A közösségi döntési rendszer

Tartalom

Előszó és köszönetnyilvánítás 9
Bevezető 10
I. rész 21
Hatékonyság 21
1. A hatékonyság értelmezése 23
II. rész 29
PIAC és hatékonyság 29
2. A piaci döntési rendszer 31
2.1. A piac szerepe a hatékonyság érvényesítésében 31
2.1.1. A hatékonyság értelmezése a haszonlehetőség-görbe valamint
termeléslehetőség-görbe alapján 31
Cserehatékonyság 32
Termelési hatékonyság 33
Termékkosár-hatékonyság 34
2.1.2. A hatékonyság értelmezése a határhaszon, a határköltség
és az ár összefüggése alapján 34
2.1.3. A hatékonyság értelmezése a fogyasztói és termelői többlet
alapján 39
2.1.4. A hatékonyság mint absztrakció és valóság 41
2.2. A piaci döntési mechanizmus problémái, kudarcai 45
2.2.1. Monopóliumok 45
2.2.2. Külső gazdasági (externális) hatások 52
2.2.3. Közjavak (public goods) 56
2.2.4. A piaci döntések információs problémái 58
2.2.5. A piac rövid távú érdekeltsége 62
2.2.6. A piaci és a méltányos jövedelemosztás 63
2.2.7. A piac és a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés 68
2.2.8. A piac és a külgazdasági kapcsolatok, külkereskedelem 74
III. RÉSZ 83
A KÖZÖSSÉGI DÖNTÉSI RENDSZER 83
3. A GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGEK SZERVEZÉSÉNEK ALAPVETŐ DÖNTÉSI
MECHANIZMUSAI 85
3.1. A közösségi döntési mechanizmus piaci kudarcokat korrigáló,
mérséklő szerepe és érvényesülésének főbb területei 88
3.1.1. Versenyszabályozás, piacépítés, a monopolista hatások
közösségi kezelése 90
3.1.1.1. Versenyszabályozás 92
3.1.1.2. Árszabályozás 94
3.1.1.3. Államosítás 98
3.1.1.4. Az állami szabályozás tudatos mellőzése 99
3.1.1.5. A piaci versenyhelyzet minősítése, mérése 99
3.1.2. Az externális hatásokra reagáló közösségi döntések 103
3.1.2.1. Az externális döntésekre reagáló döntések típusai 103
3.1.2.2. A környezetvédelmet szolgáló szabályozás 106
3.1.3. A közösségi döntések szerepe a közjavak előállításában
és védelmében 108
3.1.4. A kormányzati döntések szerepe a piaci információs
problémák megoldásában 111
3.1.5. A piac rövid távú érdekeltségéből adódó állami feladatok.
Az infrastruktúra fejlesztésének feladatai 114
3.1.5.1. Tudományos kutatás és műszaki fejlesztés 116
3.1.5.2. Oktatáspolitika 117
3.1.5.3. Közművelődés 119
3.1.5.4. Energiapolitika 120
3.1.5.5. A termelés egyes sajátos területein felmerülhető állami
döntéshozatali igény 121
3.1.6. A méltányos jövedelemelosztás biztosításának közösségi,
állami feladatai, szociálpolitika 122
3.1.6.1. Nyugdíjrendszer 124
3.1.6.2. Betegség-és balesetbiztosítás 127
3.1.6.3. Családsegítés 132
3.1.6.4. A munkanélküli-segélyezés rendszere 132
3.1.6.5. Lakáspolitika 133
3.1.6.6. Sajátos szociális segélyezési és gondozási formák
és hálózatok 134
3.1.6.7. Szociális védőháló, létminimum-számítások,
a szegénység problémájának kezelése 135
3.1.7. Kiegyensúlyozott, hatékony gazdasági növekedést szolgáló
közösségi döntések, állami gazdaságpolitika 146
3.1.7.1. Anticiklikus, gazdasági növekedést befolyásoló költségvetési politika 147
3.1.7.2. A monetáris politika szerepe és hatóköre a kiegyensúlyozott növekedés biztosításában 149
3.1.7.3. Árfolyam-politika 152
3.1.7.4. A fiskális, a monetáris, valamint az árfolyam-politika
koordinált alkalmazásának szükségessége 156
3.1.8. A közösségi döntések tervszerűségének igénye és lehetőségei.
Nemzetgazdasági tervezés 160
3.1.8.1. A nemzetgazdasági tervezés igénye és lehetősége 160
3.1.8.2. Az állami gazdaságpolitika, gazdasági előrejelzés
és koordináció információs rendszere 162
3.1.8.3. Az előrejelzés és a koordináció eszközei, módszerei 167
3.1.8.3.1. Az üzlet, a gazdasági ciklusok alakulását mutató jelzőszámok 167
3.1.8.3.2. Matematikai modellek 173
3.1.8.4. A nemzetgazdasági tervezés gyakorlati tapasztalatai 177
3.1.8.4.1. A szovjet típusú nemzetgazdasági tervezés 177
3.1.8.4.2. Az indikatív nemzetgazdasági tervezés 182
3.1.8.4.3. A nemzetgazdasági tervezést „hivatalosan" el nem ismerő
országok tervezési gyakorlata 184
3.1.8.4.4. A piaci szocializmus nemzetgazdasági tervezése 184
3.1.8.5. A nemzetgazdasági tervezés helye a közgazdasági döntési
rendszerben 185
3.1.9. A közösségi döntések, az állami szerepvállalás és a piaci
döntések jogi alapjai, keretei 187
3.2. A közösségi döntések motivációi 190
3.2.1. A szavazók motivációi és „kereslete" 204
3.2.2. A politikusok motivációja és „kínálata" 207
3.2.3. A bürokrácia motivációja és az ebből adódó problémák 211
3.3. A szavazási eljárás és problémái 216
3.3.1. A jóléti döntések, a preferenciaképződés problémái,
a preferenciák aggregátumai 218
3.4. A piaci és a közösségi szféra, döntési rendszer hasonlóságai
és különbségei 224
3.5. A közösségi döntésekből adódó előnyök és hátrányok
eloszlása az egyes szavazók között 235
3.6. A közösségi döntések kudarcai 237
3.6.1. A csoportérdekek mások terhére történő érvényesíthetőségének
problémái 237
3.6.2. Rövid távú, válságorientáltságú döntéshozatal 244
3.6.3. A jövedelmeket újraelosztó közösségi döntések kudarcai 245
3.6.4. Elégtelen érdekeltség a hatékonyság javításában, a hibás
döntések korrigálásában 248
3.7. A közösségi döntési rendszer hatékonyabbá tételének,
kudarcai csökkentésének lehetősége 250
3.7.1. A közösségi döntések jogi kereteinek és szabályozásának
fejlesztése 250
3.7.2. Dereguláció 252
3.7.3. Privatizáció 255
3.7.4. A kormányzati és az öntevékeny szektor közötti racionális
munkamegosztás kialakítása 257
IV. rész 261
A piaci és közösségi döntési rendszer harmonizálása 261
4. választás a piaci és a közösségi döntések között,
a két döntési rendszer harmonizálása 263
4.1. Miként lehet választani a piaci és közösségi döntések között? 263
4.2. A piaci és a közösségi döntési rendszer harmonizálása 269
4.3. A kelet-európai országok és a Szovjetunió döntési rendszere
átalakulásának tapasztalatai 274
4.4. A globalizáció és a piaci, valamint a közösség döntési mechanizmusok 281
Irodalom 287
Név- és tárgymutató 290

Témakörök