A Közép-Duna-medence magyar honfoglalás- és kora Árpád-kori sírleletei

Előszó

Korunk marxista szemléletű, gazdaság-, társadalom- és népességtörténeti érdeklődésű magyar honfoglalás- és kora Árpád-kori régészeti kutatása egyre sürgetőbben követeli, hogy e korszak sírleleteiről összefoglaló leletkataszterrel rendelkezzünk. Ezzel a múzeumokban, magángyűjteményekben levő közölt és közöletlen, valamint a különböző szakirodalmi munkákban elszórtan közreadott régészeti adathalmaz egybegyűjtve mindenki számára hozzáférhetővé válik.
Ilyen jellegű munka fél évszázada várat magára. Hampel József 1900-ban 56, 1905-ben, illetőleg 1907-ben újabb 95, korszakunkba tartozó lelőhely anyagát adta együttesen közre. Azóta lényegileg mindig csak az adott időszakban meglevő leletanyag egy-egy részéről szóló kisebb-nagyobb terjedelmű résztanulmányok jelentek meg. Ma, amikor a X-XII. századból már több, mint 1300 lelőhelyet ismerünk, több és igazoltabb adat alapján kutathatunk, mint korábban. Kutatóink azonban minden adatot nem ismerhettek. Éppen e lényeges és a magasabb szintű kutatást hátráltató hiány megszüntetése érdekében határozta el a Magyar Tudományos Akadémia II. Osztálya, hogy kiadja a Közép-Duna-medence magyar honfoglalás- és kora Árpád-kori sírleleteiről szóló, a legfontosabb adatokat tartalmazó leletkatasztert.
Természetesen leletkataszterünk nem pótolja és nem is pótolhatja a még szélesebb alapokon való kutatást elősegítő teljes anyagközlést, a corpust, de éppen e kataszter elkészültével reméljük, hogy a hazai és külföldi kutatók együttes munkája segítségével ez is mielőbb elkészül.
Kataszterünk - figyelembe véve a kiadási lehetőségeket - szemléleti módjában, szerkezetében, megfogalmazásában az eddig ismert hazai és külföldi gyakorlattól bizonyos fokig eltér. A kataszteri adatok gyűjtésével kapcsolatban az alábbiakat közölhetjük.
Id. Fehér Géza az 1950-es évek elején a Magyar Tudományos Akadémiától megbízást kapott a Kárpát-medence honfoglaláskori magyar és szláv leletei corpusának elkészítésére. Fehér Géza 1957-ben bekövetkezett haláláig dolgozott e munkán. Munkatársa Cs. Sós Ágnes és B. Mikes Katalin volt. E munkaközösség 8 vidéki gyűjteményben a régi leltárkönyvek, ásatási jegyzőkönyvek és a megjelent közlemények alapján hitelesítve vette számba a leletanyagot. Az így gyűjtött anyag alkotja a leletkataszter egyik részét; Érv Kinga és Kralovánszky Alán gyűjtési adatai pedig a másik részét. Ők 39 vidéki és budapesti múzeum leletanyagát dolgozták fel hasonló módon, valamint a régészeti szakirodalomból ismert összes X-XII. századi adatot összegyűjtötték saját cédulakataszterük számára. Ezt a két nagy gyűjteményt egészítettük ki Csalog József, Dienes István, Kovalovszky Júlia, Szőke Béla és Zalotai Elemér kisebb adatgyűjtésével.
A leletkataszter szerkesztésének munkájában mindvégig igen behatóan segített László Gyula, továbbá Éry Kinga és Kralovánszky Alán. Utóbbiak a kézirat technikai szerkesztésében is igen nagy munkát végeztek.
Köszönettel tartozunk a Magyar Tudományos Akadémia II. Osztályának, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Kutató Csoportjának, hogy e kiadvány megjelentetését lehetővé tették; továbbá mindazoknak, akik szaktanácsaikkal hozzájárultak munkánk pontosabbá tételéhez. Vissza