Bevezetés | 13 |
A kukorica jelentősége a világgazdaságban és hazánkban (Menyhért Zoltán) | 15 |
A kukorica származása, elnevezése és rokonsága (Menyhért Zoltán) | 29 |
A kukorica származása | 29 |
A kukorica elnevezése | 34 |
A kukorica rendszerezése és alfajai | 34 |
A kukorica rokonai | 34 |
A kukorica rasszokra osztása | 37 |
A kukorica morfológiája, szövettana és élettana | 39 |
A kukorica morfológiája (Koltay Albert) | 39 |
A csíranyövény | 39 |
A gyökérrendszer | 39 |
A hajtásrendszer | 41 |
A szár | 42 |
A levél | 43 |
A virágzat | 43 |
A szemtermés | 45 |
A kukorica anatómiája (Simon Tiborné) | 46 |
Az embrió kialakulása | 46 |
A szervek, szövetek kialakulása | 47 |
A gyökér szövettana | 50 |
A kukoricahajtás szöveti tulajdonságai | 51 |
Szállítószövet-rendszer | 53 |
Alapszövet-rendszer | 54 |
Szilárdítószövet-rendszer | 54 |
Bőrszövetrendszer | 56 |
A virág és a virágzat szövettana | 57 |
A szemtermés anatómiája | 58 |
A kukorica élettana (Turcsányi Gábor) | 58 |
Korai vegetatív fejlődés | 58 |
Csírázás | 59 |
A gyökérrendszer kialakulása | 61 |
A hajtás kialakulása | 61 |
A fattyúhajtások képződése | 63 |
A szár magasságát befolyásoló környezeti feltételek | 63 |
A levélzet kialakulása | 63 |
Késői vegetatív fejlődés | 66 |
Reproduktív fejlődés | 67 |
A hőmérséklet hatása a kukorica fejlődésére | 71 |
A szemterméshozam kialakulása | 73 |
A kukorica állománysűrűségének szabályozása | 75 |
A kukorica különleges fotoszintézise | 76 |
A fiziológiai szintézis modellezése | 78 |
A kukorica ásványi táplálkozása (Debreczeni Béláné) | 80 |
A gyökér szerepe a kukorica táplálkozásában | 80 |
A tápanyagfelvétel folyamata | 82 |
A gyökér szerepe a szerves vegyületek képzésében | 82 |
A levél szerepe a tápanyagfelvételben | 87 |
A kukorica fejlődése folyamata és tápanyagfelvételének dinamikája | 87 |
A tápanyagok átrendeződése a kukoricában szemképződéskor | 87 |
A fontosabb talajtulajdonságok hatása a tápanyagfelvételre | 90 |
A tápanyag-ellátottság szerepe a kukorica fejlődésében | 92 |
A legfontosabb tápelemek szerepe a kukorica anyagcsere-folyamatában | 92 |
A kukorica genetikája és nemesítése | 97 |
A kukorica genetikája (Sutka József) | 97 |
A szemek formájának, szerkezetének és színének genetikai kontrollja | 99 |
Klorofill- és karotinoidpigmentáció | 103 |
A növény alakja | 103 |
Gametofitikus faktorok | 104 |
Paramutáció | 104 |
A gének megnyilvánulását ellenőrző regulátorrendszerek | 105 |
Az enzimek polimorfizmusa | 106 |
Extrakromoszómás öröklődés | 108 |
A mennyiségi jellegek genetikája | 110 |
Mutáció | 113 |
Heterózis | 115 |
A kukorica nemesítése (Bálint Andor) | 116 |
Tömegkiválogatás | 116 |
Egyedkiválogatás | 117 |
Fajtahibirdek | 119 |
Beltenyésztéses hibridek | 120 |
Vonalak (beltenyésztett törzsek) előállítása | 121 |
Hibridek előállítása | 124 |
A plazmás sterilizálás hasznosítása | 126 |
Speciális nemesítési feladatok | 127 |
A beltartalmi összetétel javítása | 127 |
Az agronómiai jellegek javítása | 131 |
A kukorica ideális típusa | 133 |
A morfolgóiai jellegek változékonysága | 134 |
Az élettani termeléselemek változékonysága | 135 |
Típusváltozatok | 137 |
A fajták (hibridek) forgalomba hozatala | 139 |
Fajtakísérletek, fajtaminősítés, honosítás (Somssich István) | 139 |
A fajtakísérleti hálózat | 140 |
A fajtabejelentés feltételei | 141 |
A kukoricakísérletek típusai, a beállítás módja | 141 |
A kísérletek típusai | 141 |
A fajtakísérletek beállításának módja | 142 |
A kísérletek értékelése | 145 |
Fajtaregiszter | 145 |
A fajtaösszetétel ismertetése | 148 |
Fajtapropaganda, fajtabemutatók, kiadványok | 148 |
Vetőmag-előállítás, - feldolgozás, - bizonylatolás | 149 |
A hibridkukorica-vetőmag előállítása, fajtafenntartás (Menyhért Zoltán) | 149 |
A hibridkukoricavetőmag-előállítás kialakulása és fejlődése | 149 |
A vetőmag-előállítás rendszere | 151 |
A vetőmag-előállítás tervezése | 152 |
Alapanyag-előállítás és -szaporítás | 153 |
A vetőmagtermesztő gazdaságok kiválasztása | 155 |
A vetőmagtermesztés technológiája | 155 |
A vetőmagtermesztő terület izolációja | 155 |
A vetőmagtermő terület tápanyagellátása | 155 |
Talajfertőtlenítés | 156 |
Talaj-előkészítés | 156 |
Táblaméret, talajadottságok | 156 |
Vetés | 157 |
Használható herbicidek | 160 |
Növényvédelem | 160 |
A vetés utáni munkák és az ápolás | 161 |
Összevirágoztatás, megtermékenyítés | 161 |
Címerezés | 163 |
Az apasorok betakarítása | 163 |
A vetőmag betakarítása | 164 |
A kukorica-vetőmag előállításának szántóföldi ellenőrzése (Rupányi Károly) | 165 |
A vetőmag-előállító táblák bejelentése szántóföldi ellenőrzésre | 165 |
A szántóföldi ellenőrző vizsgálat | 165 |
A vetőmag hibridüzemi feldolgozása (Soproni Gyula) | 171 |
A hibridüzemek kialakulása | 171 |
Hibridüzemek technológiája | 172 |
A csöves kukorica átvétele | 173 |
A csöves kukorica fosztása | 175 |
A csöves kukorica válogatása | 175 |
Szárítás a hibridüzemben | 175 |
Morzsolás | 180 |
A vetőmag tisztítása, osztályoszása, kalibrálása | 180 |
Csávázás | 186 |
A hibridkukorica-vetőmag kiszerelése | 187 |
A hibridkukorica-vetőmag tárolása, raktározása | 187 |
A hibridkukorica-vetőmag értékesítése | 189 |
Fémzárolás, laboratóriumi vizsgálat, minősítés (Rupányi Károly) | 190 |
A kukorica-vetőmag minőségi követelményei | 190 |
Fémzárolás, mintavétel, vizsgálat és minősítés | 190 |
A kukorica-vetőmag jelentősebb csírázási és vigorvizsgálati módszerek | 194 |
A kukorica-vetőmag hidegtűrésének vizsgálata | 194 |
A cold-test | 194 |
A magvigor | 196 |
A kukorica-alapanyagok és - hibridek fajtaazonosságának vizsgálata | 198 |
Parcellás fajtaazonosító kitermesztés | 198 |
A kukorica-vetőmag genetikai tisztaságának megállapításával kapcsolatos további vizsgálati módszerek | 198 |
Nagyüzemi árukukorica-termesztés | 199 |
A kukoricatermesztés területi elhelyezése (Ángyán József) | 199 |
A kukorica klimatikus igénye | 199 |
A klímajellemzők területi eloszlása Magyarországon | 201 |
A kukorica termesztése szempontjából kedvező klimatikus viszonyok előfordulási gyakorisága Magyarországon | 211 |
A kukoricatermesztés klímatörzsei | 215 |
Termőképesség a klímakörzetekben | 215 |
Kukoricatermesztés az üzemen belül, racionális területi elhelyezés | 225 |
A hibridek megválasztása az ökológiai és az üzemi feltételektől függően (Kiss Istvánné - Menyhért Zoltán) | 229 |
A fajta megválasztásának fő szempontjai | 229 |
A termőhely ökológiai adottságai | 229 |
A fajta gazdasági, biológiai (genetikai) értékét jellemző tulajdonságok | 232 |
Az üzem gépesítettségi és szakmai színvonala, valamint a termesztési cél | 239 |
A kukorica termőhelyigénye (Menyhért Zoltán) | 240 |
Talajigény | 240 |
Elővetemény | 244 |
Utónövény | 246 |
A kukorica hőigénye | 246 |
Hőegység | 250 |
FAO-szám | 251 |
A hőegység és a FAO éréscsoport összehasonlíthatósága | 254 |
Napszakosság | 254 |
A kukorica fényigénye | 256 |
Az asszimilálófelület, levélfelület-index (LAI) | 258 |
Szén-dioxid-ellátottság | 258 |
Szem-szár arány (harvest index) | 258 |
Vízigény | 260 |
Agrotechnika | 263 |
Talaj-előkészítés | 263 |
Az őszi munkák és eszközeik | 263 |
Tavaszi munkák | 272 |
Tavaszi műtrágyázás és a gyomírtó szerek kijuttatása | 273 |
Vetés | 273 |
Vetés-előkészítés, vetőágy-előkészítés | 273 |
A vetés ideje | 273 |
A vetési idő és a talajhőmérséklet | 276 |
Vetési sorrend | 278 |
Állománysűrűség | 279 |
Vetési módok | 280 |
A sorok irányának hatása a termésre | 283 |
A homogén állománysűrűség jelentősége | 284 |
A vetőmagnorma kiszámítása | 285 |
Vetőgépek | 285 |
A vetés utáni mechanikai ápolás | 286 |
Sorközművelő kultivátorok | 287 |
A kukorica tápanyagellátása (Bodor Pál) | 288 |
A tápanyagellátás irányelvei | 288 |
A műtrágyaszükséglet kiszámítása | 288 |
Talajvizsgálatok | 290 |
Növényvizsgálatok | 290 |
A tervezett termés | 291 |
A műtrágyázás módszerei és időzítése | 293 |
Nitrogén-műtrágyázás | 295 |
Foszforműtrágyázás | 296 |
Kálium-műtrágyázás | 297 |
Összetett műtrágyák használata | 297 |
Mezo- és mikroelemtrágyázás | 297 |
A mészgyártás irányelvei | 298 |
Magnéziumtrágyázás | 298 |
Cinktrágyázás | 300 |
Réztrágyázás | 301 |
Folyékony műtrágyák használata | 303 |
A tápanyag-kijuttatás technológiája | 303 |
Alaptrágyázás | 305 |
Kiegészítő trágyázás | 310 |
Gyomirtás (Radics László) | 310 |
A gyomnövények kártétele | 314 |
A kukorica gyomnövényzete | 314 |
Az agrotechnikai védekezés lehetőségei | 335 |
A Vetésforgó, a vetésellátás és a monokultúra hatása | 338 |
A talajművelés hatása | 339 |
A trágyázás hatása a gyomnövényzetre | 340 |
A növényápolás hatása a gyomnövényzetre | 340 |
Az állománysűrűség és a vetésidő hatása a gyomnövényzetre | 340 |
Az egyszeres védekezés hatása | 340 |
A kukorica vegyszeres gyomirtásának fejlődése | 341 |
A kukorica gyomirtására felhasználható herbicidek csoportosítása | 342 |
A vegyszer hatását befolyásoló tényezők | 343 |
A kukorica vegyszeres gyomirtása | 343 |
A permetezés ideje és módja | 357 |
A kukorica herbicidérzékenysége | 358 |
Triazinrezisztens gyomok | 360 |
Permetezőgépek | 360 |
A kukorica kártevői (Tóth István) | 360 |
Az elvetett szem és a csíranyövény kártevői | 361 |
Drótférgek | 363 |
A gyökérzet kártevői | 363 |
Kukorica-gyökértetű | 364 |
A levélzet és a szár kártevői | 364 |
Kukoricabarkó | 366 |
Fritlégy | 366 |
Vetési bagolylepke | 369 |
Vörösnyakú árpabogár | 369 |
Földibolhák | 369 |
Levéltetvek | 370 |
Takácsatkák | 371 |
Kukoricamoly | 372 |
A virágzat és a termés kártevői | 373 |
Verebek | 374 |
Rágcsálók | 374 |
Mezei gabonamoly | 374 |
A kukorica kórokozói (Tóth Istvánné) | 374 |
A csíranövény betegségei | 376 |
Csíranövény-pusztulás | 376 |
A gyökérzet betegségei | 377 |
A zöld részek betegségei | 378 |
A kukorica mozaikbetegsége | 379 |
Golyvásüszög | 381 |
Helmintospóriumos levélfoltosság | 382 |
A kukorica fuzariózisa | 384 |
Nigrospórás szárazkorhadás | 385 |
A kukorica egyéb levél- és szárbetegségei | 387 |
A virágzat és a termés betegségei | 387 |
Rostüszög | 388 |
Védekezés a kukorica kártevői és kórokozói ellen (Menyhért Zoltán) | 389 |
Vetés előtti védekezés | 389 |
A kikelt zöld növény védelme | 390 |
A csíranövény és a néhányleveles növényke védelme | 391 |
Védekezés a virágzás előtt | 391 |
Védekezés a címerhányás után | 391 |
Védekezés az érés alatt | 391 |
Betakarítás (Majkuth Jenő) | 395 |
Betakarítási módok | 395 |
Csöves betakarítás | 395 |
Morzsolva betakarítás | 399 |
Szem-csutka keverék (Corn-Cob-Mix) betakarítása | 404 |
A kukoricacső zúzva betakarítása | 410 |
Silókukorica-termesztés (Menyhért Zoltán) | 419 |
A silózás jelentősége | 419 |
Termesztéstechnológia | 420 |
Hibridmegválasztás | 421 |
A fajtaösszetétel megválasztása | 422 |
Populációsűrűség | 423 |
Talajmegválasztás | 424 |
Tápanyagellátás | 424 |
Vízellátás | 425 |
Gyomirtás | 426 |
Betakarítás (Majkuth Jenő - Menyhért Zoltán) | 426 |
Öntözéses kukoricatermesztés (Menyhért Zoltán - Oroszlány István) | 435 |
Az öntözés szükségessége | 435 |
Az öntözéssel tervezhető termés nagysága | 436 |
A tőszám meghatározása | 439 |
Az öntözés ideje | 441 |
Az öntözővíz mennyisége | 443 |
Tápanyagellátás | 444 |
A túlöntözés káros hatása | 445 |
Öntözőberendezések | 445 |
A kukorica tartósítási módjai | 449 |
A szemes kukorica szárításos tartósítása (Menyhért Zoltán - Farkas Pál) | 449 |
A szárítás technológiája | 449 |
Előtiszítás | 449 |
Szárítás | 450 |
Utótisztítás | 454 |
Tárolás és szellőztetés | 454 |
Átvétel, kereskedelmi kikötések | 457 |
Tartósítás betakarításkori nedvességtartalommal (nedves tárolás) (Menyhért Zoltán) | 458 |
A nedves szem, a szemeskukorica-zúzalék és a szem-csutak zúzalék tárolási technológiája | 459 |
A szemes kukorica tartósítószerrel való kezelése | 460 |
A szemes kukorica hűtve tárolása | 462 |
A silókukorica erjesztéses tartósítása | 463 |
Silótípusok | 463 |
A silózás technikája (Menyhért Zoltán - Majkuth Jenő) | 465 |
A kukorica felhasználása az állattenyésztésben (Gundel János) | 467 |
A kukorica mint szemes termény | 467 |
A szem-csutka keverék (CCM) | 474 |
Teljes kukorcianövény | 476 |
Kukoricaszár | 480 |
A kukorica ipari feldolgozása (Bardach Sándor) | 485 |
Az ipari feldolgozás célja, jelentősége | 485 |
Az ipari továbbfeldolgozás céljára készülő termékek gyártása | 486 |
A kukoricacsíra | 486 |
A kukoricacsíra eltávolítása | 486 |
A kukoricacsíra növényolajipai feldolgozása | 487 |
Keményítőgyártás | 487 |
Szeszgyártás | 488 |
A kukorica komplex ipari feldolgozása | 489 |
Speciális készítmények gyártása kukoricából | 494 |
A csírátlanított kukorica feldolgozása humán célra | 494 |
A csírátlanított kukorica korszerű takarmányozási hasznosítása | 496 |
Humán fogyasztásra közvetlenül alkalmas termékek gyártása kukoricából | 496 |
A kukoricaszár hőtechnikai hasznosítása (Flieg József) | 499 |
A kukoricaszár mint tüzelőanyag | 500 |
Tüzelőberendezések | 500 |
A kukoricaszár és -csutka elgázosítása | 502 |
Termésbecslés, -biztosítás, kárbecslés | 503 |
Termésbecslés (Simon Balázs) | 503 |
Közvetlen termésbecslési eljárások | 503 |
Közvetett termésbecslési eljárások | 504 |
A kukorica termésbecslésének hazai módszerei | 504 |
A termésbecslés gyakorlata | 505 |
A minták száma | 505 |
A mintatervek kijelölése | 507 |
A sortávolság megállapítása | 513 |
A mintavétel | 514 |
A betakarítási veszteségek | 515 |
Biztosítás, kárbecslés (László Géza) | 516 |
A kukorica elemi kárainak főbb típusai | 517 |
Aszálykárok | 517 |
Jégkárok | 518 |
Fagykárok | 519 |
Árvíz- és belvízkárok | 520 |
Homokverés és szélkárok | 521 |
Tűz, villámcsapás és földcsuszamlás | 521 |
Egyéb károk (az elemi kárral összefüggő károk) | 522 |
Kárrendezési kérdések | 522 |
Irodalom | 525 |
Tárgymutató | 539 |