A környezeti menedzsment közgazdasági eszközei

Szerző

Kerekes Sándor

Szlávik János

Szerkesztő

Bándi Gyula

Budapest

'Kerekes Sándor: A környezeti menedzsment közgazdasági eszközei ' összes példány

Kiadó:	KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft.
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2001
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	294 oldal
Sorozatcím:	Környezetvédelmi kiskönyvtár
Kötetszám:	2
Nyelv:	Magyar
Méret:	19 cm x 12 cm
ISBN:	963-224-616-0
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó a harmadik kiadáshoz	11
Előszó az első kiadáshoz	14
Természet, gazdaság, piac
Ökológiai közgazdaságtani megközelítés	19
A zöldülő nemzeti elszámolások	24
A makromutatók hiányosságai	24
Új típusú mutatók: NEW, ISEW, GPI	29
Az ISEW továbbfejlesztése, a GPI "Valódi Fejlődés Mutató"	35
A GPI-t befolyásoló főbb tényezők	37
Az ökológiai közgazdaságtan és a környezet-gazdaságtan viszonya	42
A fenntartható fejlődés
A fenntartható fejlődés értelmezése	47
A Föld eltartóképessége	49
A fenntartható fejlődés kilenc alapelve	56
Gazdasági növekedés és a környezeti minőség kapcsolata	58
A Local Agenda 21 (a fenntarthatóság lokális programja)	67
Közjavak
Az egyéni döntéshozatal csapdája	73
A környezetszennyezés gazdaságtana
Külső gazdasági hatások	81
A külső gazdasági hatások típusai	83
Reverzíbilis és irreverzíbilis externáliák	86
A környezetszennyezés két alaptípusa: szétoszló (flow) és felhalmozó (stock) típusú szennyezés	87
Az externális hatások közgazdasági következményei	90
A környezetszennyezés gazdaságilag optimális szintje	91
Az externália optimális nagysága	93
Az externáliák kezelése a közgazdasági elméletekben	95
A pigou-i adó nagysága	95
Fizessen a szennyező, vagy védekezzen az áldozat?	97
A Coase-tétel	98
Pigou és Coase elméletének néhány környezetpolitikai következménye	103
A szennyezés csökkentésének két módja egy szennyező esetén	104
A szennyezéselhárítási kötelezettségek költséghatékony megosztása több szennyező vagy több szennyezéselhárítási lehetősége között	107
Elvi alapvetés a környezetpolitikai eszközök közötti választáshoz	109
Az adók és a mennyiségi szabályozás	109
Az externáliák hatása monopolista piacon	116
A direkt és indirekt eszközök együttes alkalmazásának esete	118
Az infláció és az árrugalmasság kérdése a zöldadóknál	121
Környezeti szabályozás, vállalati alkalmazkodás	123
A direkt szabályozás következménye	124
A gazdasági szabályozás következményei	125
A magáninnováció csapdája	127
A normatív szabályozás eredményesebben ösztönzi az innovációt	130
A tisztább termelés mikroökonómiája	133
Környzeti szabályozás nem stacioner szennyezés esetén	137
Változó környezeti szabályozás, elméleti keretek és korrekciók	139
A direkt szabályozástól a közgazdasági eszközök alkalmazásáig	139
A környezeti biztonság kulcsa az együttműködés	140
A csomagolóanyag-termékdíj alkalmazásával kapcsolatos néhány probléma	143
Termékdíj és/vagy környezethasználati díj az alkalmasabb?	144
Hogyan tovább a környezetpolitikában a gazdasági eszközök használatában?	145
Kiküszöbölhetőek-e a gazdasági eszközök kedvezőtlen mellékhatásai?	146
A megmaradó káposzta, a közcélú feladatok finanszírozása	147
A hulladékgazdálkodási feladat megoldása a kibocsátási jogok piacának megteremtésével	148
Jóllakhat-e a "kecske" is?	149
A környezeti szabályozás kialakításának szempontjai
A szennyezési lác, a környezetpolitikák típusai	157
A szabályozás és a gazdálkodás elágazásai	161
Környezetszabályozási, környezetpolitikai alapelvek	164
A szennyező fizet elv (Polluter Pays Principle "PPP")	164
További kiterjesztés és egyéb alapelvek	169
Kritériumok a megfelelő szabályozóeszközök kiválasztásához	171
Statikus hatékonyság	172
Dinamikus hatékonyság	173
Az ellenőrzés és végrehajtás egyszerűsége, információigény	174
A gazdasági változásokhoz történő rugalmas alkalmazkodás	175
Politikai megfontolások	175
A környezeti szabályozás gyakorlata a fejlett ipari országokban és Magyarországon
A környezetszabályozási eszközök típusai	181
Direkt vagy közvetlen szabályozóeszközök (Direct regulation)	181
Közgazdasági vagy piaci eszközök (Economic instruments)	182
Egyéb: a meggyőzés eszközei (Suasive instruments)	183
Problémák a definíciók alkalmazásakor	184
Közgazdasági eszközök osztályozása	185
Környezeti díjak/adók (Environmental charges/taxes)	185
Környezetvédelmi díjak típusai	186
Piaci engedélyek (szennyezési jogok) rendszere (Tradeable permits)	189
(Pénzügyi) Végrehajtási ösztönzők (Enforcement incertives)	193
Támogatások (Subsidies)	194
Önkéntes megegyezések (Voluntary agreements)	169
Környezeti felelősségbiztosítás	198
A környezeti felelősségbiztosítás nemzetközi tapasztalatai	199
Az OECD-országokban alkalmazott szabályozóeszközök (múlt és jelen)	206
Új fejlemények a környezetszabályozásban a 90-es években	209
A meglévő torzító támogatások és adórendelkezések módosítása vagy megszüntetése	209
A létező adók szerkezetének átalakítása	211
Új ökoadók bevezetése	212
A környezetszabályozás gyakorlata Magyarországon	214
Termékdíj	215
Betétdíj	217
Környezetterhelési díj	217
Igénybevételi járulék	217
Támogatások, környezetvédelmi alapok	218
Környezetvédelmi bírság	220
A magyar környezetszabályozási rendszer értékelése	220
A környzet gazdasági értékelésének módszerei
A teljes gazdasági érték figyelembevétele a gazdasági elszámolásoknál	229
Miért van sajátos környezetgazdasági aspektusuk a természeti javaknak?	229
Mi a teljes gazdasági érték? Mi kerül nyilvánosságra és mi marad rejtve?	232
Az értékelőtechnikák, -módszerek	235
A természeti tőke értékelése	236
A növény- és állatfajok eszmei értékének megállapítása	236
Rekrációs haszon mérése	237
Néhány további módszertani megjegyzés a természeti környezet értékeléséhez	240
A környezet gazdasági értékelésének egyéb módszerei	243
A hedonikus árértékelés. Környezeti szempontú ingatlan- és munkaerő-piaci értékelés	243
A feltételes értékelés (Contingent Valuation Method, CVM)	246
Környezeti kárértékelés	249
A károk és költségek rövid és hosszú távú szemlélete	252
Költség-haszon elemzés	255
A haszon mérése	258
A költségbecslés	260
A költség-haszon elemzés kritikai értékelése	262
Költséghatékonyság-elemzés	263
Környezeti hatásvizsgálat (KHV)	265
A KHV fogalma	265
A KHV alapfolyamata	266
A KHV fejlődése, nemzetközi gyakorlata	267
A Leopold-mátrix	276
A KHV pénzügyi vonatkozásai és összesített hatékonysága	281
Projekt- és stratégiai környezeti hatásvizsgálat	281
Környezeti szempontú technológiértékelés	282
Irodalomjegyzék	287