem/szintje 46
1.2.3.1.4. A vámrendszerek 48
1.2.3.1.5. A vámok szerepe a szocialista országokban . 50
1.2.3.1.6. Az áruk vámkezelésének módozatai és technikája 51
1.2.3.2. Az importszabályozás egyéb eszközei 59
1.2.4. A speciális közgazdasági szabályozók 61
2. A MAGYAR KÜLKERESKEDELEM ÁLLAMI IRÁNYÍTÁSÁNAK ESZKÖZRENDSZERE 64
A magyar külkereskedelem irányításának adminisztratív eszközei 67
2.1.1. Az engedélyezési rendszer 67
2.1.2. A külkereskedelmi forgalom kontingentálása 73
2.1.3. Tervezés,tervek 73
2.1.4. Valutapolitikai intézkedések, valutakeretek 74
2.1.5. A termékforgalmazás és a készletgazdálkodás rendjére vonatkozó előírások 75
2.1.6. Árhatósági intézkedések 79
2.2. Az állami irányítás közgazdasági szabályozó eszközei 82
2.2.1. Az exportra és az importra ható általános közgazdasági szabályozok 82
2.2.1.1. Az árfolyamok 82
2.2.1.2. Az árak 87
2.2.2. Az exportra ható általános közgazdasági szabályozók 94
2.2.2.1. Különbözeti termelői forgalmi adó átalány visszatérítés 94
2.2.2.2. Beruházási könnyítések 96
Termeléskorszerűsítési támogatás 97
2.2.2.3. Hitellehetőségek 99
2.2.2.3.1. Az exporttermék gyártásához nyújtott hitelek 99
2.2.2.3.2. A céghitelnyújtás előmozdítása 107
A céghitelek okmányainak refinanszírozása 107
Az exporthitel-biztosítás magyarországi rendszere 108
2.2.2.4. Kollektív exportösztönzés 109
2.2.3. Az import szabályozásának közgazdasági eszközei 109
2.2.3.1. A vámok 109
2.2.3.1.1. A Magyar Kereskedelmi Vámtarifa 110
2.2.3.1.2. Vámeljárás Magyarországon 112
2.2.3.2. Az importhoz kapcsolódó egyéb eszközök 118
2.2.3.2.1. Az import forgalmi adó és az import árkiegészítés 118
2.2.4. A speciális közgazdasági szabályozók 120
2.2.5. A vállalati jövedelem- és bérszabályozás 121
2.2.5.1. A vállalati jövedelemszabályozás 124
2.2.5.1.1. A nyereségadózást megelőző kötelezettségek 125
2.2.5.1.2. A nyereségadózás 127
2.2.5.1.3. A vállalati alapok képzésének szabályai 128
2.2.5.2. A vállalati bér- és keresetszabályozás 131
Ellenőrző kérdések 135
IV. A KÜLKERESKEDELEM KÖZPONTI ÉS VÁLLALATI SZERVEZETE
Bevezető 1
1. A külkereskedelem hatósági és központi szervezete 3
1.1. A hatósági szervezet sajátosságai szocialista viszonyok között 5
1.2. A hatósági szervezet sajátosságai a fejlett tőkés országokban 9
1.3. A fejlődő országok külkereskedelmének hatósági szervezete 11
1.4. A magyar külkereskedelem hatósági és központi szervezete 12
1.4.1. A Külkereskedelmi Minisztérium /KKM/ 12
1.4.2. A funkcionális hatóságok szerepe a külkereskedelem irányításában 16
1.4.3. A devizabankok, mint hatósági szervek 19
1.4.3.1. A Magyar Nemzeti Bank /MNB/ 19
1.4.3.2. A Magyar Külkereskedelmi bank Rt. /MKB/ 22
1.4.4. Nem hatósági jellegű központi szervek 23
A külső piaci hatósági szervezet 24
2. A külkereskedelmi vállalati szervezet 26
A külkereskedelmi tevékenység szervezésének módszerei 26
2.2. Kereskedőtípusok a külkereskedelemben 30
2.2.1. A kereskedők rendszerezése jogi szempontból 31
2.2.1.1. A vállalat 31
2.2.1.2. A kereskedelmi társaságok 31
2.2.1.3. A magyar vállalatok együttműködésének jogi formái 36
2*2*1*4* A nemzetközi gazdasági célú társulások 40
2.2.1.5* A KGST-tagállamok vállalatai együttműködésének jogi formái 42
2*2*1*6* Vegyesvállalatok létesítése a szocialista országokban 43
2*2*1*7* Szocialista részvételű vegyesvállalatok létesítése a tőkés országokban 44
2.2.1.8* Magyar érdekeltségű vegyesvállalatok létesítése külföldön 46
2*2*1*9* Vegyesvállalatok létesítési Magyarországon 47
2*2*2* A kereskedők ügylettípus szerinti szakosodása 49
2*2*3* A kereskedők funkcionális csoportosítása 51
2*2.3.1. A saját nevükben, saját számlára tevékenykedő kereskedők 52
2.2.3.1.1. Külkereskedelmi cégek 52
2.2.1.1.2. Kereskedőházak 53
2.2.3.1.3. Shipperek 54
2.2.3.1.4. Nagykereskedelmi vállalatok 54
2.2.3.1.5. Kiskereskedelmi vállalatok 55
2.2.3.1.6. Termelő üzemek 57
2.2.3.2. A saját nevükben, más számlájára tevékenykedő kereskedők: a bizományosok 59
2.2.3.3. A más nevében, más számlájára 65
A magyar külkereskedelem vállalati szervezete 66
2.3.1. A külkereskedelmi tevékenység folytatására jogosult vállalatok 66
2.3.2. A termelő /felhasználó/ és külkereskedelmi vállalatok gazdasági-elszámolási kapcsolatai 71
2.3.2.1. A saját számlás kapcsolat 74
2.3.2.2. A bizományi kapcsolat 76
2.3.2.3. A társasági kapcsolat 83
2.3.2.4. Az ügynöki megbízás 88
2.3.3. A külkereskedelem vállalati szervezete fejlesztésének lehetőségei és főbb irányai 89
2.3.4. A vállalatközi kapcsolatok fejlesztésének lehetőségei és fő irányai 93
2.4. A külkereskedelmi vállalatok szervezete 96
2.4.1. Az áruforgalmi külkereskedelmi vállalatok belföldi szervezete 99
2.4.1.1. Az áruforgalmi részlegek 99
2.4.1.2. A funkcionális részlegek 104
2.4.2. Az áruforgalmi külkereskedelmi vállalatok külföldi szervezete 106
Ellenőrző kérdések 115
Felhasznált és ajánlott irodalom 118
V. A KÜLKERESKEDELMI ÁRUÜGYLETEK ÉS A KÜLÖNLEGES KÜLKERESKEDELMI ÜGYLETEK
Bevezető
1. A külkereskedelmi ügylet fogalma 2
2. A külkereskedelmi ügylet típusai 6
2.1. Az egyszerű áruügyletek 7
2.1.1. Az exportügylet 7
2.1.2. Az importügylet 8
2.2. A különleges külkereskedelmi áruügyletek 8
2.2.1. A kompenzációs ügylet 10
2.2.2. Az adresszációs ügylet 16
2.2.3. A reexport,tranzit ügylet 20
2.2.4^ A switch ügylet 28
2.2.5. A bérmunka ügylet 34
2.2.6. A választékcsere 38
2.2.7. A lecseréléses ügylet 39
2.2.8. A feldolgozásos ügylet 41
2.2.9. A taktikai ügyletek 43
2.3. A különleges külkereskedelmi ügyletek 46
2.3.1. A licencia és/vagy know-how adásvételére vonatkozó ügyletek 46
2.3.2. A kihasználási megállapodás /franchising/ 48
2.3.3. A nemzetközi kooperáció 50
2.3.3.1. A nemzetközi kooperáció főbb típusai 52
2.3.3.2. A nemzetközi kooperáció hatása a vállalati gazdálkodásra 55
2.3.3.3. A kooperációs szerződés fontosabb feltételei 56
2.3.A. A fővállalkozás 62
2.3.5. A termelőeszköz bérlet /leasing/ 69
Ellenőrző kérdések 72
Felhasznált és ajánlott irodalom 74
VI. KONCENTRÁLT PIACOK
A vásárok és kiállítások 2
A vásárok és kiállítások típusai 4
A tőzsde 9
A tőzsdék fajtái 11
A tőzsdetagság 14
A tőzsdék belső szervezete 17
A tőzsdei szokványok 18
A tőzsdei árfolyamok 21
A tőzsdei ügyletek 25
A prompt és a termin ügyletek 25
A prémiumvásárlási rendszer 28
A bázis 29
Az opciós ügyletek 31
A fedezeti /hedge/ ügyletek 35
A tőzsdei ügyletkötés rendje 40
A brókernek adható megbízás fontosabb formái 42
A tőzsdei ügyletek döntéselőkészítő módszerei 45
A tőzsdei ügyletek realizálása 46
Az árverések /aukciók/ 50
Az aukciók fajtái 52
Az árvereztető társaság és szerepe 53
Az ár kialakításának módszerei 57
Az ügylet lebonyolítása 59
A versenytárgyalás /tender/ 61
A versenytárgyalás előkészítése 63
A versenyfeltételek kialakítása 64
A versenytárgyalás meghirdetése /kiírása/ 68
Részvétel a versenytárgyaláson 70
A versenytárgyalás lefolytatása 73
Néhány sajátos részfeladat a versenytárgyalás egyes szakaszaiban 77
A formai rendelkezések betartása 77
Információ- kérés és szolgáltatás az ajánlattevők vagyoni helyzetéről és tevékenységéről /prekvalifikáció/ 78
Garanciák kérése és nyújtása 79
Az eredményhirdetés 83
A szerződéskötés 84
Ellenőrző kérdések 88
Felhasznált irodalom 92
VII. A NEMZETKÖZI ÁRUFUVAROZÁS
Előszó
1. Az árufuvarozási szerződésről általában 1
2. A fuvarozási szerződés résztvevői 2
3. A fuvarozási mód megválasztásának szempontjai 4
4. A vasúti árufuvarozás 7
4.1. A vasutak tevékenysége 8
4.2. A vasúti fuvarozás nemzetközi szabályozása 8
4.2.1. A vasutak fuvarozási kötelezettsége 11
4.2.2. A vasúti fuvarozási szerződés és a vasúti fuvarlevél 12
4.2.3. Az utólagos rendelkezési jog 13
4.2.4. Az áruk feladása 15
4.2.5. A fuvarozás útiránya 16
4.2.6. A vasút felelőssége 16
4.2.7. A fuvardíj fizetés 18
4.2.8. A tranzit fuvardíjak elszámolása a vasutak között 19
4.3. A vasúti fuvardíjak 20
A köteléki díjszabások 23
4.3.2. Az Egységes Átmeneti Díjszabás / ETT/ 24
4.3.3. A Nemzetközi Vasúti Átmeneti Díjszabás /MTT/ 25
4.3.3.1. Az MTT alkalmazási területe 25
4.4. Idegen vasúti kocsik használata - közös kocsipark 26
4.5. Fuvaroztatás TEEM forgalomban 28
5. A tengeri árufuvarozás 28
5.1. A tengeri árufuvarozásban használt kereskedelmi hajók 29
5.2. A hajók osztályba sorolása, lobogója 32
5.3. A tengerhajózás fajtái 33
A vonalhajózás 33
A hajólisták 34
Hajótérfoglalás vonalhajókra 35
A vonalhajózás feltételei 37
A vonalhajó fuvardíj 38
- Pótdijak és fuvardíj-kedvezmények
5.3.1.5. A vonalhajózás okmányai 40
- A könyvelési jegy 40
/Booking Note/
- A hajóraklevél 41
/Bili of Lading/
- Az elsőtiszti elismervény 47
/Mate's Receipt/
- A kikötőraktári elismervény 47
/Dock Receipt/
- A kiszolgáltatási jegy 47
/Delivery Order/
A hajófuvarozó felelőssége az áruért 48
A bérelt hajózás 48
A hajóbérleti szerződés tartalma 50
5.3.2.2. A hajóbérleti szerződés megkötése 53
5.4. Tengeri kikötök, kikötői szolgáltatások 53
5.4.1. A közraktárak 56
5.4.2. A szabadkikötők 58
6. A folyami /dunai/ árufuvarozás 58
6.1. A dunai forgalmat szabályozó nemzetközi egyezmények 59
6.1.1. Az egységes dunai árufuvarozási feltételek /DÁF/ egyes rendelkezései 60
6.1.1.1. Az áru feladása 60
6.1.1.2. Az áru átvétele 61
6.1.1.3. Az áru berakása 61
6.1.1.4. A fuvarozó felelőssége 61
6.1.1.5. A dunai fuvardíj 62
6.1.1.6. A folyami kikötői díjszabások 62
6.2. A dunai árufuvarozás okmányai 62
6.3. A kombinált Duna-tengeri fuvarozás 63
6.4. A kombinált dunai-vasúti fuvarozás 65
7. A légi árufuvarozás 65
7.1. Nemzetközi légiközlekedési egyezmények 66
Nemzetközi légifuvarozási szervezetek 67
A légi árufuvarozás okmányai 67
A légi fuvardíj 69
Fuvardíjfizetési lehetőségek a légi árufuvarozásban 71
A közúti árufuvarozás 71
A közúti árufuvarozás nemzetközi szabályozása 72
A nemzetközi közúti fuvarozás okmányai 72
A nemzetközi közúti árufuvarozás engedélyezése 75
A közúti fuvardíj 76
Ellenőrző kérdések 78
VIII. BIZTOSÍTHATÓ KOCKÁZATOK ÉS BIZTOSÍTÁSUK A KÜLKERESKEDELEMBEN
Előszó
1. A biztosítás kialakulása, lényege 1
2. A biztosítási ügyletben résztvevő személyek 2
3. A biztosítási ajánlat 3
4. A biztosító kockázatelbírálása és a biztosítási díj 4
5. A biztosítási szerződés létrejötte és okmányai 4
6. A biztosító kártérítési kötelezettsége 5
7. A biztosítás fajtái 8
A nemzetközi szállítmánybiztosítás 10
A szállítmánybiztosítási ajánlat tartalma 10
7.1.2. Szállítmánybiztosítási kockázatok és feltételek 12
7.1.2.1. A fuvarozás veszélyeiből eredő kockázatok és biztosításuk 14
7.1.2.2. A politikai kockázatok és biztosításuk 15
7.1.3. Szállítmánybiztosítási károk 16
7.1.4. A kárigény érvényesítése 20
7.1.5. A viszontbiztosítás 21
7.2. Az exporthitel-biztosítás 22
7.2.1. Exporthitel-biztosítási kockázatok 23
7.2.2. Az exporthitel-biztosítás magyarországi rendszere 25
7.2.2.1. Az Állami Biztosító exporthitel-biztosítási feltételei 27
Ellenőrző kérdések 40
IX. A KÜLKERESKEDELMI ÜGYLET ELŐKÉSZÍTÉSE
Bevezetés
1. Konjunktúrakutatás 3
1.1. A konjunktúrakutatás módszerei 3
1.2. Az információk forrásai 8
1.3. Az információk felhasználása 11
2. Piackutatás a külkereskedelemben 12
2.1. A piackutatással kapcsolatos alapfogalmak 12
2.2. A marketing 13
2.3* A piackutatás fajtái, alapvető módszerei 20
2.4. A külkereskedelmi piackutatás sajátosságai 24
2.4.1. A külkereskedelmi piackutatás területei 30
2.4.2. Az exportpiac-kutatás 31
2.4.3. Importpiac-kutatás 39
2.5. Az árkutatás 41
2.6. A piackutató munka szervezése 43
2.7. A piackutatás eredményeinek felhasználása 45
3. Reklámtevékenység a külkereskedelemben 46
3.1. A külkereskedelmi reklám és propaganda Fogalma 47
3.2. A reklámtevékenység formái 49
3.3. A reklámtevékenység alapvető gazdasági funkciói 52
3.4. A reklám tervezése 55
4. Az ajánlati tevékenység 62
4.1« Az ajánlat fajtái 63
4.2. Az ajánlat tartalma 67
4.3. Az ajánlat és az ajánlatkérés megjelenési formái 71
4.4. Az ajánlatadási határidő 72
4.5. Az ajánlatadás nyelve 73
4.6. Az ajánlatok értékelése 75
4.7. Az alku 77
5. Az eladás stratégiája, taktikája, etikája 79
5.1. Az eladás stratégiája 79
5.1.1. Alapvető megközelítési módok 79
5.1.2. Az üzletkötő személyisége és helye a vásárlási motívumok között 82
5.1.3. Az eladási érvelés koncepciója 85
5.2. Az eladás taktikája 86
5.3. Az eladás etikája 93
5.3.1. A vevővel való kapcsolattartás etikája 93
5.3.2. Etika a vállalattal szemben 95
5.4. A tárgyalás 96
5.4.1. A kapcsolatfelvétel 96
5.4.2. Felkészülés a tárgyalásra 98
5.4.3. A tárgyalás folyamata 99
5.4.4. A tárgyalás után
Ellenőrző kérdések 110
X. KALKULÁCIÓ ÉS ÁRKÉPZÉS A KÜLKERESKEDELEMBEN
1. A vállalati árpolitika 3
1«1* Az árak szerepe a vállalati gazdálkodásban 3
1.2 • A vállalat külkereskedelmi árpolitikáját meghatározó tényezők 5
1.2.1. A külső piac árpolitikát meghatározó szerepe 6
1.2.2. A vállalat termékei és a vállalat árpolitikája 11
1.2Ü| A vállalat belföldi környezetének árpolitikát alakító szerepe 13
1.2.4* A vállalat költségeinek megtérülése az árakban 16
Í.3o A vállalati árpolitika - ármunka súlyponti kérdései 16
1.3.1. Az Új termék exportárának meghatározása 17
1.3.2. Az árdifferenciálás 19
1.3.5. Rabattpolitika 24
2* Az ajánlati ár kialakítása 28
2.1. Kalkuláció a külkereskedelemben 28
2.1.1. A külkereskedelmi tevékenység költségei 28
2#1*2. Kalkulációtípusok a külkereskedelemben 37
2.1.2.1. Kalkuláció az elkészítés időpontja szerint /elő- és utókalkuláció/ 38
2#1.2.2. Kalkulációk a kalkulációs tevékenység iránya szerint /progresszív, retrográd és különbség kalkuláció/ 46
2.1.2.3. Kalkulációtechnikai eljárások /pótlékoló, kiegyenlítő, osztó, egyenértékszámos osztó, összehasonlító kalkuláció/ 48
2.1.2.4. Választás teljesköltség-kalkuláció és hozzájárulás számítás között 51
2.2. Az árképzés 55
2.2.1. Az árat befolyásoló legfontosabb tényezők 56
2.2.2. Árengedmények és felárak 60
2.3« A kalkuláció és az árképzés sajátosságai egyes termékcsoportoknál 62
2.3.1. A gépek és nagyberendezések árképzése 62
2.3.2. A nyersanyagok árának kialakítása 63
2.3.3* A fogyasztási cikkek árképzése 64
2.4* Árképzési elvek és módszerek a szocialista országok külkereskedelmében 71
2.5* Árdokumentáció a külkereskedelemben 74
Ellenőrző kérdések 79
Felhasznált és ajánlott irodalom 81
XI. AZ ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, TARTALMA
A külkereskedelmi ügylet létrejötte: a szerződéskötés 3
2. Az adásvételi szerződés tipikus formái 6
3. A külkereskedelmi adásvételi szerződés tartalma 11
3.1. Az áru megnevezése, minőségének és mennyiségének a meghatározása 12
3.1.1. A minőség megjelölése 12
3.1.2. Az áru mennyiségének meghatározása a szerződésben 18
3.2. Az ár rögzítése a szerződésben 20
3.3. A fuvarparitás meghatározása 24
3.4. Fizetési feltétel az adásvételi szerződésben 30
3.4.1. A fizetési feltétel tartalma 32
3.4.2. A fizetési mód megválasztását befolyásoló szempontok 35
3.4.3. A fizetési mód megválasztásával kapcsolatos előírások a magyar külkereskedelemben 38
3.5. A szállítási határidő meghatározása a szerződésben 38
3.6. Az áru csomagolása 42
3.7. Az adásvételi szerződésre mértékadó jog 52
3.8. A birói illetékesség kérdése 56
3.9. Egyéb kérdések, záradékok az adásvételi szerződésben 57
3.9.1. Árfolyamzáradékok 57
3.9.2. Az áru minőségének ellenőrzése 63
3.9.3. A szerződéstől való elállás és követelményei 66
3.9.4. A garanciális idő kikötése 67
3.9.5. Hatósági záradék 68
3.9.6. Az egyedárusítói jog kérdése 68
4. Az általános üzletkötési feltételek szerepe a szerződéskötésben 69
5. Ellenőrző kérdések 72
6. Felhasznált és ajánlott irodalom 74
XII. FIZETÉSEK A NEMZETKÖZI KERESKEDELEMBEN
Fizetési eszközök a nemzetközi kereskedelemben 5
1. Bankátutalás 6
2. Váltó 7
2.1 A váltóügylet résztvevői 8
2.2. A váltó fajtái 9
2.3 A váltó törvényes kellékei 10
2.4. Egyéb váltó kellékek 12
2.5. A váltó átruházása 13
2.6. A váltókövetelés érvényesítése 16
2.7. A váltó szerepe a külkereskedelmi ügyletkötésekben 18
3 A csekk 22
. 3.1. A csekkszerződés 23
3.2. A csekken szereplő személyek 24
3.3. A csekk alaki kellékei 24
3#4. A csekk lejárata 25
3*5* A csekk átruházása 27
3.6. Csekk-változatok a nemzetközi kereskedelemben 28
3.7. A csekk szerepe a külkereskedelmi forgalomban 29
A nemzetközi kereskedelemben alkalmazott fizetési módok 31
1. Előrefizetés 32
2. Előlegfizetés 33
3. Az akkreditív /okmányos meghitelezés/ 34
3.1. Az akkreditív fogalma és jelentősége 34
3.2. Az akkreditívre vonatkozó nemzetközi szokvány 37
3.3. Az akkreditív ügylet résztvevői 38
3*4. Az adásvételi szerződés és az akkreditív kapcsolata 45
3.5• Az akkreditív által létrehozott jogviszonyok 47
3*6. Az akkreditív feltételei 50
3.7. Az okmányfelülvizsgálat és a fizetés 58
3.8. Az akkreditív különleges típusai 60
3*8.1. A kereskedelmi hitellevél 61
3.8.2*. A rembours akkreditív 64
3*8.3. Halasztott fizetésű akkreditív 66
•8.4. A feltöltődő meghitelezés 67
3*8.5. A packing credit és a red claused meghitelezés 68
3.8.6. A back to back meghitelezés 69
3.8.7. Egyéb különleges akkreditívek 70
4. Okmányos beszedvény /okmányos inkasszó/ 71
4.1. Az okmányos beszedvény fogalma és jellemzői 71
4.2# Az okmányos beszedvény változatai az eladó biztonsága szerint 74
4.2.1. A vinkulált okmányos inkasszó 74
4.2.2. A nyitott /sima/ okmányos inkasszó 79
Az okmányos beszedvény változatai a fizetés időpontja szerint 81
A látra szóló beszedési megbízás 82
A lát után bizonyos időre szóló okmányos beszedvény 83
A beszedési megbízás tartalma 84
Inkasszókényszer Magyarországon 86
A nyitva szállítás 87
6. Utólagos elfogadású inkasszó 87
Az utólagos elfogadású inkasszó technikája 89
A fizetési mód szabályozása az ÁSZF-ben 90
A céghitel-nyújtás 95
A hitelnyújtás időtartama 99
A hitelnyújtás költségeinek figyelembevétele az eladási árban 102
A céghitel refinanszírozása 103
A refinanszírozás szükségessége 103
A refinanszírozás módjai 104
A céghitelnyújtás fedezete 112
8. A bankgarancia és a bankkezesség típusai a külkereskedelemben 116
Ellenőrző kérdések 124
Ajánlott irodalom 128
XIII. AZ ÜZLET
Az üzletről általában 1
Az üzlet létrejöttéhez szükséges tényezők 3
Az okmányok szerepe 3
Rendelés és rendelésigazolás 4
Az alakiság követelménye 4
Az ügylet 5
Az ügyletek fajai 5
A termelői háttér, a kereskedői apparátus és a külföldi vevőkör jelentősége 6
Akvizíciós tevékenység 7
Az üzlet felépítésének fázisai 7
Az üzlet három része 8
Az import hármas elve 8
A kockázat 8
Gazdaságpolitika 9
Kereskedelempolitika 9
Üzletpolitika 9
Piacpolitika 9
Árpolitika 10
Az üzlet előkészítése 10
Árufajták 10
Az üzlet előkészítésének tényezői 11
A piackutatás 14
A piackutatás tevékenységi köre 15
A piackutatás forrása 17
Az árdokumentáció 17
A marketing 18
A propaganda 20
A propaganda tevékenységi köré 20
A propaganda eszközei 21
A védjegy és a márka 21
A reklám 22
Az ajánlat ... 23
Az ajánlat fajai 24
Az ajánlat tartalma 26
Az ajánlati ár 29
Záradékok /clausulák/ 30
A kalkuláció 34
Az üzlet megkötése 37
Az üzlet alaptényezői 38
A termelés 38
Az áru 46
A piac 55
A vevő - eladó 70
Ellenőrző kérdések 75
Felhasznált irodalom 78
XIV. A KÜLKERESKEDELMI ÜGYLET LEBONYOLÍTÁSA
1. A lebonyolítás helye az üzleti tevékenységben 1
1.1. A külkereskedelmi üzleti tevékenység fázisai 1
1.2. Kapcsolat az üzlet lekötése és lebonyolítása között 3
1.3. A lebonyolítás részterületei. 4
2. A lebonyolítás során megjelenő hatósági, vállalati szervezetek 5
2.1. Hazai és külföldi hatósági szervezetek. 6
2.2. Az áru továbbítását, tárolását végző szervezetek 7
2.2.1. Fuvarozóvállalatok 7
2.2.2. Közraktárak 9
2.2.3. A szállítmányozó 9
2.3. Az ellenérték beszedésében, biztosításában közreműködő szervezetek 17
2.4. Egyéb, a lebonyolításba bekapcsolódó szervezetek 20
3. A lebonyolítás folyamata az egyes részfeladatok összefüggésében 21
3.1. Exportüzlet lebonyolítása 21
3.2. Importüzlet lebonyolítása 29
Felsőfokú vizsgakérdések 36
Középfokú vizsgakérdések

Témakörök