A külgazdaság hatásmechanizmusa

Tartalom

Előszó a magyar kiadáshoz 11
Bevezetés. Külgazdaságtan és közgazdasági elmélet 19
A külgazdaságtan mint tudomány 20
A komparatív előny és a tiszta elmélet 21
Komparatív statika. A változás kérdése 23
Kereskedelempolitika: jó vagy rossz a kereskedelem? 24
Makroökonómiai aspektusok. A különböző valuták 25
I. RÉSZ
A KÜLGAZDASÁGTAN TISZTA ELMÉLETE
1. A komparatív előny elmélete és a kereskedelemből származó előnyök 29
Adam Smith és a kereskedelemből származó abszolút előny 30
Dávid Ricardo és a komparatív előny elmélete 31
Ricardo a kereskedelem hasznáról 32
A termelési lehetőségek görbéje 34
A változó haszonlehetőség-költség. A termelési lehetőségek konkáv görbéje 35
Közösségi közömbösségi görbe 37
A kereskedelem hasznának ismételt megfogalmazása 39
Ricardo érvének gyengülése 41
Ajánlati görbék 42
2. Termelési függvények a nemzetközi kereskedelemben. A boxdiagram 47
A lineárisan homogén termelési függvény értelmezése 48
A kompetitív tényezőpiac jelentése. A tényezőárak és a tényezőigényesség 50
Tényező-visszahatások 53
A boxdiagram 55
A boxdiagramból levezethető termelési lehetőség görbéje 59
3. A komparatív előny a Heckscher -Ohlin kereskedelmi modellben 61
A tényezőárral meghatározott tényezőbőség 62
A tényezőbőség meghatározása fizikai jellemzőkkel 65
A komparatív előny összehasonlítása Ricardo, illetve Heckscher - Ohlin
kereskedelmi modelljében 67
4. Termék- és tényezőárak a külkereskedelem feltételei között. A tényezőár
kiegyenlítődése 68
Két ország boxdiagramja azonos termelési függvényekkel 69
Tényezőárak autarkiában 70
Termék- és tényezőárak kereskedelem esetén. A tényezőár kiegyenlítődése 71
A teljes szakosodás 73
Tényezőárak, szegénység és jövedelemkiegyenlítődés 76
5. A kereskedelem haszna és a jövedelemeloszlás 77
„Minden mindennel összefügg" 77
A kereskedelem haszna és a jövedelemeloszlás 79
6. Tényező-visszahatás és tényezőárak. Empirikus vizsgálódás és a Leontiefparadoxon 83
Tényező-visszahatás, tényezőárak és a gazdasági egyensúly 84
Kereskedelem és tényezőárak tényező-visszahatás mellett 86
A Heckscher-Ohlin-tétel gyakorlati jelentősége. A Leontief-paradoxon 90
Az emberi tőke szerepe 96
A munka termelékenysége és a komparatív előny 98
Összefoglalás és következtetések 100
7. Alternatív kereskedelemelméletek 102
Alternatív kereskedelemelméletek 102
Többletszelep 102
Erőforrás-adottság 105
A monopolista verseny és a nemzetközi kereskedelem 107
A növekvő volumenhozadék 112
Technológia, imitációs szakadék és termékciklus 114
Összefoglalás és következtetések 118
II. RÉSZ
GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS
ÉS NEMZETKÖZI KERESKEDELEM
8. Gazdasági növekedés és nemzetközi kereskedelem a 19. és a 20. században 123
A világkereskedelem fejlődése a 19. és a 20. században madártávlatból 123
Nemzetközi tőkeműveletek vagy tőkeáramlás 129
A világkereskedelem 1945 óta. A kevésbé fejlett országok 134
9. A gazdasági növekedés és a nemzetközi kereskedelem modellje nem meghatározott növekedés esetén 140
Hicks a növekedésről és a kereskedelemről 140
A gazdasági növekedés és a nemzetközi kereskedelem modellje. Az alapképlet 142
A modell elemzése 144
Növekedés, kereskedelem és a nemzeti jövedelem 148
A cserearány mint gazdaságpolitikai probléma 150
Függelék. A gazdasági növekedés és a nemzetközi kereskedelem összefüggéseinek formalizált modellje 151
10. A tényezőellátottság bővülése és a nemzetközi kereskedelem. A Rybczynskitétel 154
A Rybczynski-tétel 154
További általános megjegyzések a termelési tényezők növekedéséről és
a kereskedelemről 158
11. A műszaki haladás és a nemzetközi kereskedelem 161
A műszaki haladás osztályozása 161
A semleges műszaki fejlődés és a cserearány 165
Tőkemegtakarító műszaki haladás a tőkeigényes iparágban 168
Munkamegtakarító műszaki haladás a tőkeigényes iparágban 171
Megjegyzések a műszaki fejlesztésről és a cserearányról nem meghatározott termelési függvények esetében 175
A műszaki fejlesztés, a nemzeti jövedelem és a jövedelemeloszlás 177
12. A cserearány és a nemzeti jövedelem a növekedési folyamatban 181
Az angol iskola 181
Singer, Prebisch és a cserearány 186
Növekedés, kereskedelem és a komparatív előny elmélete 195
III. RÉSZ
KERESKEDELEMPOLITIKA
13. Vámok optimális piaci feltételek esetén 199
Vámelmélet. Néhány parciális szempont 201
Vámok és jövedelemeloszlás. A Stolper-Samuelson-elv 204
Vámok, cserearányok és a hazai árak 207
A vámok és a nemzeti jövedelem. Az optimális vám 212
A vámok egyéb hatásai 216
Összefoglalás 218
14. Kvóták és mennyiségi korlátozások. Az állami külkereskedelem 219
A kereskedelmi korlátozások alkalmazása 219
A kvóták hatásai 220
Mennyiségi korlátozások és a fizetési mérleg 223
Az állami külkereskedelem 224
Kelet-nyugati kereskedelem 225
Összefoglalás 228
15. Vámok, támogatások és a termék-, illetve a tényezőpiac torzulásai 229
A kiskorú ipar védelme melletti érvelés 230
A termékpiac belföldi torzulásai 234
Torzulások a tényezőpiacon 237
A fejlődés kereskedelempolitikája. Az első magyarázatok 240
A védelem effektív aránya 241
Függelék. A védelem effektív arányának képlete 247
16. Importhelyettesítés versus exportösztönzés 249
Az importhelyettesítés háttere 249
Az importhelyettesítésből származó gazdasági eredmények 250
A csereforgalom szabályozásának anatómiája 253
Jövedelemeloszlás és megtakarítások 256
A technológia megválasztása és a foglalkoztatás hatásai 258
Exportpesszimizmus és diszkrimináció a mezőgazdasággal szemben 260
Záró megjegyzések a fejlesztési stratégiákról 262
17. A GATT, az EGK, a Kennedy-forduló és a Tokiói Deklaráció 267
A GATT és a diszkriminációmentesség elve 268
A regionális kereskedelmi csoportosulások fejlődése 271
A Kennedy-forduló és a Tokiói Deklaráció 276
18. Az UNCTAD és a kevésbé fejlett országok kereskedelempolitikája 280
Az UNCTAD és a kereskedelmi preferenciák kérdése 280
A nemzetközi nyersanyagárak stabilizálása 289
Záró megjegyzések 295
19. Új gazdasági világrend? 299
Aszimmetrikus szegénység 300
Az Egyesült Nemzetek gazdaságtana 302
A fejlesztési politika céljai és eszközei 305
Iparosítás és kereskedelempolitika 306
A fejlesztés finanszírozása és a segélyezés 309
Tudomány és technológia 311
Élelmiszer és mezőgazdaság 313
Összefoglalás és következtetések 315
20. A vámuniók elmélete 316
Kereskedelemteremtés és kereskedelemeltérítés 317
Országok, illetve termékek közötti helyettesítés 320
A vám magassága és a vámlebontás 323
Tapasztalati megfigyelések és dinamikus megfontolások 324
Összefoglalás 327
21. A közvetlen tőkebefektetés 329
A portfolió és a közvetlen tőkebefektetések 330
A transzferprobléma 331
A közvetlen befektetés elmélete 336
Közvetlen befektetés vagy export? 344
A befektető országra gyakorolt hatások 348
A befogadó országra gyakorolt hatások 351
Összefoglalás és következtetések 355
IV. RÉSZ
A FIZETÉSI MÉRLEG ÉS A NEMZETKÖZI
GAZDASÁGPOLITIKA
22. A devizapiac 359
A deviza iránti kereslet 359
A deviza kínálata 362
A rugalmas árfolyam 365
Az azonnali és a határidős devizapiac 367
23. A fizetési mérleg 372
A fizetési mérleg „könyvvitele" 372
A külkereskedelmi mérleg, a folyó fizetési mérleg és a nemzetközi fizetésű mérleg 376
Az egyensúly, illetve annak hiánya a fizetési mérlegben 378
Az autonóm és az ellentételező tőkeáramlás 379
A fizetési mérleg és a gazdaságpolitika 383
24. A külkereskedelem és a nemzeti jövedelem 385
Az importfüggvény 385
A nemzeti jövedelem meghatározása nyitott gazdaságban. A külkereskedelmi
multiplikátor 387
A nemzeti jövedelem és a fizetési mérleg 391
A konjunktúraciklusok nemzetközi tovagyűrűzése 394
25. Külgazdasági politika és a kiigazítási mechanizmus 398
A fizetési mérleg mint gazdaságpolitikai probléma 398
A kiadást csökkentő politika 399
A kiadást átcsoportosító gazdaságpolitika. A leértékelés, a rugalmassági
megközelítés 403
A leértékelés. Az abszorpciós megközelítés 406
Általános megjegyzések a kiigazítási mechanizmusról 411
A közvetlen ellenőrzés 413
A nemzetközi tőkemozgás 416
26. Rögzített versus rugalmas árfolyamok 417
A rugalmas árfolyamok mellett szóló érvek 418
A rögzített árfolyamok mellett szóló érvek 420
A rugalmas árfolyamok és a bizonytalanság 422
A spekuláció és az árfolyamok stabilitása 427
A rugalmas árfolyamok és az infláció 429
Optimális valutaövezetek 433
Összefoglalás és következtetés 435
27. A külső és belső egyensúly egyidejű elérése - célok és eszközök 438
A gazdaságpolitika céljai és eszközei 438
Külső és belső egyensúly. A Swan-diagram 441
Pénzügyi, költségvetési és árfolyam-politika. Az LM -IS -FE modell 448
Tőkeáramlás és a külső egyensúly 453
Tőkeáramlás az integrált világgazdaságban 457
Összefoglalás és következtetések 459
Irodalom 461

Témakörök