A korszerű háború jellege és sajátosságai

Előszó

Részlet:
"Az emberiség írott történelme háborúktól terhe. Alig élt a földön az utóbbi évezredekben nemzeték, amely ne háborúzott volna. A alig van olyan társadalmi jelenség, amely többet foglalkoztatta volna az emberek képzeletét, mint a háború. Tudósok, írók kutatták az okát; próbálták megmagyarázni, kiiktatni az emberiség életéből, de hasztalanul. A kizsákmányolók ideológusi a történelem folyamán sokféle elméletet tákoltak össze, amelyek közös vonása: a háború valódi okainak elfedése. Nézzünk meg ezek közül néhányat.
Száz esztendővel ezelőtt Malthus a háború okát z emberiség túlnépesedésében jelölte meg. Azt hirdette, hogy az emberiség gyorsabban szaporodik, mint a rendelkezésre álló élelem mennyisége megengedi. Nézetei, amelyet mai burzsoá követői is vallanak, a tudomány megcáfolta. A tudósok megállapították: a föl még a jelenlegi termelési eszközökkel is képel 8-11 milliárd embert eltartani. Aztán vannak olyan burzsoá teoritikusok is, akik a háború okát az ún. élettér elmélettel, földrajzi tényezőkkel magyarázzák. Azt mondják, hogy az állam politikáját, az államok közötti kölcsönös együttműködést s a társadalom fejlődését a földrajzi környezet határozza meg. Akadnak olyanok is, akik a háborút a faji uralom megvalósítására használják fel. Azt állítják, hogy egyesek "magasabbrendűségünknél" fogva hivatottak az általuk "alacsonyabbrendűeknek" tartott népeken uralkodni. Találkozhatunk aztán olyan nézettel is, amely a háború okát az emberi természet törvényeiből vezeti le; az emberi ösztönökkel (az éhség, a nemi ösztön, a létért való harc stb.) hozza párhuzamba. A háború - vallják e nézet hirdetői - a létért folyó küzdelem jelensége, s e harc tökéletesíti az emberiséget." Vissza