Fülszöveg
Ez a tanulmány az 1926. és az 1990 év közötti, 66 évnyi időszakot öleli fel. Az 1959-ig terjedő, 33 éves periódusban a Kőszegi Állami Tanítóképző Intézet, illetőleg jogutóda, a Szombathelyi Felsőfokú Tanítóképző Intézet, majd a Pécsi Tanárképző Főiskola szombathelyi kihelyezett tagozatának története tárul elénk. Végül 1974-ben az önállóvá váló Szombathelyi Tanárképző Főiskola nyitja meg kapuit (Közben, 1953 és 1955 között Sárvár ad otthont a kőszegi intézménynek).
A munka nyomán kirajzolódik Nyugat-Dunántúl e fontos pedagógusképző intézményének 1926-1990 közötti múltja, fejlődésének fő folyamata, az alakulás-formálódás mindvégig nem könnyű időszaka.
Előzmények nélküli e mű. A Szombathelyi Tanárképző Főiskola történetének monográfiáját eddig senki sem készítette el. Örül a szerző és köszöni, hogy az egykori munkahelyén, a Kőszegi Tanítóképző Intézetben eltöltött sokévi gazdag élményanyaggal felvértezve, most újból jelentkezhet e szerény munkájával, s a rokonszenves város, Kőszeg...
Tovább
Fülszöveg
Ez a tanulmány az 1926. és az 1990 év közötti, 66 évnyi időszakot öleli fel. Az 1959-ig terjedő, 33 éves periódusban a Kőszegi Állami Tanítóképző Intézet, illetőleg jogutóda, a Szombathelyi Felsőfokú Tanítóképző Intézet, majd a Pécsi Tanárképző Főiskola szombathelyi kihelyezett tagozatának története tárul elénk. Végül 1974-ben az önállóvá váló Szombathelyi Tanárképző Főiskola nyitja meg kapuit (Közben, 1953 és 1955 között Sárvár ad otthont a kőszegi intézménynek).
A munka nyomán kirajzolódik Nyugat-Dunántúl e fontos pedagógusképző intézményének 1926-1990 közötti múltja, fejlődésének fő folyamata, az alakulás-formálódás mindvégig nem könnyű időszaka.
Előzmények nélküli e mű. A Szombathelyi Tanárképző Főiskola történetének monográfiáját eddig senki sem készítette el. Örül a szerző és köszöni, hogy az egykori munkahelyén, a Kőszegi Tanítóképző Intézetben eltöltött sokévi gazdag élményanyaggal felvértezve, most újból jelentkezhet e szerény munkájával, s a rokonszenves város, Kőszeg polgárai előtt is tiszteleghet.
Szervesen összefüggő történelmi viszonyok eredményezték az egyes iskolatípusok létrejöttét, határozták meg a fejlődés irányát, lehetőségeit. Az első időszakban a kőszegi intézmény sok nehézség közepette vívta harcát a megfelelő elhelyezésért, a jobb viszonyok kialakításáért. Ugyanakkor ki kell emelnünk, hogy ezek a küzdelmek nem törték le az intézmény nevelőinek ambícióit. Ellenkezőleg, megsokszorozták tenni vágyásukat, az előrelépés érdekében kifejtendő akaraterejüket.
A korszellemnek megfelelő színvonalas oktató-nevelő munka alakult ki az intézményben. Dokumentumok bizonyítják, hogy milyen elszánt küzdelmet folytattak a tanárok és diákok a kitűzött célok és feladatok megvalósításáért. Ez a megállapításunk különösen érvényes az 1945 utáni időszak kilátástalan viszonyaira.
Itt találkozunk először az első pedagógiai reformkísérlettel, amely a 4 éves líceumi stúdium befejezése után az érettségi bizonyítvány megszerzésével nyújtott volna lehetőséget a 2 éves pedagógiai akadémia elvégzéséhez. Sajnos közbeszólt a háború és szétzilálta a reményeket. A szépnek ígérkező terv nem valósulhatott meg. Az új viszonyok, a társadalmi-politikai és gazdasági tényezők egy másféle jövő igényeit vetítik előre Szombathelyen is, és 1959-ben életre hívják a 3 évfolyamú felsőfokú tanítóképző intézetet A 12 éves képzési program jelentős változást eredményez az oktatás színvonalában, az iskolai munka újragondolásának folyamatában.
A pedagógiai felkészítés új szakasza 1971-től, a Pécsi Tanárképző Főiskola kihelyezett tagozatának felállításával veszi kezdetét. Bővül a tanszéki munka, és a szakrendszerű oktatás egyre szélesebb területeken honosodik meg.
A pécsi főiskola a szombathelyi intézmény szinte minden területén érzékelhető fejlődési eredményezett, s az oktatói kar tevékenységének is lendületet adott. Pozitívum volt az is, hogy a téves, pontatlan intézkedéseket korrigálták, és a helyes móduszok szerint tevékenykedhetett a vezető kollektíva.
Az önállóvá válás organizációja 1974-ben hozta meg a főiskolának a szellemi kibontakozás első jelentős eredményeit. Új szakok születtek, az egyes tanszékeken ugrásszerűen megnőtt a kutatómunka és ezzel párhuzamosan soha nem tapasztalt mértékben bontakozott ki a publikációs tevékenység oktatóink körében.
A fentiekből következően az is bizonyított, hogy a hallgatói aktivitás a tanszéki kollektívák kebelében erősödik és serkentőleg hat az ifjúság jövőképének keresésében. Mindent összevetve: 1990-ben a Szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola fejlődésének megvannak a perspektívái, adottak a feltételek az eredményes továbblépéshez. Ebben az időszakban íródott ez a tanulmány.
Vissza