Bevezetés | |
Korszerű nevelés | 7 |
A neveléstudomány | 8 |
A kultúrfilozófia | 12 |
A kultúrpolitika | 13 |
Célok és eszmények | |
Életfeladataink | |
Az ember életfeladatai | 15 |
A nevelés | 19 |
Célok és értékek | |
Világnézet és életfelfogás | 21 |
Az értékek | 23 |
Az értékek és életfeladatok viszonya | 26 |
A nevelés célja | 27 |
Müveltség és kultúra | |
Mi a műveltség? | 29 |
A műveltség, mint az életfeladatok megoldásának eszköze | 30 |
A kultúra | 32 |
Műveltség és kultúra | 33 |
Egyéni műveltség, nemzeti műveltség | 34 |
Civilizáció és kultúra | 36 |
A kultúra mint folyamat, cselekvés és állapot | 36 |
A kultúrjavak | 39 |
A kultúra fogalma Herdernél | 40 |
Kant felfogása a kultúráról | 40 |
Spengler felfogása a kultúráról | 40 |
Kornis Gyula felfogása a kultúráról | 41 |
A nevelés, mint kultúrtényező | 41 |
A műveltség erkölcsi természete | 42 |
A kultúra különböző ágai | 43 |
A műveltség különböző típusai | 45 |
Alapműveltség, szakműveltség, általános műveltség | 47 |
A célok rendszere | |
A célok rendszere | 51 |
Eszmék és eszmények | 56 |
Az ifjúság megértése | |
Az ifjúság megismerése | |
A növendék | 61 |
A gyermek- és ifjúságtanulmány | 62 |
Az ifjúság megértése | |
A megértés | 65 |
A beleélés | 66 |
A növendék megismerése | 67 |
Felfogásunk a gyermekről | 68 |
A gyermek és ifjú fejlődése | |
A gyermek és ifjú fejlődésének korszakai | 71 |
A csecsemőkor | 74 |
A kisdedkor | 75 |
A gyermekkor | 78 |
A serdülőkor | 81 |
Az ifjúkor | 83 |
Az egyéni különbségek | |
A charakterologia | 86 |
Típusok | |
A típus fogalma | 88 |
A típusok osztályozása | 89 |
Testi típusok | |
A testalkati típusok | 91 |
A fiziognómiai típusok | 94 |
A temperamentum típusai | 95 |
Képességtípusok | |
Képesség és tehetség | 95 |
A képességtípusok felosztása | 96 |
Akarati típusok | 96 |
Érzelmi típusok | 97 |
Értelmi típusok | 97 |
Kulturális iránytípusok | |
Kultúrtípusok | 98 |
Komplex-típusok | |
A gyermek és ifjú típusai | 99 |
Fiú- és leánytípus | 100 |
Értékelés-típusok | 101 |
Környezeti típusok | 102 |
A magyar gyermek | 102 |
Tanuló-típusok | 104 |
Az egyéniség | |
Az egyéni vonások megfigyelése | 107 |
Egyéni jellemlapok | 108 |
Szabad irodalmi jellemzések | 111 |
Az egyéniség lényege | 113 |
A nevelőhatás | |
A nevelő tényezők | |
A nevelés tényezői | 115 |
A nevelők | |
A nevelő fogalma | 116 |
A szülők | 117 |
A többi nevelő | 120 |
A dajka | 120 |
A dada | 120 |
A nevelőnő | 121 |
A házi nevelő | 122 |
A házi tanító | 122 |
A nyelvmester | 122 |
A zenetanár | 122 |
A kisdedóvónő | 122 |
A tanító | 123 |
A tanár | 124 |
A lelkész | 124 |
A nevelő közösségek | |
A szociális nevelő tényezők | 125 |
A család | 125 |
A nevelő intézet | 126 |
Az állam | 127 |
Az iskola | 127 |
Az egyház | 128 |
A környezet | |
A környezet fogalma | 128 |
A környezettanulmány | 129 |
A környezet alakítása és változtatása | 130 |
A kultúrjavak | |
A kultúra, mint a nevelés tényezője és eszköze | 131 |
Ismeretlen együtthatók | 132 |
A nevelés tényezőinek egymáshoz való viszonya | |
A növendék és nevelő viszonya | 133 |
A növendék és a környezet viszonya | 134 |
Nemezedékek ellentéte | 136 |
Konfliktusok | 139 |
A nevelő hatás elmélete | |
A nevelés lényege és nemei | |
A nevelés, mint folyamat, aktus és élmény | 143 |
A nevelő hatás lényege | 144 |
A nevelő hatás különböző nemei | 148 |
Testi és szellemi hatások | 148 |
Elősegítő és gátló hatások | 149 |
Múló és tartós hatás | 151 |
Kellemes és kellemetlen hatások | 152 |
Direkt és indirekt hatások | 153 |
Egyéni és tömeghatás | 153 |
Heteronóm és autonóm hatás | 156 |
A nevelő hatás törvényei | |
A nevelő hatás három alaptörvénye | 157 |
A szellemi közösség törvénye | 158 |
Adomináló tényezők törvénye | 160 |
Az autonóm hatás törvénye | 162 |
A nevelő hatás föltételei | |
A nevelő hatás külső feltételei | 164 |
A nevelő hatás belső feltételei | 164 |
A direkt és indirekt hatások nemei | 165 |
A direkt hatások három csoportja | 166 |
A nevelés eszközei | |
A nevelés eszközei | 167 |
A közvetlen hatású nevelő eszközök | |
A kényszerítő eszközök | |
A kényszerítő eszközök | 167 |
A testi kényszer | 168 |
A hipnózis | 169 |
A büntetés | 170 |
A büntetés fogalma a jogtudományban | 172 |
A jogi és pedagógiai büntetés különbsége | 173 |
A büntetés káros hatásai | 173 |
Van-e szükség büntetésre? | 174 |
A büntetés nemei | 177 |
A testi büntetés | 177 |
A szellemi büntetések | 178 |
A természetes következmények elmélete | 179 |
Megengedett büntetések az iskolában | 180 |
Meg nem engedett büntetések | 182 |
A büntetés módja | 182 |
A szuggesztív eszközök | |
A szuggesztív eszközök | 184 |
A tisztelet fölkeltése | 188 |
A tekintély | 189 |
A szeretet és a szimpatikus érzelmek fölébresztése | 191 |
A jutalom | 194 |
A jutalom nemei | 195 |
A példa | 196 |
A felügyelet | 197 |
A vallásos nevelő eszközök | 198 |
Az értelmi eszközök | |
Az értelmi eszközök (A tanítás) | 199 |
Az indirekt hatású nevelő eszközök | |
Az indirekt nevelő eszközök | 201 |
Az ifjúsági olvasmányok | 201 |
A nevelő eszközök alkalmazása | |
A nevelő eszközök alkalmazása | 208 |
A nevelő eljárás | 209 |
Kényszer és szabadság | 210 |
Szigor vagy engedékenység | 212 |
Tekintély és szeretet | 213 |
A képességek fejlesztése | |
A nevelés, mint a képességek fejlesztése | |
A nevelés, mint a képességek fejlesztése és kiművelése | 214 |
A képességek fogalma | 215 |
Velünk született és a szerzett képességek | 217 |
A testi képességek fejlesztése (a testi nevelés) | |
A testi nevelés jelentősége | 219 |
A nevelő és az orvos | 220 |
A testi nevelés céljai | 221 |
A testi képességek | 222 |
A testi nevelés három ága | 222 |
Az életföltételek kedvező alakítása | |
Az életföltételek | 222 |
A gyermek testi fejlődése | 222 |
A csecsemő ápolása | 223 |
A táplálkozás | 225 |
A jó levegő | 225 |
A ruházat és edzés | 226 |
A lakás | 226 |
Az iskolaépület | 227 |
Az alvás és pihenés | 227 |
A tisztaság | 229 |
A testgyakorlás | |
A testgyakorlatok értéke | 229 |
A torna | |
A torna | 230 |
A sport | |
Az atlétika és sport | 233 |
A testnevelés egyéb eszközei | |
A játék | 235 |
A munka a testnevelés szempontjából | 235 |
A kirándulások | 236 |
A cserkészet | 237 |
A leányok testi nevelése | |
A leányok testgyakorlatai | 239 |
A testnevelés intézményei | |
A testnevelés intézményei | 240 |
Az egészségtani ismeretek | 240 |
A növendék egészsége és a nevelő egészsége | 241 |
A szellemi képességek fejlesztése (a formális képzés) | |
A szellemi nevelés tartalmi és formális célja | 244 |
A formális képzés | 244 |
A tehetség és képesség | 246 |
A speciális tehetségek | 250 |
Mely képességeket kell fejlesztenünk? | 254 |
A fejlesztés módjai | 256 |
Thorndike három törvénye | 256 |
A begyakorlás szabályai | 257 |
A formális és tartalmi képzés kapcsolata | 260 |
A szellemi képességeket értékes tartalommal kell gyakorolni | 261 |
Az értékek és célok | 262 |
A szellemi működések összefüggése | |
A lelki élet egysége | 263 |
Az akarat nevelése | |
Az ösztönök | |
Az akarat nevelésének problémája | 265 |
Akarati jelenségek | 266 |
Reflexek | 266 |
Az ösztönök | 267 |
Az ösztönök felosztása | 269 |
Az ösztönök a nevelés szempontjából | 270 |
Freud ösztönelmélete | 272 |
Az ösztönök fölötti uralom | 275 |
A táplálkozás ösztönének szabályozása | 276 |
Az önfenntartás többi ösztöne | 276 |
A nemi ösztön szabályozása és megnemesítése | 277 |
A koedukáció | 280 |
A nemi felvilágosítás | 282 |
Az önkifejtés ösztönei | 284 |
A tudatalatti lelki élet és a nevelés | 286 |
A hajlamok | 288 |
A törekvés, vágy, kívánság | 289 |
A szokások | |
A szokások | 290 |
A szoktatás | 291 |
A fegyelem | |
A fegyelem | 293 |
A fegyelmezés eszközei | 293 |
Az iskolai fegyelem | 294 |
Két ellentét | 296 |
A tanulók önkormányzata | 296 |
Az önfegyelmezés | 300 |
Az igazi akarat | |
A szűkebb értelemben vett akarat | 301 |
A cél képzete | 302 |
Az akarat szabadsága | 303 |
A megfontolás és motiváció | 304 |
Az elhatározás | 306 |
A cselekvés | 306 |
Az akarat nevelésének különböző elméletei | 307 |
A helyes értékelés kifejlesztése | 311 |
Az akarat formális tulajdonságai | 312 |
Az elhatározóképesség | 314 |
Az akaratgyakorlatok | 315 |
Az akarat irányítása eszmék által | 317 |
Az állandó akarat | 318 |
A jellem | 319 |
A személyiség | 321 |
Az érzelmek nemesítése | |
Az érzelmek értéke | 323 |
Az érzelmek kiművelése | 324 |
A kedélymozgalmak | 325 |
Az érzelmek változatai | 326 |
A hangulat | 327 |
Az érzületek | 327 |
Az érzelmek visszaidézése | 328 |
Az érzelmek átterelhetősége | 329 |
Az érzelmek elnyomása | 330 |
A kedélyi élet gazdagítása | 331 |
A testi érzelmek | 332 |
A szellemi érzelmek | 334 |
A viszonyérzelmek | 335 |
A tartalmi érzelmek | 338 |
Az értékérzelmek | 340 |
Az érzelmek befolyása a többi szellemi működésre | 341 |
Az érzelmek kölcsönös hatása | 342 |
Az akarat befolyása az érezlmekre | 342 |
Önkénytelen és szándékos érzelemkeltés | 342 |
Az érzelemkeltés két módja | 344 |
A fogékonyság | 346 |
A nemes érzelmek uralma | 347 |
Az érzelmek fölötti uralom | 347 |
Az állandó érzület | 348 |
Az értelem fejlesztése | |
Az értelem fontossága | 349 |
Az értelem működések | 349 |
A szemléletek | |
Az érzékszervek | 350 |
Az érzékek fejlesztése | 350 |
Pestalozzi, Fröbel, Montessori | 351 |
A szemlélet | 351 |
A szemléltetés | 352 |
Az élmény | 353 |
A képzetek | 354 |
A figyelem | |
A figyelem | 357 |
Az érdeklődés | |
Az érdeklődés | 359 |
Az emlékezet | |
Az emlékezet és annak jelentősége | 362 |
Az emlékezetbe-vésés föltételei | 364 |
Hogyna könnyebb valamely szöveget megtanulni? | 366 |
A társítás | 368 |
Emlékezetben-tartás és felejtés | 370 |
A képzetek fölidézése | 373 |
A fölidézés föltételei | 374 |
Az emlékezet tipikus különbségei | 375 |
Az emlékezet fejlesztése | 378 |
A képzelet | |
A gyermek képzelete | 381 |
A játék | 382 |
A játék nemei | 383 |
A teremtő fantázia | 384 |
A gondolkodás | |
A gondolkodás műveletei (Ítélet, következtetés, fogalom, intelligencia) | 385 |
A gondolkodás különböző típusai | 388 |
A gondolkodás fejlesztése | 392 |
A nyelv és a beszéd | |
A nyelv és a beszéd jelentősége a szellemi élet szempontjából | 394 |
A gyermek nyelvének fejlődése | 395 |
A beszéd fejlesztése és a nyelvművelés | 397 |
Az idegen nyelvek (Klasszikus nyelvek, modern nyelvek) | 400 |
A munkaképesség | |
A munkaképesség jelentősége | 406 |
Miben áll a munkaképesség? | 406 |
Elfáradás és fölüdülés | 415 |
A munkaképesség fokozása | 4220 |
A formális képzés eredménye | |
A formális képzés eredménye | 422 |
A kultúrértékek továbbszármaztatása | |
A mai műveltség főbb jellemvonásai | |
Korunk az átértékelés kora | 425 |
A modern műveltség főbb jellemvonásai | 426 |
A technika | 426 |
A szociális gondolat | 427 |
A gazdasági eszmék | 429 |
A politika | 429 |
A nemzeti gondolat | 430 |
A test kultusza | 430 |
Az értékelés változása | 430 |
Az erkölcsi felfogás változása | 431 |
A tudomány új értékelése | 431 |
A művészetek új irányai | 431 |
Az irodalom és költészet változásai | 432 |
A vallás sajátos jelentősége | 432 |
A kultúrértékek kiszemelése | |
A kultúrértékek kiszemelése | 433 |
A realisztikus értékek | |
A testi kultúra | |
A testi kultúra értelme | 435 |
Testnevelés és testi kultúra | 435 |
A testi kultúra kezdete | 436 |
A test szépsége | 436 |
A sport és az egészség | 437 |
A testi élvezetek | 437 |
Az erotikum | 438 |
A ritmus | 438 |
A mozdulatművészet | 439 |
A technikai nevelés | |
A technikai műveltség | 441 |
A technikai nevelés | 443 |
A munka | 444 |
A kézimunka mint tantárgy | 444 |
A munka, mint módszertani elv | 445 |
A munka mint életföladat | 447 |
A gazdasági nevelés | |
A gazdasági nevelés jelentősége | 448 |
A gazdasági nevelés módjai | 452 |
A szociális értékek | |
A társadalmi műveltség | |
A társadalmi műveltség jelentősége | 455 |
A szociális nevelés kérdése | 456 |
A társadalmi nevelés | 460 |
Az udvariasság | 461 |
A szociális érzés | 462 |
A szociológiai ismeretek | 462 |
Élettechnika | 463 |
A nemzetnevelés | |
Az állampolgári nevelés fogalma és célja | 467 |
A jogállamba való beillesztés | 471 |
Politikai nevelés | 471 |
A hazaszeretet | 476 |
A nemzeti szellem | 476 |
A nemzetnevelés | 477 |
Nemzeti egység | 478 |
Az erkölcsi nevelés | |
Az erkölcsi nevelés fogalma és célja | 480 |
Az etika és pedagógiai viszonya | 481 |
Az erkölcs és a vallás | 483 |
Erkölcsi törvények (normák) | 484 |
Az erkölcsi eszmék | 485 |
A gyermek erkölcsi fejlődése | 486 |
Kettős morál | 487 |
Az erkölcsi nevelés tényezői | 489 |
Az erkölcsi érzelmek | |
Erkölcsi érzelmek | 489 |
Az erkölcsi tanítás | |
Az erkölcsi tanítás különböző alakjai | 491 |
Az alkalmi tanítás | 492 |
A tantárgyak erkölcsi hatása | 492 |
A rendszeres erkölcsi oktatás | 493 |
Az erkölcsi cselekvés | |
Az erkölcsi cselekvés | 494 |
A fiatalkorúaknál leggyakrabban előforduló vétségek | 496 |
Az önellenőrzés | 498 |
Ideális értékek | |
Tudományos műveltség | |
A tudomány és műveltség viszonya | 501 |
A tudományos nevelés | 503 |
Az esztétikai nevelés | |
Az esztétikai nevelés | 506 |
A költészet, mint nevelő eszköz | 507 |
A művészetek nevelő hatása | 508 |
A művészi nevelés módja | 509 |
A vallásos nevelés | |
A vallás | 511 |
A vallás pedagógiai jelentősége | 512 |
A vallásos nevelés | 513 |
A műveltségtartalom hatása | |
A műveltségtartalom hatása | 515 |
Az egész ember | 516 |
A hivatásra való nevelés | |
Hivatás és foglalkozás | 518 |
A pályaválasztás | 519 |
A hivatásra való nevelés | 520 |
Életterv | 529 |
Bekapcsolódás a kulturális közösségbe | 531 |
Névmutató | 533 |
Grafikonok jegyzéke | 542 |
Képek jegyzéke | 544 |