Bevezetés | 7 |
Közoktatásrendszer, iskolarendszer | 11 |
Az alapfogalmak értelmezése | 11 |
A közoktatás meghatározása | 11 |
A közoktatás rendszere | 14 |
Az iskola közoktatási intézmény | 17 |
Az iskolarendszert meghatározó kapcsolatok | 19 |
Az iskolaszervezet alapelvei | 19 |
Az iskolarendszer szervezeti tagoltsága | 21 |
Az iskolák megkülönböztetése fokok szerint | 23 |
Szelektálás és egységesítés | 24 |
Iskolarendszeri típusok | 26 |
A létraszerű felépítés | 26 |
Az elágazásos "villaszerű" típus | 27 |
A lépcsőzetes iskolarendszer felépítés | 28 |
Az iskolarendszert alakító tényezők | 29 |
A társadalmi rendszer hatása | 29 |
A gazdaság és az iskolarendszer | 35 |
A termelés műszaki, technikai színvonala | 40 |
A kultúra és az iskolarendszer | 41 |
Az iskoláztatási hagyományok | 45 |
A nevelfési modellek szerepe | 46 |
Hogyan alakulnak a külföldi iskolarendszerek? | 51 |
Az oktatási reformokat kiváltó hatások | 51 |
Az iskolaszervezet nemzetközi kitekintésben | 53 |
Horváth Márton: Az európai országok törekvései az oktatás-nevelés megújítására (Részletek) | 59 |
Kérdések - Feladatok | 61 |
A magyar iskolarendszer kialakulása és fejlődése | 63 |
Az egyházi iskolázás hosszú századai (996-1777) | 65 |
A középkor iskolái | 65 |
Megerősödik az iskolázás világi jellege | 69 |
A reformáció és az ellenreformáció iskolái | 72 |
Az iskolaszervezet elméleti előkészítői | 76 |
Az iskolarendszer kialakulása (1777-1868) | 80 |
A felvilágosult abszolutizmus oktatáspolitikája | 80 |
A Ratio Educationis egységes szervezeti rendelet érvényesít... | 82 |
A Norma Regia, II. József rendeletei | 84 |
A második Ratio visszalépést jelent | 85 |
A refromkorban új intézménytípusokkal bővül az iskolarendszer | 87 |
Eötvös József első minisztersége | 89 |
Az Entwurf az önkényuralom rendelkezése | 90 |
A közoktatás polgári és nemzeti megújítása (1868-1945) | 92 |
Általánosan művelő iskolák | 93 |
Általánosan képző középfokú iskolák | 96 |
A szakképzés hazai fejlődése | 102 |
Az általános iskolával megváltozik az iskolarendszer (1945-1990) | 103 |
Az új iskolarendszer jellemzői | 105 |
Az iskolák államosítása | 108 |
Az ötvenes évek oktatáspolitikája | 110 |
Az 1961. évi III. törvény | 115 |
Az oktatási reform korrekciója 1965-ben | 117 |
Az átalakulást reögzítő 1985. évi I. törvény | 119 |
Tantervi és tankönyvi reformok az iskolákban | 121 |
Az iskolarendszer változásai 1990 után | 128 |
Társadalmi, gazdasági hatások a rendszerváltás után | 128 |
Az iskolarendszer spontán változásai | 129 |
Újabb törvények érintik az oktatásügyet | 130 |
Az Alkotmánybíróság állásfoglalása | 132 |
Az 1993. évi törvény a közoktatásról | 130 |
A törvény 1966-os módosítása | 134 |
Az 1999. évi LXIII. törvény | 135 |
A pedagógiai szakszolgálatokról | 142 |
A szakképzés változásai | 144 |
Iskolatípusok, képzési jellemzők | 144 |
Akkreditált felsőfokú iskolarendszerű képzés | 147 |
Pályaorientáció, szakmai orientáció, előkészítés, alapozás | 149 |
Szakterületek, szakmacsoportok | 150 |
Egyéb közoktatási változások | 152 |
Összefoglalásul: A többször módosított törvény áttekintése | 155 |
Kérdések - Feladatok | 164 |
Felügyelet, szakértői munka | 173 |
Az iskolafelügyelet történeti áttekintése | 173 |
A kezdetek időszaka | 173 |
A tanügyigazgatás és az iskolafelügyelet megszervezése a kiegyezés után | 175 |
Az egységes tanügyigazgatási és felügyeleti rendszer kialakulása | 178 |
A közoktatási igazgatás, a felügyelet alakulása 1945 után | 180 |
A szakértői munka tartalma és módszerei | 184 |
Előzmények: az irányítás és felügyelet viszonya | 184 |
Felügyelők helyett: szaktanácsadók, szakértők | 185 |
Mit kell tudni azOrszágos szakértői névjegyzékről? | 190 |
Ellenőrzési, irányítási szintek a közöktatás szervezetében | 194 |
A pedagógiai-szakmai ellenőrzések gyakorlatából | 197 |
Kérdések - Feladatok | 201 |