A közjog alapjai

Tartalom

Előszó 11

Első rész
JOGTANI ALAPFOGALMAK
1. Jog és állam 15
1.1. A jog 15
1.1.1. A jog fogalmi elemei 15
1.1.2. A jog társadalmi funkciói 17
1.1.3. Jog és történelem 17
1.1.4. Néhány joggal foglalkozó tudomány 19
1.2. Az állam 20
1.2.1. Az állam ismérvei 21
1.2.2. Az állam funkciói: 23
1.2.3. Az államok felosztása, tipizálása 26
1.2.4. Az állami szervek 30
1.3. Állami akarat-kifejezés és a jog 32
2. A jog mélyebb rétegei 33
2.1. A norma és a normarendszer 33
2.1.1. A norma fogalma, felépítése 33
2.1.2. A norma nyelvi-logikai szerkezete 33
2.1.3. A társadalmi normarendszerek 34
2.1.4. A normarendszerek viszonya, jog és erkölcs 36
2.2. A jogi norma fogalma, szerkezete 37
2.2.1. Jogtétel és jogszabály 39
2.3. Jogi norma érvényessége és hatályossága 39
2.4. Jogrendszer fogalma, szerkezete 41
2.4.1. A jogrendszer tagozódása 41
2.4.2. A magánjogi jogág áttekintése 42
2.5. A közjog 44
2.5.1. A közjog és a magánjog elhatárolása 44
2.5.2. A közjogi szabályozás sajátosságai 45
2.5.3. A közjogi jogág differenciálódása 45
2.6. Jogcsoport (jogcsalád) 48
3. A jogalkotás és a jogforrások
3.1. A jogalkotás fogalma
3.1.1. A jogalkotás jellemzői, fajtái
3.1.2. A jogalkotás folyamata
3.1.3. A jogalkotás minőségi követelményei
3.1.4. A jogképződés
3.1.5. A jogszabályok formai kellékei, a jogalkotás speciális szakkifejezései
3.2. A jogforrás
3.3. A jogforrási hierarchia 57
3.3.1. A jogforrási hierarchia alapelvei 5$
3.4. A jogforrási hierarchia a mai magyar jogban 53
3.4.1. A jogforrások fajtái 59
3.4.2. Az állami irányítás egyéb jogi eszközei 60
3.4.3. Rendkívüli jogforrások 61
3.4.4. A közösségi jog 61
3.4.5. Más jogforrások 62
3.4.6. Jogforrások közzététele és jelölése 63
3.4.7. A jogszabályok jelölése, rövidítésük 64
3.4.8. Esetjog, jogharmonizáció 64
3.4.9. Közjogi joganyag - a teljesség igénye nélkül 65
4. Jog és élet 68
4.1. Jogkövetés 68
4.2. A jogsértés 69
4.3. A jogalkalmazás 70
4.3.1. A jogalkalmazás fajtái 71
4.3.2. A jogalkalmazás szakaszai 72
4.3.3. A jogszabály (jogi norma) értelmezése (interpretatio) 73
4.4. A joghézag 74
4.5. A jogviszony fogalma, elemei 75
4.5.1. A jogviszony alanyai 75
4.5.2. A jogviszony tárgya 78
4.5.3. A jogviszony tartalma 78
4.5.4. A jogviszony fajtái 79
4.6. A jogi tények 79
Két olvasmány az első részhez 81

Második rész
AZ ALKOTMÁNY
5, Alkotmány, alkotmányosság, jogállam 87
5.1. Az alkotmány és az alkotmányosság 87
5.2. Az alkotmányosság és az alkotmány történelmi alapelvei 88
5.3. Eszmetörténeti vonatkozások 90
5.4. A jogállam 93
5.5. Az alkotmányosság alapelvei 94
5.6. Az alkotmány fogalma 95
5.7. A modern alkotmányok tartalma 96
5.7.1. Néhány mai alkotmány 97
6. A Magyar Köztársaság Alkotmánya 100
6.1. Az Alkotmány történelmi előzményi 100
6.1.1. Történeti alkotmány 100
6.1.2. Átmeneti korszak 102
6.1.3. Az ideiglenes alkotmány 103
6.2. Az 1949. évi XX. törvény és módosításai 104
6.2.1 Az alkotmány első változata 104
6.2.2. Az alkotmány gyökeres átalakítása 104
6.3. A hatályos Alkotmány módosításai, a közjogi törvénykezés 105
6.3.1. Néhány megjegyzés a jövőről 106
7. Az alapjogok 108
7.1. Az Alkotmány és az alapjogok 108
7.2. Az alapjogok története 109
7.2.1. Az alapjogok nemzetközivé válása 111
7.3 Az alapjogok rendszerezése 111
7.4. Az alapjogok összefüggése 113
7.5. Alapjogok az Alkotmányban 114
7.5.1. Alapjogok és államcélok 114
7.5.2. Alapvető jogok 115
7.5.3. Az alapvető kötelességek 119
7.6. Az alapjogok általános garanciái és speciális védelme 120
7.7. Az alapjogok korlátozása 122
7.8. Az alapjogok egyes kérdései 123
7.8.1. Az élethez és emberi méltósághoz való jog 123
7.8.2. Az emberi méltósághoz való jog néhány kérdése 125
7.8.3. Az egyei\jogúságról 125
7.8.4. Személyes szabadság, mozgásszabadság és a tartózkodási hely szabad megválasztása 127
7.8.5. A megfelelő és tisztességes eljáráshoz való jog 128
7.8.6. Lelkiismereti és vallásszabadság 129
7.8.7. A gyülekezési jog 130
8. Az állampolgárság 133
8.1 Az állampolgárság fogalma, eredete 133
8.1.1. Az állampolgárság és az állam 134
8.1.2. Az állampolgársági jogviszony tárgya és tartalma 135
8.2. A magyar állampolgárság keletkezése 135
8.2.1. A honosítás 136
9. Államhatalom, szuverenitás, alkotmány 138
9.1. Államforma és szuverenitás 138
9.1.1. Alkotmányos alapelvek az Alkotmányban 138
9.1.2. A belső szuverenitás alapjai 138
9.1.3. A szuverenitás és az Európai Unió 139
9.1.4. A jogalkotás alkotmányossága 140
9.1.5. A külső szuverenitás 141
9.1.6. A tulajdonviszonyok 142
9.2. A népszuverenitás és eszközei 142
9.2.1. A népszuverenitás gyakorlati megvalósulása 143
9.2.2. A hatalommegosztás elve - ma 144
9.3. A választójog, a választási rendszer és a választások alapelvei 144
9.3.1. A választójog alapelveinek kialakulása 144
9.3.2. A választások alapelvei, a választójog szabályozása 145
9.3.4. A választási rendszer 147
9.4. A népszavazás 149
9.4.1 Országos népszavazás 149
9.4.2. A helyi népszavazás 150
10. Az Országgyűlés 153
10.1. Az Országgyűlés jogállása 153
10.2. Az Országgyűlés feladat- és hatásköre 154
10.3. Az Országgyűlés szervezete, működése 156
10.3.1. Az Országgyűlés megalakulása, működése 156
10.3.2. Az Országgyűlés tisztségviselői, szervezete 157
10.4. A képviselők jogállása 158
10.4.1. Összeférhetetlenségi szabályok 159
10.4.2. A mentelmi jog 160
11. A köztársasági elnök 162
11.1. Az államfő és jogállása a modern társadalmakban 162
11.2. A köztársasági elnök jogállása 163
11.3. A köztársasági elnök választása és a funkció megszűnése 164
11.4. A köztársasági elnök feladat- és hatásköre 164
11.4.1. A köztársasági elnök kapcsolata a kormánnyal 165
11.4.2. A köztársasági elnök kapcsolata az Országgyűléssel 166
11.5. A köztársasági elnök és a törvényalkotás folyamata 166
12. Az alkotmánybíróság 168
12.1. Az alkotmánybíróság jogállása, hatásköre 168
12.1.1. Az alkotmánybíráskodás kialakulása 168
12.2. Az alkotmánybíróság szervezete 169
12.3. Az alkotmánybíróság hatásköre, határozata 171
12.3.1. Az alkotmánybíráskodás egyes kérdései 172
12.4. Az alkotmányértelmezés 172
12.4.1. Az alkotmányértelmezés szintjei 173
13. Az országgyűlési biztosok 175
13.1. Az országgyűlési biztosok jogállása és választása 175
13.2. Az országgyűlési biztosok 175
13.2.1. Az országgyűlési biztosok eljárásának egyes szabályai 176
13.2.2. Az adatvédelmi biztos jogállása 177
14. Az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank 179
14.1. Az Állami Számvevőszék 179
14.1.1. Az Állami Számvevőszék feladat- és hatásköre 180
14.2. A Magyar Nemzeti Bank jogállása és szervezete 181
15. A kormány 183
15.1. Kormány, kormányzás 183
15.2. A kormány jogállása 184
15.2.1. A kormány megalakulása 185
15.2.2. A kormány megbízatásának megszűnése 185
15.3. A kormány feladat- és hatásköre 186
15.4. A miniszterek jogállása 187
15.5. A központi államigazgatási szervek 187
16. A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek 192
17. A települési önkormányzat jogállása, szervezete 194
17.1. Az önkormányzati rendszer 194
17.1.1. Az önkormányzati rendszer felépítése 195
17.1.2. Az önkormányzati rendszer egyes kérdései 195
17.1.3. A fővárosi és kerületi önkormányzatok feladatai 196
17.2. A helyi önkormányzatok szervei 197
17.3. A települési önkormányzatok jogai és kötelező feladatai 197
18. A bírói szervezet 200
18.1. Az igazságszolgáltatás az Alkotmányban 200
18.1.1. A bíróságok szervezete 200
18.1.2. A bíróságok feladatai 201
18.1.3. A bíróságok igazgatása 201
18.2. A bíróvá válás feltételei, a bírói függetlenség 201
18.3. A társas-bíráskodás és népképviselet (laikus részvétel) 202
18.4. A Legfelsőbb Bíróság 203
18.4.1. A Legfelsőbb Bíróság hatásköre 203
19. Az ügyészség 205
19.1. Az ügyészség feladatai, hatásköre 205
19.2. Az ügyészség szervezete, felépítése 206
1949. évi XX. törvény: A Magyar Köztársaság Alkotmánya 209
Jogszabályok 241
Irodalom 243

Témakörök