A külkereskedelmi tevékenység megszervezésének államközi keretei - a nemzetközi megegyezések | 5 |
A nemzetközi megegyezések rendszerezése | 5 |
A kereskedelmi szerződések | 7 |
Árucsere-forgalmi megállapodások | 12 |
Fizetési (kriling) megállapodások | 19 |
A külkereskedelmi tevékenység szervezésének állami keretei | 29 |
A külkereskedelmi forgalom hatósági engedélyezésének rendszere | 30 |
A szocialista országok engedélyezési rendszere | 33 |
A magyar külkereskedelem engedélyezési rendszere | 33 |
A kivitel támogatását célzó állami intézkedések | 36 |
Pénzügyi kedvezmények | 38 |
Hitelkedvezmények | 40 |
Az exporttámogatás valutáris eszközei | 50 |
A kollektív exportösztönzés | 51 |
Az importszabályozás eszközei és módszerei | 52 |
A vámoktól független import-szabályozó eszközök | 52 |
A vámok | 54 |
A magyar külkereskedelem szabályozásának és támogatásának eszközei | 72 |
A magyar külkereskedelem közgazdasági szabályozó eszközei | 73 |
A külkereskedelem hatósági szervezete | 102 |
A külkereskedelem hatósági szervezetének sajátosságai a szocialista, a fejlett tőkés és a fejlődő országokban | 103 |
A külkereskedelem hatósági szervezete Magyarországon | 105 |
A Külkereskedelmi Minisztérium | 105 |
A külkereskedelmi tevékenységbe bekapcsolódó egyéb központi szervek | 108 |
A külkereskedelem vállalati szervezete | 116 |
A külkereskedelmi ügyletek szervezésének módszerei | 116 |
A Kereskedőtípusok a külkereskedelemben | 119 |
A kereskedőtípusok rendszerezése jogi szempontból | 119 |
A kereskedőtípusok funkcionális különválasztása | 133 |
A magyar külkereskedelem vállalati szervezete | 139 |
A külkereskedelmi tevékenység folytatására jogosult vállalatok | 140 |
A külkereskedelmi ügyletek | 149 |
A külkereskedelmi ügylet fogalma | 149 |
A külkereskedelmi ügylet típusai | 151 |
Az egyszerű áruügyletek | 152 |
A különleges külkerekedelmi áruügyletek | 154 |
A termelési és kereskedelmi kooperációk | 173 |
A külföldi magyar érdekeltségek, vegyesvállalatok létesítése | 175 |
A külföldiek kereskedelmi képviselete | 176 |
A szolgáltatásra kötött ügyletek | 176 |
A koncentrált piacok | 234 |
Vásárok és kiállítások | 235 |
A tőzsdék | 238 |
A tőzsdék lényege | 238 |
A tőzsdék fajtái | 239 |
A tőzsdék szervezete | 240 |
A tőzsdei szokványok | 242 |
A tőzsdei ügyletek | 244 |
A tőzsdei árfolyamok | 251 |
A tőzsdei ügyletkötés rendje | 253 |
A tőzsdei ügyletek realizálása | 255 |
Az aukciók (szervezett árverések) | 257 |
Az aukciók fajtái | 258 |
Az árvereztetőtársaság és szerepe | 259 |
Az ár kialakításának módszerei | 261 |
Az ügylet lebonyolítása | 262 |
A versenytárgyalás (tender) | 263 |
A versenytárgyalás megszervezése | 264 |
Az eredményhirdetés utáni teendők | 274 |
A versenytárgyalás és az állami jellege közötti kapcsolat | 275 |
A Monopolszervezetek külkereskedelmi tevékenysége | 277 |
A külkereskedelmi adásvételi szerződés | 280 |
Az ügylet (a szerződéskötés) előkészítése | 281 |
Az ajánlatkérés és az ajánlattétel | 282 |
Az ajánlatkérés és az ajánlatok kiértékelése | 288 |
Az alku | 289 |
Személyes tárgyalások az ügylet előkészítő szakaszában | 290 |
A külkereskedlemi ügylet létrejötte: a szerződéskötés | 294 |
A szerződés formája | 295 |
Az adásvételi szerződésre mértékadó jog | 297 |
Az általános ügyletkötési feltételek szerepe a szerződéskötésben | 301 |
Szokások, és szokványok szerepe a külkereskedelmi szerződéskötéseknél | 302 |
Az ÁSZF és az adásvételi szerződés | 306 |
A külkereskedelmi szerződés tartalma, az ügyletkötés feltételei | 309 |
Az áru megnevezése, a minőség megjelölése | 309 |
Az áru mennyiségének meghatározása a szerződésben | 312 |
A szállítási határidő meghatározása a szerződésben | 313 |
A szerződésben előírt okmányok | 315 |
A kereskedelmi számla | 315 |
Vámszámla | 316 |
Konzuli Számla | 317 |
Származási Bizonyítvány | 318 |
Állategészségügyi bizonyítvány | 318 |
Növényegészségügyi bizonyítvány | 319 |
A külkereskedelmi okmányok nemzetközi szintű egyszerűsítése és egységesítése | 319 |
A fuvarparitás meghatározása | 326 |
Az Incoterms 1953. | 327 |
A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara 1967. évi ajánlásai | 339 |
Alkalmazandó fuvarparitás a ÁSZF előírásai szerint | 340 |
A megfelelő fuvarparitás kiválasztásának szempontjai | 341 |
Az áru ellenérétkének kiegyenlítése, a fizetési feltétel jelentősége | 346 |
Fizetés eszköze | 347 |
A fizetés módja | 368 |
A szerződéses ár | 439 |
A kalkuláció a külkereskedelemben | 440 |
Az árképzés | 453 |
Az árképzés sajátosságai főbb termékcsoportok szerint | 465 |
Az ár rögzítése az adásvételi szerződésben | 469 |
Árképzési elvek és módszerek a szocialista országok külkereskedelmében | 470 |
Árdokumentáció a külkereskedelemben | |
Egyéb záradékok az adásvételi szerződésben | |
A külkereskedelmi ügylet lebonyolítása | 478 |
Az exportőr feladatai az ügylet lebonyolítása során | 479 |
A kiviteli engedély és egyéb hatósági engedélyek megszerzése | 479 |
Az áruvásárlás, ill. az áru megrendelése | 479 |
Az áru minőségének ellenőrzése | 480 |
Az áru csomagolása | 482 |
A kivitelhez szükséges okmányok kiállítása, beszerzése | 486 |
A kiviteli vámkezelés | 486 |
A fuvarozási szerződés megkötése | 487 |
Az ellenérték behajtása | 488 |
Az importőr feladatai az ügylet lebonyolítása során | 490 |
Az importhoz szükséges beviteli engedély, illetve deviza engedély megszerzése | 491 |
Az áru fuvaroztatása, illetve fogadása | 491 |
A beviteli vámkezeltetés | 491 |
Az áru ellenértékének kifizetése | 491 |
Reklamációk a külkereskedelmi ügyletben | 492 |
A reklamációk tárgya | 492 |
A reklamációk rendezésének módjai | 495 |
A vitás ügyek rendezése az ÁSZF szerint | 497 |
A vállalati tevékenység ügyletszintű elemzése | 498 |
A felhasznált irodalmak jegyzéke | 501 |