A közlekedés és kereskedelem technikájának főbb fejlődési állomásai a XVIII - XX. században

Előszó

Részlet a könyvből:
" A termelési módok története egyértelműen bizonyítja, hogy alkotóelemei között a kölcsönös feltételezettség, dialektus összefüggés-rendszer érvényesül. Érvényes ez a kitermelő és feldolgozó ipar, valamint a közlekedés-kereskedelem kölcsönösségére is. A szállítási technika csakúgy, mint az emberek közötti összeköttetés sokrétű technikai eszközei mindenféle termelési folyamat nélkülözhetetlen feltételei. Ezzel kapcsolatosan Marx arra hívja fel figyelmünket, hogy a kitermelő iparon, a mezőgazdaságon és a feldolgozó iparon kívül létezik az anyagi termelésnek még egy negyedik területe, amely a kézművesüzem, a manufaktúraüzem és a gépi üzem különböző fokain is áthalad: ez a helyzetváltoztatás-ipara, akár embereket, akár árukat szállít.
Marx fenti megállapításából levonható az a következtetés, hogy az ipari forradalom nemcsak az ipar és a mezőgazdaság struktúrájában hozott minőségi változókat, hanem a közlekedés és a kereskedelem technikájában is. Ismét csak Marxra hivatkozva: "Az ipar és a mezőgazdaság termelési módjában bekövetkezett forradalom azonban szükségessé tette a forradalmat a társadalmi termelési folyamat általános feltételeiben, azaz a közlekedési és szállítóeszközökben is."
Marx a közlekedést az anyagi termelés negyedik területeként a "helyzetváltoztatási ipar" minőségi jelzővel emeli ki, sőt, a társadalmi termelési folyamat általános feltételeként jelöli meg. Ez a marxi értékrend segít bennünket abban is, hogy realitásának megfelelően helyezzük el a közlekedést, a szállítási technikát a társadalmi munkamegosztás egész rendszerében." Vissza