A közjog alapjai

Tartalom

Előszó 11
I. rész - Jogtani alapfogalmak
1. Jog és állam 13
1.1. A jog 13
1.1.1. A jog fogalmi elemei 13
1.1.2. A jog társadalmi funkciói 15
1.1.3. Jog és történelem 15
1.1.4. Néhány joggal foglalkozó tudomány 17
1.2. Az állam 18
1.2.1. Az állam ismérvei 19
1.2.2. Az állam funkciói: 20
1.2.3. Az államok felosztása, tipizálása 22
1.2.4. Az állami szervek 26
1.3. Állami akarat-kifejezés és a jog 28
2. A jog mélyebb rétegei 29
2.1. A norma és a normarendszer 29
2.1.1. A norma fogalma, felépítése 29
2.1.2. A norma nyelvi-logikai szerkezete 29
2.1.3. A társadalmi normarendszerek 30
2.1.4. A normarendszerek viszonya, jog és erkölcs 31
2.2. A jogi norma fogalma, szerkezete 33
2.2.1. Jogtétel és jogszabály 34
2.3. Jogi norma érvényessége és hatályossága 35
2.4. Jogrendszer fogalma, szerkezete 36
2.4.1. A jogrendszer tagozódása 36
2.4.2. A magánjogi jogág áttekintése 37
2.5. A közjog 39
2.5.1. A közjog és a magánjog elhatárolása 39
2.5.2. A közjogi szabályozás sajátosságai 40
2.5.3. A közjogi jogág differenciálódása 40
2.6. Jogcsoport (jogcsalád) 42
3. A jogalkotás és a jogforrások 44
3.1. A jogalkotás fogalma 44
3.1.1. A jogalkotás jellemzői, fajtái 44
3.1.2. A jogalkotás folyamata 45
3.1.3. A jogalkotás minőségi követelményei 47
3.1.4. A jogképződés 48
3.1.5. A jogszabályok formai kellékei, a jogalkotás speciális szakkifejezései 49
3.2. A jogforrás 50
3.3. A jogforrási hierarchia 51
3.3.1. A jogforrási hierarchia alapelvei 51
3.4. A jogforrási hierarchia a mai magyar jogban 51
3.4.1. A jogforrások fajtái 52
3.4.2. Az állami irányítás egyéb jogi eszközei 53
3.4.3. Rendkívüli jogforrások 53
3.4.4. A közösségi jog 54
3.4.5. Más jogforrások 54
3.4.6. Jogforrások közzététele és jelölése 55
3.4.7. A jogszabályok jelölése, rövidítésük 56
3.4.8. Esetjog, jogharmonizáció 56
3.4.9. Közjogi joganyag - a teljesség igénye nélkül 57
4. Jog és élet 59
4.1. Jogkövetés 59
4.2. A jogsértés 60
4.3. A jogalkalmazás 60
4.3.1. A jogalkalmazás fajtái 61
4.3.2. A jogalkalmazás szakaszai 62
4.3.3. A jogszabály (jogi norma) értelmezése (interpretatio) 63
4.4. A joghézag 64
4.5. A jogviszony fogalma, elemei 65
4.5.1. A jogviszony alanyai 65
4.5.2. A jogviszony tárgya 67
4.5.3. A jogviszony tartalma 68
4.4.4. A jogviszony fajtái 68
4.6. A jogi tények 69
Két olvasmány az első részhez 70
Jogászul 70
Keressünk jogszabályt 70
II. rész - Az Alkotmány
5. Alkotmány, alkotmányosság, jogállam 73
5.1. Az Alkotmány és az alkotmányosság 73
5.2. Az alkotmányosság és az alkotmány történelmi alapelvei 75
5.3. Eszmetörténeti vonatkozások 76
5.4. A jogállam 79
5.5. Az alkotmányosság alapelvei 80
5.6. Az alkotmány fogalma 81
5.7. A modern alkotmányok tartalma 81
5.7.1. Néhány mai alkotmány 82
6. A Magyar Köztársaság Alkotmánya 86
6.1. Az Alkotmány történelmi előzményi 86
6.1.1. Történeti alkotmány 86
6.1.2. Átmeneti korszak 87
6.1.3. Az ideiglenes alkotmány 88
6.2. Az 1949. évi XX. törvény és módosításai 89
6.2.1. Az alkotmány első változata 89
6.2.2. Az alkotmány gyökeres átalakítása 90
6.3. A hatályos Alkotmány módosításai, a közjogi törvénykezés 91
6.3.1. Néhány megjegyzés a jövőről 91
7. Az alapjogok 93
7.1. Az Alkotmány és az alapjogok 93
7.2. Az alapjogok története 94
7.2.1. Az alapjogok nemzetközivé válása 95
7.3. Az alapjogok rendszerezése 95
7.3.1. Az alapjogok összefüggése 97
7.4. Alapjogok az Alkotmányban 98
7.4.1. Alapjogok és államcélok 98
7.4.2. Alapvető jogok 99
7.4.3. Az alapvető kötelességek 102
7.5. Az alapjogok általános garanciái és speciális védelme 103
7.6. Az alapjogok korlátozása. 104
7.7. Az alapjogok egyes kérdései 105
7.7.1. Az élethez és emberi méltósághoz való jog 105
7.7.2. Az emberi méltósághoz való jog néhány kérdése 107
7.7.3. Az egyenjogúságról 107
7.7.4. Személyes szabadság, mozgásszabadság és a tartózkodási hely szabad megválasztása 109
7.7.5. A megfelelő és tisztességes eljáráshoz való jog 110
7.7.6. Lelkiismereti és vallásszabadság 110
8. Az állampolgárság 113
8.1. Az állampolgárság fogalma, eredete 113
8.1.1. Az állampolgárság és az állam 114
8.1.2. Az állampolgársági jogviszony tárgya és tartalma 114
8.2. A magyar állampolgárság keletkezése 115
8.2.1. A honosítás 115
9. Államhatalom, szuverenitás, alkotmány 118
9.1. Államforma és szuverenitás 118
9.1.1. Alkotmányos alapelvek az Alkotmányban 118
9.1.2. A belső szuverenitás alapjai 118
9.1.3. A szuverenitás és az Európai Unió 119
9.1.4. A jogalkotás alkotmányossága 120
9.1.5. A külső szuverenitás 121
9.1.6. A tulajdonviszonyok 121
9.2. A népszuverenitás és eszközei 122
9.2.1. A népszuverenitás gyakorlati megvalósulása 122
9.2.2. A hatalommegosztás elve - ma 123
9.3. A választójog, a választási rendszer és a választások alapelvei 124
9.3.1. A választójog alapelveinek kialakulása 124
9.3.2. A választások alapelvei, a választójog szabályozása 125
9.3.4. A választási rendszer 126
9.4. A népszavazás 127
9.4.1. Országos népszavazás 128
9.4.2. A helyi népszavazás 129
10. Az Országgyűlés 132
10.1. Az Országgyűlés jogállása 132
10.2. Az Országgyűlés feladat- és hatásköre 133
10.3. Az Országgyűlés szervezete, működése 135
10.3.1. Az Országgyűlés megalakulása, működése 135
10.3.2. Az Országgyűlés tisztségviselői, szervezete 136
10.4. A képviselők jogállása 137
10.4.1. Összeférhetetlenségi szabályok 137
10.4.2. A mentelmi jog 138
11. A köztársasági elnök 140
11.1. Az államfő és jogállása a modern társadalmakban 140
11.2. A köztársasági elnök jogállása 141
11.3. A köztársasági elnök választása és a funkció megszűnése 141
11.4. A köztársasági elnök feladat- és hatásköre 142
11.4.1. A köztársasági elnök kapcsolata a kormánnyal 143
11.4.2. A köztársasági elnök kapcsolata az Országgyűléssel 143
11.5. A köztársasági elnök és a törvényalkotás folyamata 144
12. Az alkotmánybíróság 146
12.1. Az alkotmánybíróság jogállása, hatásköre 146
12.1.1. Az alkotmánybíráskodás kialakulása 146
12.2. Az alkotmánybíróság szervezete 147
12.3. Az alkotmánybíróság hatásköre, határozata 148
12.3.1. Az alkotmánybíráskodás egyes kérdései 149
12.4. Az alkotmányértelmezés 150
12.4.1. Az alkotmányértelmezés szintjei 151
13. Az országgyűlési biztosok 153
13.1. Az országgyűlési biztosok jogállása és választása 153
13.2. Az országgyűlési biztosok 153
13.2.1. Az országgyűlési biztosok eljárásának egyes szabályai 154
13.2.2. Az adatvédelmi biztos jogállása 155
14. Az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank 156
14.1. Az Állami Számvevőszék 156
14.1.1. Az Állami Számvevőszék feladat- és hatásköre 157
14.2. A Magyar Nemzeti Bank jogállása és szervezete 158
15. A kormány 160
15.1. Kormány, kormányzás 160
15.2. A kormány jogállása 161
15.2.1. A kormány megalakulása 161
15.2.2. A kormány megbízatásának megszűnése 162
15.3. A kormány feladat- és hatásköre 162
15.4. A miniszterek jogállása 164
16. A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek 165
17. A települési önkormányzat jogállása, szervezete 167
17.1. Az önkormányzati rendszer 167
17.1.1. Az önkormányzati rendszer felépítése 168
17.1.2. Az önkormányzati rendszer egyes kérdései 168
17.1.3. A fővárosi és kerületi önkormányzatok feladatai 169
17.2. A helyi önkormányzatok szervei 169
17.3. A települési önkormányzatok jogai és kötelező feladatai 170
18. A bírói szervezet 172
18.1. Az igazságszolgáltatás az Alkotmányban 172
18.1.1. A bíróságok szervezete 172
18.1.2. A bíróságok feladatai 172
18.1.3. A bíróságok igazgatása 173
18.2. A bíróvá válás feltételei, a bírói függetlenség 173
18.3. A társas-bíráskodás és népképviselet (laikus részvétel) 174
18.4. A Legfelsőbb Bíróság 175
18.4.1. A Legfelsőbb Bíróság hatásköre 175
19. Az ügyészség 176
19.1. Az ügyészség feladatai, hatásköre 176
19.2. Az ügyészség szervezete, felépítése 177
Jogszabályok 179
Irodalom 180

Témakörök