Előszó
A környezet védelme iránti igény nem korunk új eszméje, hiszen már az 1800- as évek elején megjelentek azok a rendeletek, amelyek a szomszédság füstmegterhelését igyekeztek korlátozni. A napoleoni törvények szerint "különösen ellenőrizni kell azon műhelyeket és manufaktúrákat, amelyek egészségtelenek és kellemetlen szagokat árasztanak A civilizáció fejlődését segítő energiatermelés és az anyagi javak gyártása antropogén (azaz emberi eredetű) környezetszennyezést okoz, ami a levegő, a felszíni és talajvizek, a talaj szennyezése, hulladékképződés vagy tájátalakítás formájában nyilvánul meg. Az anyagi javak termelését, az emberiség mennyiségi és minőségi igényeinek kielégítését jelenleg nem lehet korlátozni, hiszen a fejlett ipari országok és a fejlődő országok közötti (és az adott társadalmakon belüli) jólétkülönbségek nem engedik meg, hogy az értékteremtésnek határt szabjunk. Az ipar és a mezőgazdaság intenzív fejlesztése során sokáig nem vették eléggé figyelembe a környezeti szempontokat, és ezért a gazdaság a környezet ellenségének hírébe került, amelyről feltételezték, hogy a természetet vagy annak egyes elemeit helyrehozhatatlanul szennyezi, károsítja. Ez utóbbi álláspont erőteljesen túlzó, azonban a környezet védelme egyre inkább előtérbe kerül, hiszen általános igényként merül fel, hogy az emberek egészségét védeni szükséges; az emberi élethez méltó, tiszta környezetet kell biztosítani; a természet regenerálóképességét és fajtagazdagságát fenn kell tartani; a természeti nyersanyag- és energiaforrásokkal gondosan és felelősségteljesen kell gazdálkodni. A felsorolt szempontok érvényesítésére egyre inkább előtérbe kerül a környezetvédelem műszaki-technológiai megközelítése, ami a következő elvekben nyilvánul meg:
1. a megelőzési elv alapján a természeti, környezeti elemeket és erőforrásokat előrelátóan védve kell megvalósítani az anyagi javak termelését és az egész gazdaság működtetését. Az emberiség számára ennek az elvnek az érvényesítése alapvető jelentőségű, azonban sok esetben a gazdaságosság, a haszon elve erőteljesebb.
2. az okozott kár megszüntetése azt az elvet érvényesíti, hogy aki a környezetet terheli, annak meg kell oldania ezen terhelés vagy károsítás megszüntetését, erre alkalmaznia kell a műszaki-technikai fejlődés adott szintjének technológiai megoldásait, vagy vállalnia kell a károk megszüntetésének költségeit.
A globális környezetvédelem érvényesülése szempontjából a kooperációs elv elterjedése bír nagy jelentőséggel; ez az elv azt jelenti, hogy a környezetpolitika minden társadalmi-gazdasági erő szoros összefogásával, az egyének pozitív környezeti etikájával valósulna meg. Ennek jelentősége hazánkban a jóakaratra történő hivatkozáson túl, jelenleg csekély. Az emberiséget és természetes-mesterséges környezetét a különböző - elsősorban antropogén - forrásokból származó ártalmaktól kell megvédeni a technológia eszközeivel.
Vissza