Előszó a magyar kiadáshoz | 11 |
Előszó | 13 |
Bemutatkozás és köszönetnyilvánítás | 15 |
Bevezetés | 17 |
E tanulmány szükségessége | 17 |
A tanulmánnyal, a módszertannal és az alapvető tartalommal kapcsolatos megjegyzések | 19 |
Jegyzetek | 21 |
Első rész. Előzetes megjegyzések: fogalmak, kifejezések és tartalmuk | |
Közigazgatás, közösségi jog, végrehajtás és ellenőrzés | 25 |
Bevezetés | 25 |
Terminológiai probléma a közösségi jog közigazgatási alkalmazásainak fázisában | 25 |
A "közigazgatás" fogalmának közösségi és nemzeti összefüggései | 27 |
A materiális és organikus értelemben vett európai igazgatás | 28 |
Mit kell érteni a közösségi norma végrehajtóságán? | 34 |
Néhány előzetes megjegyzés | 34 |
Az alkalmazás és a végrehajtás szempontjából megfelelő normák általános jellemzői | 35 |
A közösségi törvényhozás sajátos eleme | 36 |
Jegyzetek | 40 |
Kompetenciák megosztása, hatáskörök, funkciók és eljárások | 47 |
Bevezetés | 47 |
A közösség és a tagállamok közötti hatáskörmegosztás általános problémája | 47 |
Néhány előzetes megjegyzés | 47 |
Kizárólagos versus megosztott hatáskörök | 49 |
Vegyes, versengő, párhuzamos és kiegészítő hatáskörök | 50 |
Átruházott hatáskörök versus növekvő kompetenciák | 51 |
A vita tisztázásának szándéka: kompetenciák, hatáskörök, funkciók és követelmények | 53 |
Hatáskörök versus felhatalmazások | 53 |
Kizárólagos hatáskör és felhatalmazás | 55 |
Megosztott versus versengő kompetenciák | 56 |
A közösségi hatáskörök és felhatalmazások korlátai | 56 |
A közösségi jog közigazgatási ellenőrzésének és végrehajtásának megvalósulása a gyakorlatban | 62 |
Jegyzetek | 64 |
A közösségi jogalkalmazás ellenőrzésével és végrehajtásával kapcsolatos közigazgatási eljárások (és korlátaik) | |
Az ellenőrzési funkció. A felügyeleti eljárások sajátos jellegzetességei | 75 |
Az információszerzés módja: néhány előzetes megjegyzés | 75 |
A közösségi felügyelet törvényi kerete és egyéb információszerzési módok | 76 |
A Bizottság tájékoztatásához való joga és a tagállamok tájékoztatási kötelezettsége | 78 |
A Bizottság felügyeleti funkciója | 80 |
A felügyelet típusaival kapcsolatos néhány előzetes megjegyzés | 80 |
A bizottság felügyeleti funkciói területei | 81 |
A szektorális felügyelet különböző eszközei | 82 |
A jelenlegi felügyeleti rendszerrel kapcsolatos néhány megjegyzés | 83 |
Nemzeti felügyeletek és cselekvési korlátaik | 84 |
A Bizottság felügyelőinek cselekvési korlátai: együttműködés a nemzeti felügyeletekkel | 86 |
Alkalmazható-e esetükben az arányosság elve? | 86 |
A közösségi felügyelőket kötik-e a nemzeti ellenőrzésre vonatkozó korlátok? | 88 |
A nemzeti felügyelők által való kísérés szükségessége | 89 |
A nemzeti eljárási szabályok tiszteletben tartásának szükségessége | 89 |
Büntető cselekményben való részvétel tilalma | 90 |
Egy formális limit: bizonyos határidők tiszteletben tartása | 91 |
Ki ellenőrzi az ellenőrt? | 92 |
Jegyzetek | 92 |
A törvénysértő határozatokkal kapcsolatos közigazgatási eljárások | 98 |
Bevezetés | 99 |
Az EK Szerződés megsértésével kapcsolatos eljárások | 99 |
A közös eljárás: az EKSZ 169. cikkelye | 100 |
A 169. cikkelyhez kapcsolódó kivételek I. az állami mulasztásokkal kapcsolatos speciális eljárások az EK Szerződésben | 108 |
Egy speciális eset: a Bizottság jogi személyek közötti szabad verseny biztosítására vonatkozó hatáskörének megerősítése | 117 |
A 169. cikkelyhez kapcsolótó kivételek II. A Szerződésben egyértelműen nem szabályozott másodlagos törvényhozás által okozott jogsértésekkel kapcsolatos eljárások | 119 |
Az EKSZ 169. cikkelyének keretein belüli eljárások | 119 |
A 169. cikkelyen kívüli eljárások | 123 |
A jogsértéssel kapcsolatos eljárások hatékonyságát és koherenciáját javító néhány tényező | 129 |
Speciális eljárások bevezetésének indoklására szolgáló lehetséges magyarázatok | 130 |
A tagállamok aktív részvétele a különböző bizottságokban | 130 |
A nem tökéletes szerződéses elmélete | 132 |
Egy lehetséges jogi magyarázat | 132 |
Jegyzetek | 134 |
A közösségi jog ellenőrzésének és végrehajtásának gyakorlására vonatkozó igazgatási funkció korlátai | 142 |
Bevezetés | 142 |
Az igazgatási eljárások megsértése esetén alkalmazott korlátok: a 169. cikkelyhez | 142 |
Gyakoriság és intenzitás | 142 |
A szubszidiaritási elv számára fenntartott terület? | 143 |
Egy igen sajátos kérdés: autonóm régiók által elkövetett jogsértések | 148 |
Egy nem jogi korlát: az igazgatási kapacitások problémája | 155 |
Fogalmi elhatárolás | 155 |
A bizottsági kapacitás hiánya | 156 |
Az állami közigazgatások kapacitáshiánya | 159 |
A hiányzó kapacitások jogi megközelítése: az EB joggyakorlata | 160 |
A közösségi jog megoldásai | 161 |
Egyéb lehetséges megoldások: különböző kapacitások eltérő stratégiát igényelnek | 163 |
Jegyzetek | 165 |
Közigazgatási szervek munkában: határidők, diszkrecionalitás és koordináció a közösségi jog ellenőrzésében és végrehajtásában | |
A határidők problémája | 173 |
Bevezetés | 173 |
Két eltérő álláspont a közigazgatási tevékenység határidőivel kapcsolatban | 174 |
A határidők mint a közigazgatás koordinációjának, szervezetének és hatékonyságának javítására szolgáló eszközök | 174 |
Az időmúlás jogi következményei a közigazgatási eljárásban: néhány tisztázást segítő gondolat | 176 |
Határidők a jogsértési eljárásokban | 178 |
Néhány előzetes megjegyzés | 178 |
Határidők a 169. cikkely szerinti eljárásban: bírósági gyakorlat és belső szabályok | 179 |
Speciális feltételek a 169. cikkely szerinti eljárásban: az irányelvek átvételének hiánya, a műszaki normák és a nyilvánosan meghirdetett szerződések | 184 |
Az "államok támogatásának" eljárása során alkalmazott határidők: a joggyakorlat és a soft law | 184 |
Határidők a speciális jogsértési eljárásokabn | 190 |
Fontosabb következtetések és javaslatok a határidők jelenlegi rendszerének megjavítására: új modell felé? | 194 |
A jelenlegi rendszer gyengeségei | 194 |
A rendszer lehetséges javítása: különös tekintettel a 169. cikkelyre | 196 |
Jegyzetek | 199 |
A közigazgatási mérlegelés problémája | 204 |
Bevezetés | 204 |
A mérlegelés szükségessége a közösségi jog ellenőrzése és végrehajtása céljából, elsősorban gyakorlati szempontból | 205 |
Néhány előzetes megjegyzés | 205 |
A bizottsági és a nemzeti közigazgatási diszkrecionalitást igazoló érvek | 206 |
A megelőző szakasz: a közigazgatási szervek mérlegelése a közösségi jogalkotás értelmezése során | 208 |
Túllépi-e a Bizottság a feladatkörét? | 208 |
A tagállamok diszkrecionalitása a közösségi jog értelmezés során | 210 |
A Bizottság és a nemzeti közigazgatások közötti értelmezési konfliktus | 210 |
A tagállami mérlegelés a közösségi jog ellenőrzése és végrehajtása során | 212 |
A tagállom számára biztosított mérlegelési lehetőség a közösségi jogban | 213 |
A tagállami mérlegelés ellen szóló jogi érvek | 216 |
A tagállami diszkrecionalitást gyakorlati szempontból igazoló érvek | 220 |
Bizottsági diszkrecionalitás a közösségi jog ellenőrzése és végrehajtása során | 221 |
Az ezt igazoló érvek | 221 |
A Bizottság diszkrecionális jogköre a jogsértési eljárásokban | 223 |
A Bizottság diszkrecionális jogkörének korlátai | 231 |
Bevezetés | 231 |
Általános korlátok | 231 |
Eljárási jellegű korlátok | 233 |
Bírósági ellenőrzés | 236 |
Egyéb ellenőrzések | 237 |
Jegyzetek | 237 |
A közigazgatási szerveken belüli és a közigazgatási szervek közötti koordináció problémája | 248 |
Bevezetés | 248 |
A közigazgatási szervek belső koordinációjának problémája | 250 |
A Bizottságokban | 250 |
A tagállamokban | 252 |
A közösségi jog ellenőrzése és végrehajtása során a Bizottság és a nemzeti közigazgatási szervek közötti koordináció problémái | 268 |
Koordináció a jogsértésekkel kapcsolatos eljárások | 268 |
A közösségi jog ellenőrzése és végrehajtása során a Bizottság és a nemzeti közigazgatások viszonyában irányadó alapelvek | 274 |
A partnerség révén megvalósuló koordináció és a szervezethálózatok: jog versus ügyintézés | 281 |
Jegyzetek | 292 |
Függelék | 299 |
Bibliográfia | 301 |
Az európai közösség alapító szerződése | 317 |