A központi közigazgatás az EU-csatlakozás tükrében

Tartalom

BEVEZETŐ 9
I. A KÖZPONTI KÖZIGAZGATÁS ÉS DÖNTÉSHOZATAL
TELJESÍTŐKÉPESSÉGE AZ EU-CSATLAKOZÁS TÜKRÉBEN
(ÖSSZEFOGLALÓ) 11
1. A jogállamiság követelményeinek érvényesülése 13
1.1 Demokrácia és jogállamiság 13
1.2 A közigazgatás személyi állományára vonatkozó szabályok alkotmányossága 25
2. Az európai integrációval kapcsolatos koordináció 29
2.1 Az európai integráció kormányzati politikaformálásának és koordinációjának
kialakulása 29
2.2 A kormány európai integrációs politikája koordinációjának választható modelljei 33
3. A kormányzati munka koordinációja 35
3.1 A kormányzati döntéshozatali mechanizmus általános kérdései 35
3.2 A magyar megoldás sajátosságai 36
3.3 A felmerülő problémák és a megoldás lehetséges útjai 36
4. A kormányközpont szervezeti rendszere 39
4.1 A kormány központi igazgatás történeti alakulása 39
4.2 A Miniszterelnöki Hivatal működése 45
5. Miniszteri koordináció 57
5.1 A minisztériumi szervezet általános kérdései 57
5.2 Az európai uniós ügyek koordinációja és szervezeti
megoldásai a minisztériumokban 64
II. VÁLOGATOTT TANULMÁNYOK
Szente Zoltán: A JOGÁLLAMISÁG KÖVETELMÉNYEINEK ÉRVÉNYESÜLÉSE
MAGYARORSZÁGON 73
1. Demokrácia és jogállamiság 74
1.1 Alkotmány és alkotmányosság 74
1.2 A törvényhozás 75
1.3 A végrehajtó hatalom 78
1.4 A bírói hatalom
1.5 Az emberi és kisebbségi jogok 81
1.6 A jogvédő szervek 84
1.7 A jogalkotás alkotmányossága 85
1.8 A közigazgatás törvényessége 86
2. Általános értékelés, javaslatok 87
Linder Viktória: A JOGÁLLAMISÁG KÖVETELMÉNYEINEK ÉRVÉNYESÜLÉSE A
KÖZIGAZGATÁS SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYÁRA VONATKOZÓ
SZABÁLYOZÁSBAN 91
1. Bevezetés 91
2. Jogállam és közszolgálat 91
2.1 A jogállam és fogalmi elemei 91
2.2 A közszolgálati jogviszony szabályozásának szintjei hazánkban 92
2.3 A közszolgálattal szembeni demokratikus jogállami követelmények 95
3. Jogállamiság és alkotmányosság a magyar közigazgatás személyi állományára
vonatkozó szabályozásban 98
3.1 Az összeférhetetlenség jogi szabályozása 98
3.2 A közélet tisztasága és a korrupció megelőzése érdekében született jogi
szabályozás 102
3.3 A vezető megbízás indokolás nélküli visszavonása 104
3.4 A diszkrimináció tilalma 105
4. Összegzés, javaslatok 107
Hajnal György: A HATÉKONY MŰKÖDÉS ÉS VEZETÉS NÉHÁNY KULTURÁLIS
TÉNYEZŐJE A MAGYAR ÁLLAMIGAZGATÁSI RENDSZERBEN 111
1. Bevezetés 111
2. Adminisztratív kultúra, szervezeti kultúra és vezetési hatékonyság 215
3. Módszer 119
4. A magyar központi közigazgatás szervezetrendszerének kultúrája
leíró-összehasonlító nézetben 123
4.1 A központi közigazgatás tipikus szervezeti kultúrája 123
4.2 Az egyes minisztériumok vizsgálata 125
5. Kultúra és szervezeti hatékonyság, kultúra és vezetés, kultúra és koordináció:
néhány empirikus összefüggés 129
A szervezeti és vezetői hatékonyság alapfogalmai: néhány elméleti és empirikus
összefüggés 129
5.1 Szervezeti kultúra és vezetői hatékonyság az egyéni percepciók tükrében 132
5.2 Kultúra és hatékonyság szervezeti szintű összefüggései 134
6. Az eredmények értelmezése a közigazgatás kultúrájának tágabb
kontextusában 137
7. Összefoglalás és néhány következtetés 140
Balázs István
A KORMÁNY EURÓPAI UNIÓS POLITIKÁJÁT ALAKÍTÓ
INTÉZMÉNYRENDSZER ÉS GYAKORLATA 159
1. Az európai integráció kormányzati politikaformálásának és koordinációjának
kialakulása 159
1.1 Intézmény fejlődés 159
1.2 Az EU-s politikaformálás gyakorlata 162
2. Az EU csatlakozás utáni tagországi működés közigazgatási követelményei
és azok teljesítésének lehetséges alternatívái 164
2.1 A kormányzással kapcsolatos EU ajánlásokról 164
2.2 A kormányzás európai uniós politikáját alakító intézményrendszer
átalakításának lehetséges alternatívái 167
Békefi Ottó: A MINISZTERELNÖKI HIVATAL FELADATAI, SZERVEZETE ÉS
SZEREPÉNEK VÁLTOZÁSAI A KORMÁNYZATI
MUNKAMEGOSZTÁSBAN 173
1. A Miniszterelnöki Hivatal helyzete a jogszabályi rendelkezések
és az un. magyar kormányzati modell alapján 173
1.1 A Miniszterelnöki Hivatal jogállásának fontosabb jellemzői 173
1.2 A Miniszterelnöki.Hivatal feladatai 174
2. A MeH kormányzati munkamegosztásban játszott szerepének átalakulása 177
Balázs István: A KORMÁNYZATI RENDSZER, MINT A KORMÁNYZATI POLITIKA
MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ESZKÖZE 193
1. A kormányzati döntéshozatali mechanizmus általános kérdései 193
1.1 A politikai változó és a szakmai állandó elemek helye és szerepe 193
1.2 Az európai közigazgatási térben kialakult döntéshozatali mechanizmusok
közös vonásai 195
2. A magyar megoldás sajátosságai, továbbfejlesztési alternatívák 201
2.1 A rendszer fejlődésének útjai 201
2.2 A kormányzati döntés-előkészítés jelenlegi rendszere 203
3. A felvetődő problémák és a megoldás lehetséges útjai 215
3.1 Rendszerproblémák 215
3.2 A döntési folyamat problémás részei 216
3.3 Javaslatok a problémák megoldására és a rendszer továbbfejlesztésére 224
Szente Zoltán: AZ EU ÜGYEK KOORDINÁCIÓJÁNAK MINISZTÉRIUMI SZINTJE 227
1. Az európai uniós ügyek fő minisztériumi feladatcsoportjai 227
1.1. Jogharmonizáció 228
1.2. Az európai uniós támogatások fogadása; részvétel a közösségi programokban 229
1.3. Az európai uniós ügyek koordinációja 231
1.4. Az EU intézményekben való képviselet 232
1.5. Egyéb kapcsolódó feladatok 232
2. Az európai uniós ügyek koordinációjának szervezeti megoldásai a minisztériumokban 233
3. Működési tapasztalatok 238
A KÖTET SZERZŐI 243

Témakörök