Előszó (Madaras András) | |
A környezetvédelem aktualitása és jelentősége (Kovács Margit) | |
A környezet károsodása | |
Az UNESCO környezetvédelmi programja | |
A szocialista országok környezetvédelmi programja, környezetvédelmi kutatások Magyarországon | |
A bioszféra, a táj és a természeti erőforrások (Kovács Margit) | |
A bioszféra | |
Az elemek felhalmozódása és vándorlása (migrációja) a bioszférában | |
Az ember szerepe a bioszférában, a nooszféra | |
A táj és a természeti erőforrások | |
A természeti erőforrások terhelése | |
Az ökoszisztémák szerepe és jelentősége a bioszférában (Kovács Margit) | |
Az ökoszisztéma jelentősége | |
Az ökoszisztéma kialakulása és fejlődése | |
Az ökoszisztéma komponensei | |
Környezeti tényezők, a biotóp, a biológiai indikátor | |
Primer és szekunder produkció | |
Tápláléklánc, táplálékszint, táplálékpiramis, energiaáramlás | |
Biogeokémiai ciklus, tápanyag-körforgalom | |
A víz körforgása | |
A szén körforgása | |
A nitrogén körforgása | |
A foszfor körforgása | |
Az ökoszisztémák tápanyag-körforgalmának megváltozása az ember hatására | |
A biológiai egyensúly, az ökoszisztémák terhelhetősége és regulációs képessége | |
A környezetvédelem és a populációbiológia genetikai alapjai (Jankó Béla) | |
Miért fontos a biológiai populációk genetikai vizsgálata? | |
Genetikai alapfogalmak | |
Öröklés, változékonyság; genetikai információ, genetikai kód, gének | |
A genetikai rendszer elemei: kromoszómák, genom, genotípus, fenotípus | |
Mendel-szabályok | |
A populációk genetikai szerkezete | |
A populációk genetikai változékonysága | |
Rekombinálódás | |
Génáramlás | |
Mutációk | |
Genetikai sodródás | |
Az alkalmazkodás genetikai mechanizmusai | |
Adaptív érték | |
Adaptív érték és flexibilitás | |
Koadaptáció, szupergének | |
Polimorfizmus | |
Szelekció | |
Az alkalmazkodóképesség és terhelhetőség genetikai paraméterei | |
Tervek és lehetőségek a génerózió megelőzésére | |
A levegőszennyeződés (Várkonyi Tibor - Szilágyi Attila) | |
Az atmoszféra és szennyeződése | |
A tiszta levegő | |
A szennyeződés forrásai | |
Tisztulási folyamatok | |
Légköri kölcsönhatások és folyamatok | |
A légkör szennyezőanyag-háztartása | |
A levegőszennyeződés hatása az élővilágra | |
A növény-és állatvilágra gyakorolt hatás | |
Az ipari levegőszennyezés káros hatása az erdőre | |
Egészégkárosító hatások | |
A levegőszennyeződés helyzete és a levegőtisztaság-védelem hazánkban | |
Regionális és háttérszennyeződés | |
Települések levegőszennyeződése | |
A hazai levegőtisztaság-védelem szervezete és tevékenysége | |
A vízszennyeződés (Polonyi Jenő - Kárpáti István - Szemes Gábor) | |
A vizek szennyeződése, a tavak eutrofizálódása (Ponyi Jenő) | |
A világ vízkészlete, a víz körforgása | |
Magyarország vízháztartása, a vízigények fedezése | |
A természetes vizek osztályozása | |
A víz mint ökológiai tényező, szerepe a bioszférában | |
Az eutrofizálódás folyamata és jelentősége | |
A vizek szennyezése | |
A természetes vizek védelme | |
A Balaton alga- és hínárvegetációjának kapcsolata az eutrofizálódással (Kárpáti István) | |
A Balaton eutrofizálódása | |
A Balaton növényvilága | |
A fitoplankton összetétele | |
A fitoplankton tömege | |
A fitoplankton elsődleges termelése | |
A hínárflóra összetétele | |
A hínárcönózisok tömegviszonyainak alakulása | |
A Duna hidrobiológiai kutatása (Szemes Gábor) | |
A Duna-kutatás kezdete | |
A Duna mint élettér | |
Természetes és az ember által előidézett hatások a Duna-szakaszokon | |
Forrásvidék | |
Felső-Duna | |
A közös Csehszlovák-Magyar Duna-szakasz | |
A magyar Duna-szakasz hidrobiológiai kutatása | |
A Duna-víz optikai kutatása | |
Vízkémiai vizsgálatok | |
Vízfolyások szennyezés, Duna-vízből ivóvíz | |
A Duna bakteriológiai-mikrobiológiai kutatása | |
A Duna mikroszkopikus növényvilága | |
Az árhullámok hatása a planktonra és a fitobentoszra | |
A fitoplankton horizontális tagozódása a magyar Duna-szakaszban | |
Évszakok periodicitás | |
Hal és halászat | |
Az emberi tevékenyég hatása az Al-Dunán | |
A vaskapui erőmű | |
Az emberi tevékenység hatása a Duna-deltában | |
A magyar Duna-szakasz és mellékágainak szabályozása | |
Európa jövendő vízi útjai és a Duna vízminősége, élővilága | |
Erőművek, vízduzzasztók a Kárpát-medencei Duna-szakaszban | |
Nemzetközi Duna-kutató Munkaközösség | |
Talajpusztulás, talajszennyezés (Stefanovits Pál) | |
A talaj szerepe a környezetben | |
A talajok pusztulása | |
Az erózió | |
A defláció | |
A talajvédelem környezeti hatási | |
A talaj szennyeződése külső forrásokból | |
Az ipar talajszennyező hatása | |
A szemét talajszennyező hatása | |
A közlekedés talajszenyező hatása | |
A műtrágyázás hatása a talajra | |
A talajjavítás hatása a környezetre | |
Az öntözés hatása a környezetre | |
A talajművelés hatása a környezetre | |
Gyomírtó szerek és a talaj kapcsolata | |
Környezetvédelmi feladatok a növényvédelem területén (Manninger G. Adolf) | |
A védekezés módszerei | |
A biológiai védekezés | |
A mechanikai védekezés | |
Az agrotechnikai védekezés | |
A kémiai védekezés | |
Integrális és komplex növényvédelem | |
A környezetet kímélő komplex módszerek | |
A védekezést helyettesítő lehetőségek | |
Növényvédő szakemberek képzése | |
Az ökoszisztámák fokozatai növényvédelmi nézőpontból | |
Az urbanizáció hatása a táj természeti elemeire, kondicionáló zöldfelületek (Mőcsényi Mihály) | |
Az emberi tevékenység hatása a bioszférára | |
A növénytakaró szerepe a nooszférában | |
A nagyvárosok ökológiai problémái | |
A tájrendezés feladatai | |
A kondicionáló zöldfelületek jelentősége | |
Az erdő szerepe a környezetvédelemben (Madaras László) | |
Az erdő mint a táj építőeleme | |
A fás növényzet szerepe az adott ökológiai rendszerben | |
Az erdők sokoldalú (polifunkcionális) hasznosítása a jóléti erdőgazdálkodás útján | |
Az erdő védelmi feladatai | |
Az erdő szociális és üdülési feladatai | |
Az erdős tájak fejlesztése | |
A természetvédelem (Varga Imre) | |
A természetvédelem fogalma, tárgya, célja | |
A természetvédelem és a környezetvédelem kapcsolata | |
A természetvédelem kialakulása és szervezete | |
A természetvédelem kialakulásának általános jellemzői | |
A természetvédelem kialakulása és szervezete külföldön | |
A magyar természetvédelem történeti áttekintése | |
A természetvédelemre vonatkozó hatályos magyar jogszabályok | |
A természetvédelemre közvetlenül vonatkozó jogszabályok és legfontosabb előírásaik | |
A természetvédelmet közvetve érintő jogszabályok | |
A magyar természetvédelem szervezete | |
Hatósági szervezet | |
Társadalmi szervezet | |
Tudományos szervezet | |
A természetvédelmi kezelés szervezete | |
A magyar természetvédelmi szervezet nemzetközi kapcsolatai | |
A Magyarországon használatos természetvédelmi fogalmak | |
A védett természeti alakulat és tárgy fogalma | |
Természetvédelem alatt álló növény- és állatokfajok (védett fajok) fogalma | |
A természetvédelmi terület fogalma | |
A tájvédelmi körzet fogalma | |
A nemzeti park fogalma | |
Magyarország védett természeti értékei (1974. évi állapot) | |
Barlangok | |
Védett növényfajok | |
Védett állatfajok | |
Természetvédelmi területek | |
Tájvédelmi körzetek | |
Nemzeti park | |
Természetvédelmi fejlesztési törekvések | |
A környezetvédelem ésa jog (Nagy László) | |
A környezetvédelem jogi vonatkozásainak jelentősége | |
A jogi szabályozás lehetőségei és feladatai | |
A földtulajdon és a földhasználat általános szabályai | |
Komplex természetvédelem | |
A mezőgazdasági rendeltetésű földek jogi védelme | |
A víz- és a levegővédelem | |
A lakott települések és a környezetvédelem | |
A környezetvédelmi szankciórendszer | |
A környezetvédelem helye a nemzetközi együttműködésben és a jogrendszerben | |
Környezetvédelemi szótár (Kovács Margit) | |
A környezetvédelemmel kapcsolatos fontosabb és gyakoribb szakkifejezések magyarázata | |
Irodalom | |
Tárgymutató | |