Előszó | 15 |
A külkereskedelmi tevékenység feltételrendszere; ügylettípusok, kereskedők | |
A külkereskedelmi tevékenység szervezésének államközi keretei - az államközi szerződések | |
A kereskedelmi szerződés | 21 |
A kereskedelmi szerződések lényege | 21 |
A kereskedelmi szerződésekben alkalmazott elvek | 22 |
Az árucsere-forgalmi megállapodás | 25 |
Az árucsere-forgalmi megállapodások szerkezete | 26 |
A kontingenslisták összeállításának módszerei | 27 |
A kontingenslisták egyensúlya | 29 |
A kontingensek blokkírozása | 30 |
A szocialista országok közötti árucsere-forgalmi megállapodások | 30 |
A szocialista országok és az EGK-tagországok közötti árucsere-forgalom szabályozása | 31 |
A fizetési (klíring-) megállapodás | 35 |
A klíringmegállapodások tartalma | 37 |
A klíringelszámolás technikája | 38 |
A kétoldalú és a többoldalú klíringmegállapodások | 38 |
Klíringelszámolások a szocialista országok egymás közti forgalmában | 40 |
A nemzetközi áruegyezmények | 42 |
A külkereskedelmi tevékenység szervezésének állami keretei | |
A külkereskedelem állami irányításának eszközrendszere | 45 |
A külkereskedelem állami irányításának hatósági (adminisztratív) eszközei | 48 |
Az exportra és az importra egyaránt ható általános közgazdasági szabályozók | 53 |
Az exportra ható általános közgazdasági szabályozók | 54 |
Az importszabályozás közgazdasági eszközei | 63 |
A speciális közgazdasági szabályozók | 82 |
A magyar külkereskedelem állami irányításának eszközrendszere | 83 |
A magyar külkereskedelem állami irányításának adminisztratív eszközei | 85 |
Az exportra és az importra egyaránt ható általános közgazdasági szabályozók | 94 |
Az exportra ható általános közgazdasági szabályozók | 100 |
Az import szabályozásának közgazdasági eszközei | 115 |
A speciális közgazdasági szabályozók | 129 |
A külkereskedelem hatósági és központi szervezete | |
A hatósági szervezet sajátosságai szocialista viszonyok között | 123 |
A hatósági szervezet sajátosságai a fejlett tőkés országokban | 125 |
A fejlődő országok külkereskedelmének hatósági szervezete | 126 |
A magyar külkereskedelem szervezete | 127 |
A külkereskedelem hatósági szervezete | 127 |
Nem hatósági jellegű központi szervek | 130 |
A külső piaci hatósági szervezet | 131 |
A külkereskedelem vállalati szervezete | |
A külkereskedelmi tevékenység szervezésének módszerei | 133 |
Kereskedőtípusok a külkereskedelemben | 135 |
A kereskedőtípusok rendszerezése jogi szempontból | 135 |
A kereskedők ügylettípus szerinti szakosodása | 146 |
A kereskedők funkcionális csoportosítása | 147 |
A magyar külkereskedelem vállalati szervezete | 157 |
Szokások és szokványok a külkereskedelemben | |
A szokványok fajtái | 176 |
A nemzetközi kereskedelmi szervezetek szokványai | 176 |
A tőzsdei szokványok | 177 |
A kereskedőházak szokványai | 179 |
A kikötői szokványok | 179 |
A biztosítási szokványok | 180 |
A bankszokványok | 180 |
Nemzetközi irányelvek a kereskedelmi szakkifejezések értelmezésére | 181 |
Az Incoterms által szabályozott kérdések köre | 181 |
Az Incoterms klauzulák értelmezése | 185 |
Kiegészítő vagy járulékos szokványok | 191 |
A KGST-tagországok szervezetei közötti áruszállítások általános feltételei | |
Az ÁSZF kialakulása, hatálya | 195 |
Az ÁSZF-ben szabályozott kérdések köre | 197 |
Az ÁSZF kötelező jellege | 197 |
A szerződéskötés | 197 |
A fuvarparitás | 197 |
A szállítási határidő | 199 |
Az áru minőségének és mennyiségének meghatározása | 199 |
A csomagolás | 209 |
A műszaki dokumentáció | 200 |
Az áru minőségi ellenőrzése | 201 |
A jótállás | 201 |
A feladási rendelkezések | 201 |
A felelősség általános szabályai és a felelősség alól mentesítő esetek | 202 |
A mennyiségi és a minőségi kifogások | 202 |
A szankciók | 203 |
A választott bíróság | 204 |
A koncentrált piacok | |
A vásárok és kiállítások | 205 |
A vásárok és kiállítások rendszerezése | 206 |
A tőzsde | 209 |
A tőzsdék fajtái | 210 |
A tőzsdetagság | 212 |
A tőzsdék belső szervezete | 213 |
A tőzsdei szokványok | 214 |
A tőzsdei árfolyamok | 215 |
A tőzsdei ügyletek | 218 |
A tőzsdei ügyletkötés rendje | 225 |
Spekulánsok a tőzsdén | 229 |
Az árverések (aukciók) | 232 |
Az aukció fajtái | 232 |
Az árvereztető társaság és szerepe | 233 |
Az ár kialakításának módszerei | 235 |
Az ügylet lebonyolítása | 236 |
A versenytárgyalás (tender) | 237 |
A versenytárgyalás megszervezése | 238 |
Részvétel a versenytárgyaláson | 244 |
Néhány egyéb feladat a versenytárgyalás egyes szakaszaiban | 245 |
Az eredményhirdetés utáni teendők | 248 |
A versenytárgyalás és az állam jellege közötti kapcsolat | 249 |
Okmányok a külkereskedelemben | |
Értékpapírok a külkereskedelemben | 252 |
A váltó | 254 |
A csekk | 265 |
Egyéb okmányok a külkereskedelemben | 270 |
A számlák | 271 |
A származási bizonyítvány | 274 |
Az egészségügyi bizonyítványok | 275 |
A műbizonylat | 276 |
A minőségi bizonyítvány | 276 |
A csomagolási jegyzék | 276 |
A feladási értesítés | 276 |
A súlybizonylat | 277 |
A gyógyszerbizonyítvány | 277 |
A külkereskedelmi okmányok nemzetközi szintű egyszerűsítése és egységesítése | 277 |
Okmányegységesítés az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság keretében | 278 |
Az okmányegységesítés és a gépi adatfeldolgozás | 280 |
Okmányegységesítés a KGST keretében | 281 |
A nemzetközi okmányegységesítéssel kapcsolatos hazai tevékenység | 282 |
A külkereskedelmi ügyletek | |
Az áruügyletek | 287 |
Az egyszerű áruügyletek: az export- és az importügylet | 287 |
A különleges külkereskedelmi áruügyletek | 288 |
A különleges külkereskedelmi ügyletek | 300 |
A lineáris és/vagy know-how adásvételére vonatkozó ügyletek | 300 |
A kihasználási megállapodás | 302 |
A nemzetközi kooperáció | 303 |
Az export-fővállalkozás | 308 |
A termelőeszköz-bérlet | 311 |
Külföldi magyar érdekeltségek, vegyesvállalatok létesítése | 312 |
Külföldiek magyarországi kereskedelmi képviselete | 313 |
Szolgáltatásra kötött ügyletek | 314 |
A vasúti árufuvarozás | 314 |
A tengeri árufuvarozás | 335 |
A folyami (dunai) árufuvarozás | 358 |
A légi árufuvarozás | 364 |
A nemzetközi közúti árufuvarozás | 369 |
A szállítmányozási szerződés | 372 |
A nemzetközi szállítmánybiztosítás | 381 |
A raktározási szerződés | 403 |
A külkereskedelmi áruügylet | |
A külkereskedelmi áruügylet előkészítése, létrejötte, formái | |
A külkereskedelmi ügylet előkészítése | 408 |
A külkereskedelmi piackutatás | 408 |
A reklámtevékenység | 411 |
Az ajánlati ár kialakítása | 412 |
Az ajánlati tevékenység | 451 |
A külkereskedelmi ügylet létrejötte: a szerződéskötés | 462 |
Az adásvételi szerződés tipikus formái | 463 |
Az adásvételi szerződésre mértékadó jog | 466 |
Az általános üzletkötési feltételek szerepe a szerződéskötésben | 468 |
Bírói joghatóság - hatáskör | 470 |
A külkereskedelmi adásvételi szerződés tartalma, feltételei | |
Az áru megnevezése és a minőség megjelölése | 471 |
Az áru csomagolása | 475 |
Az áru mennyiségének meghatározása a szerződésben | 478 |
A szállítási határidő meghatározása a szerződésben | 479 |
Fuvarparitás az adásvételi szerződésben | 481 |
Az ár rögzítése az adásvételi szerződésben | 483 |
A fixáras ügyletkötések | 483 |
A mozgó (csúszó) áras megállapodások | 483 |
Fizetési feltétel az adásvételi szerződésben | 486 |
A fizetési mód megválasztását befolyásoló szempontok | 486 |
A fizetési mód megválasztásával kapcsolatos előírások a magyar külkereskedelemben | 489 |
A nemzetközi kereskedelemben használatos fizetési módok | 490 |
A fizetés eszköze | 554 |
Az adásvételi ügylet valutájának megválasztása | 555 |
A valutáris kockázatok elleni védekezés lehetőségei | 556 |
Az értékállandóság biztosításának tipikus formái | 558 |
Az adásvételi szerződés egyéb feltételei | 562 |
A külkereskedelmi ügylet lebonyolítása | |
A lebonyolítási idő | 566 |
Az ügylet lebonyolításának főbb szakaszai és mozzanatai | 568 |
I. szakasz: A szerződés életbe léptetése, nyilvántartásba vétele | 568 |
II. szakasz: Felkészülés a szerződés és a szerződéses főkötelezettségek teljesítésére | 570 |
III. szakasz: A szerződéses főkötelezettségek teljesítése | 575 |
IV. szakasz: Kötészárás | 578 |
Rendkívüli, illetve váratlan fejlemények az ügylet realizálásában | 578 |
Irodalomjegyzék | 581 |
Tárgymutató | 587 |