| Előszó a harmadik kiadáshoz | 11 |
| Előszó az első kiadáshoz | 14 |
| Természet, gazdaság, piac | |
| Ökológiai közgazdaságtani megközelítés | 19 |
| A zöldülő nemzeti elszámolások | 24 |
| A makromutatók hiányosságai | 24 |
| Új típusú mutatók: NEW, ISEW, GPI | 29 |
| Az ISEW továbbfejlesztése, a GPI "Valódi Fejlődés Mutató" | 35 |
| A GPI-t befolyásoló főbb tényezők | 37 |
| Az ökológiai közgazdaságtan és a környezet-gazdaságtan viszonya | 42 |
| A fenntartható fejlődés | |
| A fenntartható fejlődés értelmezése | 47 |
| A Föld eltartóképessége | 49 |
| A fenntartható fejlődés kilenc alapelve | 56 |
| Gazdasági növekedés és a környezeti minőség kapcsolata | 58 |
| A Local Agenda 21 (a fenntarthatóság lokális programja) | 67 |
| Közjavak | |
| Az egyéni döntéshozatal csapdája | 73 |
| A környezetszennyezés gazdaságtana | |
| Külső gazdasági hatások | 81 |
| A külső gazdasági hatások típusai | 83 |
| Reverzíbilis és irreverzíbilis externáliák | 86 |
| A környezetszennyezés két alaptípusa: szétoszló (flow) és felhalmozó (stock) típusú szennyezés | 87 |
| Az externális hatások közgazdasági következményei | 90 |
| A környezetszennyezés gazdaságilag optimális szintje | 91 |
| Az externália optimális nagysága | 93 |
| Az externáliák kezelése a közgazdasági elméletekben | 95 |
| A pigou-i adó nagysága | 95 |
| Fizessen a szennyező, vagy védekezzen az áldozat? | 97 |
| A Coase-tétel | 98 |
| Pigou és Coase elméletének néhány környezetpolitikai következménye | 103 |
| A szennyezés csökkentésének két módja egy szennyező esetén | 104 |
| A szennyezéselhárítási kötelezettségek költséghatékony megosztása több szennyező vagy több szennyezéselhárítási lehetősége között | 107 |
| Elvi alapvetés a környezetpolitikai eszközök közötti választáshoz | 109 |
| Az adók és a mennyiségi szabályozás | 109 |
| Az externáliák hatása monopolista piacon | 116 |
| A direkt és indirekt eszközök együttes alkalmazásának esete | 118 |
| Az infláció és az árrugalmasság kérdése a zöldadóknál | 121 |
| Környezeti szabályozás, vállalati alkalmazkodás | 123 |
| A direkt szabályozás következménye | 124 |
| A gazdasági szabályozás következményei | 125 |
| A magáninnováció csapdája | 127 |
| A normatív szabályozás eredményesebben ösztönzi az innovációt | 130 |
| A tisztább termelés mikroökonómiája | 133 |
| Környzeti szabályozás nem stacioner szennyezés esetén | 137 |
| Változó környezeti szabályozás, elméleti keretek és korrekciók | 139 |
| A direkt szabályozástól a közgazdasági eszközök alkalmazásáig | 139 |
| A környezeti biztonság kulcsa az együttműködés | 140 |
| A csomagolóanyag-termékdíj alkalmazásával kapcsolatos néhány probléma | 143 |
| Termékdíj és/vagy környezethasználati díj az alkalmasabb? | 144 |
| Hogyan tovább a környezetpolitikában a gazdasági eszközök használatában? | 145 |
| Kiküszöbölhetőek-e a gazdasági eszközök kedvezőtlen mellékhatásai? | 146 |
| A megmaradó káposzta, a közcélú feladatok finanszírozása | 147 |
| A hulladékgazdálkodási feladat megoldása a kibocsátási jogok piacának megteremtésével | 148 |
| Jóllakhat-e a "kecske" is? | 149 |
| A környezeti szabályozás kialakításának szempontjai | |
| A szennyezési lác, a környezetpolitikák típusai | 157 |
| A szabályozás és a gazdálkodás elágazásai | 161 |
| Környezetszabályozási, környezetpolitikai alapelvek | 164 |
| A szennyező fizet elv (Polluter Pays Principle "PPP") | 164 |
| További kiterjesztés és egyéb alapelvek | 169 |
| Kritériumok a megfelelő szabályozóeszközök kiválasztásához | 171 |
| Statikus hatékonyság | 172 |
| Dinamikus hatékonyság | 173 |
| Az ellenőrzés és végrehajtás egyszerűsége, információigény | 174 |
| A gazdasági változásokhoz történő rugalmas alkalmazkodás | 175 |
| Politikai megfontolások | 175 |
| A környezeti szabályozás gyakorlata a fejlett ipari országokban és Magyarországon | |
| A környezetszabályozási eszközök típusai | 181 |
| Direkt vagy közvetlen szabályozóeszközök (Direct regulation) | 181 |
| Közgazdasági vagy piaci eszközök (Economic instruments) | 182 |
| Egyéb: a meggyőzés eszközei (Suasive instruments) | 183 |
| Problémák a definíciók alkalmazásakor | 184 |
| Közgazdasági eszközök osztályozása | 185 |
| Környezeti díjak/adók (Environmental charges/taxes) | 185 |
| Környezetvédelmi díjak típusai | 186 |
| Piaci engedélyek (szennyezési jogok) rendszere (Tradeable permits) | 189 |
| (Pénzügyi) Végrehajtási ösztönzők (Enforcement incertives) | 193 |
| Támogatások (Subsidies) | 194 |
| Önkéntes megegyezések (Voluntary agreements) | 169 |
| Környezeti felelősségbiztosítás | 198 |
| A környezeti felelősségbiztosítás nemzetközi tapasztalatai | 199 |
| Az OECD-országokban alkalmazott szabályozóeszközök (múlt és jelen) | 206 |
| Új fejlemények a környezetszabályozásban a 90-es években | 209 |
| A meglévő torzító támogatások és adórendelkezések módosítása vagy megszüntetése | 209 |
| A létező adók szerkezetének átalakítása | 211 |
| Új ökoadók bevezetése | 212 |
| A környezetszabályozás gyakorlata Magyarországon | 214 |
| Termékdíj | 215 |
| Betétdíj | 217 |
| Környezetterhelési díj | 217 |
| Igénybevételi járulék | 217 |
| Támogatások, környezetvédelmi alapok | 218 |
| Környezetvédelmi bírság | 220 |
| A magyar környezetszabályozási rendszer értékelése | 220 |
| A környzet gazdasági értékelésének módszerei | |
| A teljes gazdasági érték figyelembevétele a gazdasági elszámolásoknál | 229 |
| Miért van sajátos környezetgazdasági aspektusuk a természeti javaknak? | 229 |
| Mi a teljes gazdasági érték? Mi kerül nyilvánosságra és mi marad rejtve? | 232 |
| Az értékelőtechnikák, -módszerek | 235 |
| A természeti tőke értékelése | 236 |
| A növény- és állatfajok eszmei értékének megállapítása | 236 |
| Rekrációs haszon mérése | 237 |
| Néhány további módszertani megjegyzés a természeti környezet értékeléséhez | 240 |
| A környezet gazdasági értékelésének egyéb módszerei | 243 |
| A hedonikus árértékelés. Környezeti szempontú ingatlan- és munkaerő-piaci értékelés | 243 |
| A feltételes értékelés (Contingent Valuation Method, CVM) | 246 |
| Környezeti kárértékelés | 249 |
| A károk és költségek rövid és hosszú távú szemlélete | 252 |
| Költség-haszon elemzés | 255 |
| A haszon mérése | 258 |
| A költségbecslés | 260 |
| A költség-haszon elemzés kritikai értékelése | 262 |
| Költséghatékonyság-elemzés | 263 |
| Környezeti hatásvizsgálat (KHV) | 265 |
| A KHV fogalma | 265 |
| A KHV alapfolyamata | 266 |
| A KHV fejlődése, nemzetközi gyakorlata | 267 |
| A Leopold-mátrix | 276 |
| A KHV pénzügyi vonatkozásai és összesített hatékonysága | 281 |
| Projekt- és stratégiai környezeti hatásvizsgálat | 281 |
| Környezeti szempontú technológiértékelés | 282 |
| Irodalomjegyzék | 287 |
Folytatás Microsoft-tal