A közigazgatás statisztikája és organometriája

Szerző

Szerkesztő

Lektor

Budapest

'Dr. Kovacsics József: A közigazgatás statisztikája és organometriája ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1977
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	342 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-17-2323-2
Megjegyzés:	54 fekete-fehér ábrával. Tankönyvi szám: 4099.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az államigazgatás vezetőinek ellátó, gazdálkodó feladatkörét, könnyebb megértés kedvéért, a kisebb közösségek - családok, háztartások - vezetőinek a szerepköréhez tudnám hasonlítani. Amíg azonban a kisebb közösségek gazdasági alapjai: bevételei, kiadásai, távlati elképzelései minden különösebb nyilvántartás és számítás nélkül is áttekinthetők, addig ahogy növekszik a közösségekhez, szervezetekhez tartozó ellátandók száma, az intézmények és a dolgozók száma, annak arányában válik egyre nehezebbé az áttekintés; a tervezés, következésképpen a gondos gazdálkodás, vezetés csak megfelelő nyilvántartások, statisztikák, közgazdasági elemzések útján lehetséges. A kis közösségek vezetői - családfők, háztartásvezetők - könnyen érzékelik a szükségleteket, s azoknak mikénti kielégítését, a kielégítés sorrendjét a környezetükkel való azonosulás alapján el tudják dönteni. A nagy közösségek vezetésénél az érzékelés, a szükségletek rangsorolása bonyolult. Sokszor csak áttételeken, egy vagy több szervnek (dolgozónak) az irányítási láncba való bekapcsolódása útján lehetséges. A helyes döntésekhez a nagy szervezetekben - mi a továbbiak során a közigazgatási szervezeteket vizsgáljuk csupán - elengedhetetlenül szükséges ismerni az irányított egység (város, község, járás, megye) gazdasági helyzetét, egészségügyi, kulturális és lakáshelyzetéi, kommunális ellátottságát, viszonyát az ország többi hasonló igazgatási egységéhez, ismerni kell továbbá a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat, hogy csak a legfontosabb kérdéseket ragadjuk ki. Mindez azt jelenti, hogy a statisztikai módszereknek az államigazgatási vezetők munkájában igen nagy jelentősége van. Annyira jelentősek az ilyen jellegű információk, hogy azok ismerete egyben a politikai célkitűzéseknél is nélkülözhetetlen. Miután a szocialista igazgatás minőségileg különbözik a felszabadulás előtti igazgatástól, nemcsak hatósági szolgáltatásokat nyújt, hanem tevékenyen részt vesz a gazdasági élet alakításában, a települések fejlesztésében, a lakosság ellátásában, nyilvánvaló, hogy a gazdaság- és a társadalomstatisztikai módszereknek és ismereteknek egyaránt nagy szerepe van. E kötet mégsem törekszik mindannak a statisztikai ismeretanyagnak az átfogására, ami az államigazgatás vezetésénél szükséges. Ennek több oka van: a könyv a joghallgatók számára készült, túlterhelésük nélkül csupán olyan ismeretanyag összefoglalására törekedtem, amely szemléletük formálásához, a jogászi munkában is szükséges statisztikai, közigazgatási műveltség elsajátításához szükséges. Vissza

Tartalom

Előszó 5
1. A városi és községi igazgatásra vonatkozó tudományos statisztikai vizsgálatok tárgya 7
2. Az igazgatási alapegységek (községek, városok) statisztikai vizsgálatának rendszere 10
3. A települések történetére, földrajzi és települési viszonyaira vonatkozó adatok 12
3.1. Az ország közigazgatási egységeinek statisztikai áttekintése 12
3.1.1. A helytörténet statisztikai forrásai 20
3.2. A települések földrajzi helyzete 22
3.3. A települések és a települési viszonyok 23
4. A községek és városok területe 30
4.1. A terület szerinti megoszlás 30
4.2. A bel- és külterület. A számlálókörzetek 32
4.3. A városrendezés területi egységei 35
4.4. A területgazdálkodás 39
5. A közigazgatási egységek népessége 41
5.1. A népességre vonatkozó fogalmak 41
5.2. A népesség-nyilvántartás 42
5.3. A népesség területi elhelyezkedése 43
5.3.1. Népsűrűség 49
5.3.2. A városi és falusi népesség alakulása 51
5.3.3. A területváltozások és a népességszám összefüggése 54
5.3.4. A külterületi népesség 60
5.3.5. Néptömörülés 66
5.3.6. A népesség súlypontja és középpontja 67
5.4. A népesség nemek és kor szerinti megoszlása 68
5.5. A népesség műveltségi fok és egyéb ismérvek szerinti összetétele 74
5.6. A népesség családi állapota 76
5.7. A népesség foglalkozási összetétele 79
5.8. A természetes népmozgalom statisztikája 86
5.8.1. A születések statisztikája 86
5.8.2. A házasságkötések statisztikája 93
5.8.3. A házasságok megszűnése 97
5.8.4. A halálozások statisztikája 100
5.8.5. A népesség reprodukciója 110
5.9. Mechanikus népmozgalom 114
5.9.1. A települések centrumjellegének vizsgálata a munkaerő vándorlás mérése útján 119
5.9.2. Külső vándorlások 124
5.10. Népesedéspolitikánk főbb eredményei és a megoldásra váró kérdések 126
6. Lakóház- és lakásstatisztika 133
6.1. A lakásállomány statisztikája 134
6.2. A lakásépítés és a lakásmegszűnés statisztikája 138
6.3. A lakásstatisztikai adatok csoportosítása és elemzése 143
6.4. Lakásgazdálkodási statisztika 159
6.5. A lakáscserék statisztikája 160
6.6. A tatarozási munkákkal kapcsolatos építőipari statisztika 162
7. A település jellegét és fejlettségét meghatározó gazdasági ágak statisztikája 164
7.1. Az ipar szerepe a települések fejlődésében 164
7.2. A kommunális gazdálkodás statisztikája 175
7.3. A mezőgazdaság statisztikája 193
7.4. A kereskedelem statisztikája 199
7.4.1. A tervezett kereskedelmi létesítmények paramétereinek becslése statisztikai módszerekkel 203
7.5. A helyi közlekedés statisztikája 209
7.5.1. Teljesítményi statisztika 210
7.5.2. A városi személyszállítás teljesítménye 1960-1974 között 213
7.5.3. A lakosság közlekedési eszközökkel való ellátása. Utasszámlálás, utasáramlás statisztikája 215
8. Az egészségügyi, kulturális és népművelési intézményekkel való ellátottság tanulmányozása 219
9. A szervezetek statisztikája 231
9.1. A helyi tanácsokról készülő statisztika 231
9.2. A szakigazgatási szervek statisztikai vizsgálata 235
9.3. A szervezetek működésének statisztikája 243
9.3.1. Az ügyforgalom mérése 244
9.3.2. A hatósági statisztika 260
9.3.3. Az ügyintézés hatékonyságának mérése A hatékonyság fogalma, mérésének általános kérdései 262
9.4. Az államigazgatási létszám- és bérstatisztika 273
10. A települések osztályozása 280
10.1. A csoportosítási szempontok 280
10.2. Az országos településhálózat fejlesztési koncepció 282
11. A városok szerepkörének statisztikai mérése 288
11.1. Az infrastruktúra vizsgálata 295
12. A települések fejlettségének mérése komplex módszerrel 298
13. Függelék. A tanácsi döntések statisztikai forrásai 302
13.1. Közigazgatási adattárak 303
13.2. A közigazgatás információs rendszerének korszerűsítése számítógépek útján 323
13.3. Az igazgatási munka egyéb fontosabb forrásai 327
Bibliográfia 332