A környezetgazdaságtan alapjai

Tartalom

Előszó 11
1. A fenntartható fejlődés 15
1.1 A bioszféra, a gazdaság és a jólét kapcsolata 17
1.2 A fenntartható fejlődés fogalmának értelmezése 24
1.3 A Föld eltartóképessége 29
1.4 A fenntartható fejlődés elvei 31
2. A gazdasági növekedés és a környezeti minőség kapcsolata 37
2.1 A Földet érő környezeti terhelés változása 39
2.2 A gazdasági növekedéshez kapcsolt optimizmus elméleti gyökerei 41
2.3 A környezeti Kuznets görbék 45
3. A jólét jellemzése, jóléti mutatók 57
3.1 Gazdasági makromutatók (GDP, GNP) és fogyatékosságaik 59
3.2 A jövedelemelosztás egyenetlenségének jellemzése 61
3.3 A humán fejlődés mérése 64
3.3.1 Az életminőség modell 65
3.3.2 A társadalom minősége modell 66
3.4 A UNDP humán fejlődés indexe 67
3.5 Az ökológiai lábnyom 72
3.6 Az ökológiai lábnyom számítása 75
3.6.1 A biokapacitás számítása 77
3.6.2 Ökológiai deficit és túlfutás 78
3.6.3 Az ökológiai lábnyom számítás megbízhatósága 81
4. A természeti erőforrások 83
4.1 A természeti erőforrások fogalma 85
4.2 A közjavak túlhasználata, „a közlegelő tragédiája" 85
4.3 A kimerülő (újra nem termelhető) természeti erőforrások 88
4.3.1 A kimerülő (újra nem termelhető) természeti erőforrások készlete 88
4.3.2 A kimerülő természeti erőforrások optimális használata 91
4.4 Megújuló erőforrások és optimális felhasználásuk 93
4.5 Nem kitermelhető (in situ) természeti javak 102
4.6 A környezet monetáris értékelése 104
4.6.1 Az élvezeti (hedonic) ár módszer 108
4.6.2 Feltételes értékelés (contingent valuation) 108
4.6.3 Az utazási költség módszer 109
4.7 A monetáris értékelés néhány hazai tapasztalata 110
4.8 A növény- és állatfajok eszmei értéke 112
5. A környezetszennyezés gazdaságtana 115
5.1 Külső gazdasági hatások 117
5.2 A külső gazdasági hatások típusai 119
5.3 A környezetszennyezés két alaptípusa: szétoszló (flow) és felhalmozódó (stock)
típusú szennyezés ' 121
5.4 Az externális hatások közgazdasági következményei 123
5.5 A környezetszennyezés gazdaságilag optimális szintje 124
5.6 Az externália optimális nagysága 125
5.7 Az externáliák kezelése a közgazdasági elméletben. A pigoui adó nagysága 126
5.8 A Coase-tétel 128
5.9 Pigou és Coase elméletének néhány környezetpolitikai következménye 131
5.10 A szennyezés csökkentésének két módja, egy szennyező esetén 132
5.11 A szennyezéselhárítási kötelezettségek költség-hatékony megosztása több
szennyező, vagy több szennyezéselhárítási lehetőség között 135
5.12 A környezetpolitikai eszközök (adók és mennyiségi szabályozás) közötti választás 136
5.13 Az externáliák hatása monopolista piacon 141
5.14 A direkt és indirekt eszközök együttes alkalmazásának esete 142
5.15 Az infláció és az árrugalmasság kérdése a zöld adóknál 144
5.16 Környezeti szabályozás, vállalati alkalmazkodás 146
5.16.1 A direkt szabályozás következménye 147
5.16.2 A gazdasági szabályozás következményei 148
5.16.3A magáninnováció csapdája 150
5.17 A normatív szabályozás eredményesebben ösztönzi az innovációt 152
5.18 Környezeti szabályozás nem stacioner szennyezés esetén 154
6. A Föld légköre és a klímaváltozás 159
6.1 A földi légkör szerkezete és összetételének változása 161
6.1.1 A légkör szerkezete 161
6.1.2 A légkör kémiai összetétele 163
6.1.3 A légkör szennyeződései 163
6.2 A klímaváltozás és az ellene történő védekezés 166
6.2.1 A klímaváltozás várható hatása 166
6.2.2 A klímaváltozás elleni védekezés 168
6.2.3 A klímapolitika gazdasági hatásai 170
6.3 A szén-dioxid kibocsátás mint új típusú externália 171
7. A környezetvédelem szabályozásának eszközei.
Az EU környezeti törekvéseink 175
7.1 A szabályozással szemben támasztott követelmények 177
7.2 Direkt beavatkozáson alapuló, közvetlen, vagy normatív szabályozás 178
7.2.1 A normák rendszere 178
7.2.2 A közvetlen szabályozás további eszközei 180
7.2.3 A közvetlen szabályozás hátrányai 181
7.3 Ösztönzésen alapuló közvetett, vagy gazdasági szabályozás 181
7.3.1 A termékdíj és hazai alkalmazása 181
7.3.2 A kibocsátás egységére kivetett adó, a környezetterhelési díj 184
7.3.3 Támogatás (szubvenció), pozitív ösztönzés 185
7.3.4 Letét-visszafizetési rendszer 186
7.3.5 A szennyezési jogok piaca (piaci és hatósági eszközök kombinálása) 186
7.4 Az önszabályozás elméleti gyökerei és megjelenése a gyakorlatban 192
7.5 Az EU környezetpolitikája 193
7.6 Az EU környezetpolitikájának az Ötödik és Hatodik Környezetvédelmi
Akcióprogramokban megcélzott változása 196
7.7 A környezetszabályozás decentralizálása: a környezeti föderalizmus 199
7.8 Az ágazati jellegű környezetvédelmi irányítás ellentmondásai 202
7.9 A környezeti szabályozás vállalati támogatottsága 206
8. A vállalkozások környezeti kockázatai, környezetbarát termékek 213
8.1 A vállalkozások környezeti kockázatai 215
8.2 A vállalkozások környezeti kockázatainak endogén és exogén összetevői 219
8.3 A környezeti funkció szerepe a vállalkozás kockázatainak függvényében 221
8.3.1 A vállalati környezetvédelmi funkció támogató (support) szerepkörben 221
8.3.2 A vállalati környezetvédelmi funkció üzemi (factory) szerepkörben 222
8.3.3 A vállalati környezetvédelmi funkció változó (turnaround) szerepkörben 223
8.3.4 A vállalati környezetvédelmi funkció stratégiai (strategic) szerepkörben 223
8.4 Környezetbarát technológiák, környezetbarát termékek 225
Felhasznált és tanulmányozásra ajánlott irodalom 229-238

Témakörök