A kőszénrétegek és mellékkőzetek kitörésveszélyességének előrejelzése az egyes kutatási fázisokban

Előszó

Az energiahordozó nyersanyag erőforrások előrejelzésének adataival összhangban még a maximális kőolaj-, földgáz- és atomenergiakitermelés fejlesztés esetén is mintegy 810-820 millió tonnát tesz ki a szénigény. A Szovjetunió egyik legfontosabb fűtőanyagbázisa a Donyecki-medence, ahol a jelenlegi időkig a legnagyobb mennyiségű szén-, kőzet- és gázkitörést jegyezték fel. Ezek a jelenségek nagymértékben megnehezítik a munkakörülményeket, a bányaépítés ütemét lelassítják és megdrágítják az előkészítő bányászati munkák előrehaladását.
Jelenleg még hiányzik a szenes összletek feltáró létesítményeiben megjelenő dinamikus jelenségek egységes elméleti alapja, ezért igen gyengén fejlettek a földtani kutatási adatokra támaszkodó szén- és kőzetkitörésveszély prognózisának alapjai.
Az itt közölt áttekintésben jelentős irodalmi adatokra támaszkodva /elsősorban az elmúlt 10 évre/, kritikailag végigtekintjük a kérdéskör helyzetét és felvázoljuk a probléma további fejlődési útját.
A kitörések problémájának megvan a maga történelme, amely a tizenkilencedik század második felében kezdődött.
A szén és gázkitörések első összesítései N.N. Csernyicün /1917/ monográfiájából ismeretesek.
B.J . Zabigajlo /31/ a váratlan szén- és gázkitörések tanulmányozásának a következő lépéseit különíti el. Az első külföldi kutatásokkal kapcsolatos; kísérletileg megtalálni az okot, és az abban az időben a kőzetnyomásról szóló jelentősebb ismeretek alapján kiismerni a jelenség mechanizmusát. Egyidejűleg a szén és a belezáródott gázok anyagának fizikai-mechanikai vizsgálatai folynak. Vissza