Előszó
Részlet a tartalomól:
A korrupció a harmadik évezred egyik legnagyobb kihívása: mind országhatárokon belül, mind pedig nemzetközi viszonylatban. Kihívást jelent az egyes államok számára a Földgolyó majd minden országában. Ez a kihívás egyaránt érinti a politikai, a hatalmi, a társadalmi, a morális-etikai és egyéb viszonyokat, mert a korrupció át- meg átszövi a társadalmi és egyéni lét teljes szövetét, beleépül abba, s belülről emészti, bomlasztja azt. Tűzzel-vassal kiirtani tehát nem lehet, mert félő, hogy a „szövet" érzékeny anyaga gyógyíthatatlanul sérülne, míg az alattomosan terjedő korrupció - új csatornákat keresve és lelve, új, eleddig érintetlen „szövetszálakat" fertőzve és roncsolva - vidáman prosperálna tovább.
A „társadalmi AIDS-nek" is nevezhető korrupció - amely pontosan a társadalom „immunrendszerét" támadja, és amely maga is éppen olyan bonyolult és összetett, mint a társadalmi lét szövevénye - kizárólag erőszakos úton, kizárólag az állami büntetőhatalom érvényesítésével nem küzdhető le, az ellene való küzdelemben az egyéb eszközök egész arzenálját is be kell vetni.
Az egyes államok saját határaikon belül, saját viszonyaiknak megfelelő eszközök alkalmazásával küzdenek (illetve inkább csak küszködnek) a „saját korrupciójukkal" - többnyire kevés sikerrel. A „saját korrupció" ebben a kontextusban azt jelenti, hogy minden országnak olyan a korrupciója (és bűnözése is!), amilyet megérdemel, azaz amelyet a belső körülményei szükségszerűen kitermelnek. Ezért az ellene irányuló harcnak is ezekhez a sajátos, belső körülményekhez kell (illetve inkább kellene!) igazodnia, csakhogy a célravezető harcmodor (az egyes országokon belüli korrupcióellenes stratégia) kialakítása és realizálása roppant nehéz feladat.
A korrupció által gerjesztett problémakör azonban napjainkra tovább szélesedett, új, az eddigieknél veszélyesebb formákat öltött. A 20. század hallatlan mértékű gazdasági, tudományos, technikai és informatikai fejlődése megindította és felgyorsította a globalizáció folyamatát. Az ENSZ, majd a legkülönfélébb nemzetközi szervezetek létrehozása, az Európai Unió megalakulása és folyamatos bővítése, a transznacionális gazdasági kapcsolatrendszerek kialakulása, a multinacionális vállalatóriások felfutása, a pénzügyi és a bankrendszer átalakulása, a világháló megjelenése és gyors térhódítása stb. érdekes módon mintegy „összezsugorította" világunkat. Az országhatárok immár átjárhatóak, szinte világméretű a migráció. Napjainkban jelentős népvándorlás zajlik...
Vissza