A külkereskedelem technikája

Tartalom

I. A külkereskedelmi tevékenység szervezésének nemzetközi keretei - az államközi szerződések..........................1
1. A gazdasági tárgyu államközi szerződések fajtái..........................3
1.1 A kereskedelmi szerződés..........................3
1.1.1 A kereskedelmi szerződés tartalma..........................4
1.1.1.1 A legnagyobb kedvezmény elve..........................4
1.1.1.2. Az egyenlő /nemzeti/ elbánás elve..........................5
1.1.1.3 A viszonosság elve..........................5
2. Az árucsere-forgalmi megállapodás..........................6
2.1 Az árucsere-forgalmi megállapodások tartalma, a kontingensek..........................6
2.2 A kontingenslisták egyensulya, árukapcsolás..........................9
2.3 Kötelező kontingensek a szocialista országok közötti árucsere-forgalomban.............11
3. A nemzetközi áruegyezmények..........................12
4. A fizetési megállapodások, kliring megállapodások..........................14
4.1 A téma megértéséhez szükséges alapvető fogalmak..........................14
4.2 A kliringmegállapodások rendszerének kialakulása..........................15
4.3 A kliringmegállapodások tartalma..........................16
4.4 A kétoldalu és a sokoldalu kliringmegállapodások..........................17
5. A kettős adózást kizáró egyezmények..........................19
6. A beruházásvédelmi megállapodások..........................21
7. Az államközi kooperációs megállapodások..........................24
8. Az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény - a GATT..........................27
8.1 A GATT alapokmánya..........................28
9. A KGST-tagországok szervezetei közötti áruszállitások Általános Feltételei /KGST 1968/1975. évi ÁSZF 1979. évi szövegezésében/..........................32
9.1 Az ÁSZF kialakulása, hatálya..........................32
9.2 Az ÁSZF által szabályozott kérdések köre..........................33
10. A KGST 1973. évi Müszaki Szolgálat Általános Feltételei /MSZÁF/..........................34
11. A KGST 1973. évi Általános Szerelési Feltételei /ÁSZerF/..........................36
12. A KGST-tagországok szervezetei közötti Termelésszakositás és Kooperáció Általános Feltételei /KGST-TKÁF/..........................36
II. A KÜLKERESKEDELMI TEVÉKENYSÉG SZERVEZÉSÉNEK ÁLLAMI KERETEI - AZ ÁLLAMI IRÁNYÍTÁS ESZKÖZRENDSZERE..........................41
1. A külkereskedelem állami irányításának hatósági /adminisztratív/ eszközei.................42
1.1 Az engedélyezési rendszer..........................42
1.2 A kontingensek..........................46
1.3 A tervek..........................46
1.4 A valutapolitikai intézkedések és a valutakeretek..........................46
1.3 Az egyéb hatósági intézkedések..........................47
2. Az exportra és az importra egyaránt ható általános közgazdasági szabályozók..........................40
2.1 Az árak..........................46
2.2 Az árfolyamok..........................50
3. Az exportra ható általános közgazdasági szabályozók..........................50
3.1 A termelési és az exportszubvenciók..........................50
3.2 A beruházási könnyítések..........................52
3.3 Az adóvisszatérítés és adókedvezmények..........................52
3.4 A hitelkedvezmények..........................54
3.5 Az exporttámogatás valutáris eszközei..........................57
3.6 A kollektív exportösztönzés..........................58
4. Az importszabályozás közgazdasági eszközei..........................59
4.1 A vámok..........................59
4.1.1 A vámok rendszerezése..........................60
4.1.2 A vámtarifák..........................65
4.1.3 A vámteher /vámvédelem/ szintje..........................68
4.1.4 A vámtarifában szereplő vámtételek hatásmódositásának lehetőségei.................68
4.1.5 A vámrendszerek..........................70
4.1.6 a vámok szerepe a szocialista országokban..........................70
4.1.7 Az áruk vámkezelésének módozatai és technikája..........................71
4.2 Az importszabályozás egyéb eszközei..........................74
5. A speciális közgazdasági szabályzók..........................76
III. A külkereskedelem vállalati szervezete - kereskedőtipusok a külkereskedelemben..........................77
1. A kereskedőtipusok rendszerezése jogi szempontból..........................77
2. A kereskedők ügylettipus szerinti szakosodása..........................80
3. A kereskedők funkcionális csoportositása..........................81
3.1 A saját nevükben, saját számlára tevékenykedő kereskedők..........................82
3.1.1 A külkereskedelmi cégek..........................82
3.1.2 A kereskedőházak..........................83
3.1.3 A nagykereskedelmi vállalatok..........................84
3.1.4 A kiskereskedelmi vállalatok..........................85
3.1.5 A termelőüzemek..........................86
3.2 A saját nevükben, más számlájára tevékenykedő kereskedők..........................87
3.3 A más nevében, más számlájára dolgozó kereskedők..........................89
4. A magyar külkereskedelem vállalati szervezete..........................92
4.1 A külkereskedelmi szervezet fejlesztésének főbb irányai és eredményei.................93
4.2 A külkereskedő vállalatok főbb tipusai..........................95
4.3 A termelő- /felhasználó/ és a külkereskedelmi vállalatok gazdasági-elszámolás kapcsolatai..........................99
4.3.1 A bizományi kapcsolat..........................100
4.3.2 A társasági kapcsolat..........................103
4.3.3 A saját számlás kapcsolat..........................107
4.3.4 Az ügynöki megbízás..........................108
IV. OKMÁNYOK ÉS ÉRTÉKPAPÍROK, SZEREPÜK A KÜLKERESKEDELEMBEN..................111
1. A külkereskedelemben funkcionáló okmányok..........................112
1.1 Az értékpapírok és lényegük..........................112
1.1.1 Az értékpapírok rendszerezése a megtestesített érték jellege szerint................113
1.1.1.1 Az áru feletti tulajdonjogot megtestesíti értékpapírok..........................113
1.1.1.2 A pénzt megtestesítő értékpapírok..........................114
1.1.1.3 Az egyéb jogot, követelést megtestesítő értékpapírok..........................115
1.1.2 Az értékpapírok rendszerezése a kiállítás és ebből következően az átruházás módja szerint..........................116
1.1.2.1 A bemutatóra szólóan kiállított értékpapírok..........................117
1.1.2.2 A rendeletre szólóan kiállitott értékpapírok..........................118
1.1.2.3 A névre szólóan kiállitott értékpapírok..........................119
1.2 Egyéb okmányok a külkereskedelemben..........................120
1.2.1 Fuvarokmányok..........................120
1.2.2 A számlák..........................121
1.2.3 A származási bizonyítvány..........................124
1.2.4 Az egészségügyi bizonyítványok..........................125
1.2.5 A műbizonylat..........................126
1.2.6 A minőségi bizonyítvány..........................126
1.2.7 A gyógyszerbizonyitvány..........................126
1.2.8 A csomagolási jegyzék..........................127
1.2.9 A sulybizonylat..........................127
1.2.10 A feladási értesítés..........................128
V. A SZOKÁSOK ÉS SZOKVÁNYOK, SZEREPÜK A NEMZETKÖZI KERESKEDELEMBEN..........................129
1. A helyi szokványok..........................132
1.1 A tőzsdei szokványok..........................133
1.2 A kereskedőházak szokványai..........................134
1.3 A kikötői szokványok..........................135
1.4 A fuvarozó vállalatok /monopolszervezetek/ szokványai..........................135
1.5 A biztositási szokványok..........................136
1.6 A bankszokványok..........................136
2. A nemzetközi szervezetek szokványai..........................136
2.1 Az INCOTERMS /International Commercial Terms/..........................137
2.1.1 Az INCOTERMS 1980 klauzulái..........................140
3. A járulékos /kiegészitő/ klauzulák /feltételek/..........................154
VI. A KÜLKERESKEDELMI ÜGYLETEK..........................160
1. A külkereskedelmi áruügyletek..........................162
1.1 A külkereskedelmi alapügyletek: az export- és az importügylet.......................162
1.2 A különleges külkereskedelmi áruügyletek..........................163
1.2.1 A kapcsolt ügyletek: a kompenzációs és edresszációs ügylet..........................164
1.2.2 A reexport ügylet..........................168
1.2.3 A tranzitügylet..........................171
1.2.4 A switch-ügylet..........................172
1.2.5 A bérmunkaügylet..........................173
1.2.6 A feldolgozásos ügylet..........................175
1.2.7 A lecseréléses ügylet..........................176
1.2.8 A választékcsere-ügylet..........................177
1.2.9 A taktikai ügyletek..........................178
2. A különleges külkereskedelmi ügyletek..........................179
2.1 A licencia és/vagy know-how adásvételére vonatkozó ügyletek......................179
2.2 A kihasználási megállapodás..........................181
2.3 A nemzetközi kooperáció..........................182
2.4 Az export-fővállalkozás..........................183
2.5 A termelőeszköz-bérlet..........................184
2.6 Külföldi gazdasági vállalkozások..........................186
3. A szolgáltatásra kötött ügyletek..........................187
3.1 A vasúti árufuvarozás..........................191
3.1.1 A vasúti fuvarozás nemzetközi szabályozása, a CIK és az SZYGSZ legfontosabb rendelkezései..........................191
3.1.2 A vasúti fuvardíjak..........................197
3.1.2.1 Az Egységes Átmeneti Díjszabás /ETT/ és alkalmazásának területe..........199
3.1.2.2 A Nemzetközi Vasúti Átmeneti Díjszabás /MTT/ és alkalmazási területe..........199
3.1.2.3 A köteléki díjszabások és dijtételek..........200
3.1.2.4 Kárigény érvényesítés a vasúti fuvarozásban..........201
3.1.2.5 A vasutak kártérítési kötelezettsége...........202
3.2 A közúti árufuvarozás..........204
3.2.1 A közúti fuvarozás nemzetközi szabályozása..........204
3.2.2 A nemzetközi közúti árufuvarozás okmányai..........206
3.2.3 A közúti fuvardíj..........208
3.2.4 A kárigény érvényesítése a közúti fuvarozásban..........209
3.3 A tengeri árufuvarozás..........210
3.3.1 A vonalhajózás..........213
3.3.1.1 A hajólisták...........214
3.3.1.2 Hajótérfoglalás vonalhajókra..........215
3.3.1.1 A vonalhajó-fuvardij..........215
3.3.1.4 A vonalhajózás okmányai..........216
3.3.2 A bérelt hajózás /tramping/..........222
3.3.2.1 A hajófuvarpiac szereplői..........223
3.3.2.2 A hajóbérleti szerződés fajtái..........224
3.3.2.3 A hajóbérleti szerződés tartalma..........225
3.3.2.4 Opció kikötésének lehetőségei a bérelt hajózásban..........227
3.3.2.5 Bill of lading a bérelt hajózásban..........227
3.3.3 A hajófuvarozó felelőssége és a kárigény érvényesítése a tengeri árufuvarozásban..........226
3.4 A folyami /dunai/ árufuvarozás..........230
3.4.1 A dunai forgalmat szabályozó nemzetközi egyezmények..........230
3.4.1.1 Az egységes Dunai Árufuvarozási Feltételek /DÁF/ egyes rendelkezései..........231
3.4.1.2 A dunai fuvardíj..........232
3.4.1.3 A dunai kikötői díjszabások..........232
3.4.2 A dunai árufuvarozás okmányai..........233
3.4.3 A kombinált Duna-tengeri fuvarozás..........233
3.4.4 A folyami fuvarozó felelőssége és a kárigény érvényesítése..........235
3.5. A légi árufuvarozás..........235
3.5.1 Hemzetközi légiközlekedési egyezmények..........236
3.5.2 Nemzetközi légifuvarozási szervezetek..........237
3.5.3 Az áru feladása és kiszolgáltatása..........237
3.5.4 A légi árufuvarozás okmányai..........239
3.5.5 A légi fuvardíj..........240
3.5.6 Fuvardijfizetési lehetőségek a légi fuvarozásban..........241
3.5.7 A légifuvarozó felelőssége és a kártérítési igény érvényesítése..........242
3.6 A raktározási szerződés..........244
3.6.1 A közraktári jegy..........245
3.6.2 A közraktárak felelőssége..........246
3.7 A nemzetközi szállítmánybiztosítás..........246
3.7.1 A biztosítás kialakulása, lényege..........246
3.7.2 A biztosítási ügylet résztvevői..........248
3.7.3 A biztosítási szerződés létrejötte és okmányai..........249
3.7.4 A szállítmánybiztosítási ajánlat és tartalma..........252
3.7.5 Szállítmánybiztosítási kockázatok és feltételek..........253
3.7.5.1 A fuvarozás veszélyeiből eredő kockázatok és biztosításuk..........255
3.7.5.2 A politikai kockázatok és biztosításuk..........259
3.7.6 Szállítmánybiztosítási károk..........260
3.7.7 A biztosító kártérítési kötelezettsége..........262
3.7.8 A kárigény érvényesítése..........263
3.8 Az egyéb biztositási formák..........264
3.8.1 A termékfelelősség /products liability/ és biztosítása..........265
3.8.2 Építészek és tanácsadó mérnökök /consulting engineers/ szakmai - tervezői - felelősségbiztosítása..........268
3.8.3 Az építés és szerelésbiztosítás..........271
3.8.4 A géptörés biztosítása..........273
3.8.5 Az üzemszünet biztosítása..........275
3.8.6 A Világbank által finanszírozott tenderekre benyújtott ajánlatok költségeinek biztosítása..........275
3.9 A viszontbiztositás..........277
VII. A külkereskedelmi áruügylet előkészitése, létrejötte, formái..........278
1. A külkereskedelmi ügylet előkészítése - az ajánlati tevékenység..........279
1.1 Az ajánlat..........280
1.1.1 A kötelező ajánlat..........281
1.1.2 Kötelezettség nélküli ajánlat..........282
1.1.3 Az ajánlat tartalma..........283
1.1.4 Az ajánlat megjelenési formái..........283
1.1.5 Az ajánlatadási határidő..........284
1.1.6 Az ajánlatadás nyelve..........285
1.1.7 Az ajánlatkérés és az ajánlatok értékelése..........286
1.1.8 Az alku..........287
1.1.8.1 A szerződéskötést megelőző személyes tárgyalások..........289
2. A külkereskedelmi ügylet létrejötte a szerződéskötés..........290
2.1 Az adásvételi szerződés tipikus formái..........292
2.2 Az adásvételi szerződésre mértékadó jog..........295
2.3 Az általános üzletkötési feltételek szerepe a szerződéskötésben..........297
2.4 Birói joghatóság - hatáskör..........299
VIII. A KÜLKERESKEDELMI ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS TARTALMA, FELTÉTELEI..........301
1. Az áru megnevezése és a minőség megjelölése..........301
Az adásvételi ár..........304
2.Az adásvételi ár kialakitása..........304
2.1 Kalkuláció a külkereskedelemben..........304
2.1.1 A külkereskedelmi tevékenység költségei..........305
2.1.1.2 Kalkuláció és elkészités időpontja szerint..........307
2.1.2.1 Az előkalkuláció..........307
2.1.2.2 Az utókalkuláció..........311
2.1.1.3 Kalkulációk a kalkulációs tevékenység iránya szerint..........312
2.2 Az árképzés..........315
2.2.1 Az árat befolyásoló legfontosabb tényezők..........315
2.2.1.1 A szállitási határidő..........317
2.2.1.2 Az exportőr üzleti kondiciói..........318
2.2.1.3 Az áru csomagolása, az eladó járulékos műszaki szolgáltatásai..........318
2.2.1.4 Az ügyletkötés valutája..........319
2.2.1.5 Az eladó üzleti hirneve..........319
2.2.1.6 Az exportőr piaci céljai..........319
2.2.1.7 Az importvám és az eladási ár kapcsolata..........320
2.2.2 Árképzési elvek és módszerek a szocialista országok külkereskedelmében..........320
2.2.3 Árdokumentáció a külkereskedelemben..........323
2.2.3.1 Az árdokumentáció forrásai..........324
2.2.4 Az ár rögzitése az adásvételi szerződésben..........326
2.2.4.1 A fixáras ügyletkötés..........326
2.2.4.2 A mozgó- /csúszó/ áras megállapodások..........326
3. Az áru csomagolása..........328
4. Az áru mennyiségének meghatározása a szerződésben..........330
5. A szállítási határidő meghatározása a szerződésben..........332
6. Fuvarparitás az adásvételi szerződésben..........335
7. A fizetési feltételek..........337
7.1 Fizetési eszközök a nemzetközi kereskedelemben..........337
7.1.1 Bankátutalás..........338
7.1.2 A váltó..........338
7.1.2.1 A váltóügylet résztvevői..........339
7.1.2.2 A váltó fajtái..........340
7.1.2.3 A váltó törvényes kellékei..........341
7.1.2.4 Egyéb váltókellékek..........342
7.1.2.5 A váltó átruházása..........344
7.1.2.6 A váltókövetelés érvényesítése..........345
7.1.2.7 A váltó szerepe a külkereskedelmi ügyletkötésekben..........346
7.1.3 A csekk..........350
7.1.3.1 A csekkszerződés..........351
7.1.3.2 A csekken szereplő személyek..........351
7.1.3.3 A csekk alaki kellékei..........351
7.1.3.4 A csekk lejárata..........352
7.1.3.5 A csekk bemutatása és a fizetés..........353
7.1.3.6 A csekk átruházása..........353
7.1.3.7 Csekk változatok a nemzetközi fizetési forgalomban..........354
7.1.3.8 A csekk szerepe a külkereskedelmi forgalomban..........355
7.2 A nemzetközi kereskedelemben alkalmazott fizetési módok..........356
7.2.1 Az előrefizetés..........356
7.2.2 Az előlegfizetés..........356
7.2.3 Az akkreditív /okmányos meghitelezés/..........358
7.2.3.1 Az akkreditív fogalma és jelentősége..........358
7.2.3.2 Az akkreditívre vonatkozó nemzetközi szokvány..........360
7.2.3.3 Az akkreditív ügylet résztvevői..........361
7.2.3.4 Az adásvételi szerződés és az akkreditiv kapcsolata..........367
7.2.3.5 Az akkreditív által létrejött jogviszonyok..........369
7.2.3.6 Az akkreditív feltételei..........370
7.2.3.7 Az akkreditív különleges típusai..........377
7.2.3.7.1 A kereskedelmi hitellevél..........378
7.2.3.7.2 Rembours akkreditív..........380
7.2.3.7.3 Halasztott fizetésű akkreditív..........381
7.2.3.7.4 A feltöltődő meghitelezés - rulirozó akkreditív - revolving credit..........382
7.2.3.7.5 A back to back credit /almaghitelezés/..........383
7.2.3.7.6 Tartalék /készenléti, stand by/ akkreditív..........384
7.2.4 Okmányos beszedvény /okmányos inkaaszó/..........384
7.2.4.1 Az okmányos beszedvény fogalma és jellemzői..........384
7.2.4.2 Az okmányos beszedvény változatai az eladó biztonsága szerint..........386
7.2.4.2.1 A vikulált okmányos inkasszó..........387
7.2.4.2.2 A nyitott /sima/ okmányos inkasszó..........391
7.2.4.3 Az okmányos beszedvény változatai a fizetés időpontja szerint..........392
7.2.4.3.1 A látra szóló beszedési megbízás..........392
7.2.4.3.2 A határidős fizetés biztositéka..........393
7.2.4.4 A beszedési megbizás tartalma..........394
7.2.4.5 Inkasszókényszer Magyarországon..........395
7.2.5 Utólagos elfogadásu inkasszó..........395
7.2.5.1 Az utólagos elfogadásu inkasszó technikája..........396
7.2.5.2 A fizetési mód szabályozása az ÁSZF-ben..........397
7.2.5.2.1 Az eladó által benyujtandó okmányok..........397
7.2.5.2.2. A vevő által visszatéritési igénye /visszinkasszó/.........397
7.2.6 Nyitva szállitás..........402
7.2.7 A céghitel-nyujtás..........402
7.2.7.2 A hitelnyujtás időtartama..........405
7.2.7.3 A céghitel refinanszirozása..........408
7.2.7.3.1 A refinanszirozás szükségessége..........408
7.2.7.3.2 A refinanszirozás módjai..........409
7.2.7.3.3 A factoring ügylet..........410
7.2.7.3.4 A közép- és hosszulejáratu céghitelek refinanszirozása..........413
7.2.7.3.5 A céghitelnyujtás fedezete..........415
7.2.7.3.6 A fizetési mód megválasztását befolyásoló szempontok..........417
7.3 Az adásvételi ügylet valutájának megválasztása..........420
7.3.1 A valutáris kockázatok elleni védekezés lehetőségei..........423
8. Az adásvételi szerződés egyéb feltételei..........426
IX. A külkereskedelmi ügylet realizálása..........429
1. A vevők feladatai a külkereskedelmi ügyletek lebonyolitásában..........431
1.1 Felkészülés a szerződéses főkötelezettségek teljesitésére..........431
1.1.1 Az életbeléptetés tennivalói..........431
1.1.2 A szerződés nyilvántartásba vétele, a lebonyolitás megtervezése..........433
1.2 Az eladó teljesitésének fogadása..........438
1.3 A fizetés és a vevő egyéb elszámolásai..........440
2. Az eladó feladatai a külkereskedelmi ügyletek lebonyolításában..........442
2.1 Felkészülés a szerződéses főkötelezettségek teljesítésére..........442
2.1.1 Életbeléptetés..........443
2.1.2 A kötés nyilvántartásba vétele, a teljesítés megtervezése..........443
2.1.3 Az árufedezet megtervezése..........444
2.2 A szállítási kötelezettség teljesítése..........448
2.3 Az ellenérték behajtása és az eladó egyéb elszámolásul..........451
X. KÜLÖNLEGES PIACI FORMÁK - A KONCENTRÁLT PIACOK..........454
1. A vásárok és kiállitások..........454
1.1 A vásárok és kiállítások rendszerezése..........456
2. A tőzsde /Commodity exchange, Börse, Bourse/..........458
2.1 A tőzsdék fajtái..........459
2.2 A tőzsdetagság..........461
2.3 A tőzsdei árfolyamok..........462
2.4 A tőzsdei ügyletek..........465
2.5 A spekulánsok döntéselőkészitő módszerei..........472
2.6 A brókernak adható megbizás fontosabb formái..........472
2.7 A magyar vállalatok tőzsdei tevékenységének finanszírozása..........474
3. Az árverések /aukciók/..........476
3.1 Az aukció fajtái..........477
3.2 Az árvereztető társaság és szerepe..........478
3.3 Az ár kialakításának módszerei..........480
3.4 Az ügylet lebonyolítása..........482
4. A versenytárgyalás /tender/..........483
4.1 A versenytárgyalás előkészítése..........484
4.1.1 A versenyfeltételek kialakítása..........484
4.1.2 A versenytárgyalás meghirdetése /kiirása/..........486
4.2 Részvétel a versenytárgyaláson..........487
4.3 A versenytárgyalás lefolytatása..........489
4.3.1 Néhány részfeladat a versenytárgyalás egyes szakaszaiban..........491
4.3.1.1 Információ-kérés és szolgáltatás az ajánlattevők vagyoni helyzetéről és tevékenységéről /prekvalifikáció/..........491
4.3.1.2 Garanciák kérése és nyújtása..........491
4.4 Az eredményhirdetés..........493
4.5 A szerződéskötés..........494

Témakörök