A környezetgazdaságtan alapjai

Szerző

'Kerekes Sándor: A környezetgazdaságtan alapjai ' összes példány

Kiadó:	Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Gazdálkodástudományi Kar
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1995
Kötés típusa:	Tűzött kötés
Oldalszám:	126 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	30 cm x 21 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Századunk utolsó két évtizedének minden bizonnyal legtöbbet vitatott kérdése környezetünk állapota, és a szakemberek abban is egyetértenek, hogy az emberiség számára a 21. század legnagyobb kihívása is a környezeti probléma. A világ multinacionális cégeinek vezetői sokszor idézik a nálunk is jól ismert Persil egyik német professzor szakértőjének a kijelentését: "A környezetvédelem túlságosan fontos ahhoz, hogy a környezetvédőkre bízzuk." A fenti mondat értékelhető őszinte aggódásként éppúgy, mint az ipari lobby cinikus megnyilvánulásaként. Bárhogy értelmezzük is, annyi tanulsággal mindenesetre kell, hogy szolgáljon számunkra, hogy ideje komolyan foglalkoznunk a problémával nekünk közgazdászoknak is. A német professzor kijelentését kicsit kitekerve azt mondhatjuk, hogy a környezetügy túlságosan fontos ahhoz, hogy kizárólag az ökológusokra, mérnökökre, vagy a zöld mozgalmak aktivistáira bízzuk. Minden állampolgárnak és intézménynek, így a gazdasággal foglalkozó szakembereknek is részt kell venni a gondok megoldásában. Ma már világos, hogy közgazdász elődeink kissé indokolatlanul túlértékelték a gazdasági növekedés lehetőségeit. A technológiai fejlődést szinte mindenhatónak tekintették, és minden bizonnyal tévedtek a gazdaság és a bioszféra viszonyának az értelmezése során is. Engedje meg a tisztelt olvasó, hogy egy egyébként meglehetősen konkrét szövegű jegyzet bevezetőjében egy kicsit filozofikusabb hangvételt üssünk meg. A lengyel Stanislaw Lem azok véleményét, akik minden rossz forrását a technikai haladásban vélik felfedezni, a következőképpen összegzi: "a technoevolúció több rosszat okoz, mint jót; az ember rabjává lesz annak, amit ő maga alkotott, olyan lénnyé lesz, amely tudása növekedésének mértékében egyre kisebb részt vállalhat a saját sorsa feletti döntésekben." A következőkben Lem így folytatja: "és ha nem ítéljük el a technológiát mint minden baj forrását, de nem kell dicsőítenünk sem - csupán józanul meg kell értenünk, hogy az a korszak, mely a szabályozást még nem ismerte, már lassan a végéhez közeledik. További cselekvéseinket a morális törvényeknek kell szabályozniuk, ezek adjanak nekünk tanácsot az alternatív lehetőségek közötti választásokban, amelyek elé létrehozójuk, az erkölcsön kívül álló technológia állított bennünket. A technológia anyagokat és eszközöket ad, s a mi érdemünk vagy vétkünk, hogy jó vagy rossz módon élünk-e velük." "A technológia formál bennünket és formálja elveinket - a morálisakat is. " "A cselekedetek erkölcsi megítélése mindenek előtt megfordíthatatlanságuk fokától függ", minden kornak megvan az igazról a maga elképzelése, amellyel lehet egyetérteni vagy sem, de amelyet mindenek előtt meg kell érteni." Lem technológiáról és erkölcsről beszél, és a két fogalom együttes megjelenése a környezetvédelem kapcsán nagyon is érthető. A technológia egy cél elérésének módszere csupán. Az, hogy a kitűzött cél magasztos vagy alantas, nem technológiai, hanem erkölcsi kérdés, és ez az, amire többek közt a közgazdászoknak is figyelmet kell fordítani. El kell döntenünk ugyanis, hogy mennyit és hogyan használhatunk föl a ma élő nemzedékek érdekében a természeti erőforrásokból és mennyit hagyunk és milyen állapotban az utánunk következő nemzedékek számára. El kell döntenünk azt is, hogy mennyire terhelhetjük szennyezéssel a környezetet és milyen környezetminőséget hagyunk a jövő generációk számára? A kérdésekből látszik, hogy ezek megválaszolása nem a technológia, nem a közgazdaságtudomány kompetenciája, hanem valójában társadalmi értékválasztás kérdése. Nem véletlen, hogy az utóbbi húsz évben a világ jelentős közgazdasági felsőoktatási intézményeiben önálló gazdaságtudományi diszciplínaként vezették be a természeti erőforrások és a környezet gazdaságtana tárgyat. Őszinte örömünkre szolgál, hogy mindössze néhány éves késéssel Magyarországon is megkezdődött a felsőoktatásban a környezetgazdaságtan oktatása, a helyi intézményi feltételektől függő tananyagszerkezetben. Jelen kézirat két korábbi jegyzet alapján készült, új fejezetekkel és az egyes fejezeteken belül is bizonyos változtatásokkal. (Kerekes: Környezetvédelemről, közgazdászoknak (1989), Kerekes-Kobjakov: Bevezetés a környezetgazdaságtanba (1994)). Vissza

Tartalom

ELŐSZÓ 3
I. TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK GAZDASÁGTANA 5
1. A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS 5
1.1 A fenntartható fejlődés értelmezése 5
1.2 A Föld eltartóképessége 6
1.3 A fenntartható fejlődés kilenc alapelve 9
1.4 Gazdasági növekedés és a környezeti minőség kapcsolata 10
2. A TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK 14
2.1 A természeti erőforrások típusai 14
2.1.1 A kimerülő (újra nem termelhető) természeti erőforrások optimális használata 14
2.1.2 Megújuló erőforrások és optimális felhasználásuk 16
2.2 A környezeti probléma megjelenése 20
2.3 Közjavak tragédiája 22
2.4 Nem kitermelhető (in situ) természeti javak 23
2.5 A környezet értékelése 24
2.5.1 Az élvezeti (hedonic) ár módszer 27
2.5.2 Feltételes értékelés (contingent valuation) 27
2.5.3 Az utazási költség módszer 28
II. A KÖRNYEZETVÉDELEM ALAPJAI 29
1. A TERMELÉS KÖRNYEZETI PROBLÉMÁI 29
1.1 Környezetvédelmi alapfogalmak 30
2. A FÖLD LÉGKÖRÉVEL KAPCSOLATOS KÖRNYEZETI PROBLÉMÁK 32
2.1 A légkör szerkezete és kémiai összetétele 32
2.2 A levegő szennyeződései 34
2.2.1 Globális légszennyeződések 34
2.2.2 Rövid távú vagy helyi légszennyezők 38
2.3 A légkör mint szennyezőanyag befogadó 40
2.4 A levegőszennyeződés csökkentésének, kiküszöbölésének lehetőségei 40
2.4.1 Az aktív védelem 40
2.4.2 Passzív védelem 41
3. A HIDROSZFÉRA KÖRNYEZETI PROBLÉMÁI 45
3.1 A föld vízkészletei 45
3.2 A víz szennyeződései 47
3.3 A szennyvizek kezelése 52
3.4 A vízszennyezés csökkentésének lehetőségei 53
3.5 A szennyvizek elhelyezése 57
4. A TALAJJAL ÖSSZEFÜGGŐ KÖRNYEZETI PROBLÉMÁK 60
4.1 A talajt terhelő hatások: ipari eredetű emissziók hatásai 60
4.2 A mezőgazdasági tevékenység hatása a talajra 60
5. A HULLADÉKOK KÖRNYEZETI HATÁSAI 64
5.1 A hulladékok keletkezése, összetétele 64
5.2 A hulladékok kezelése és ártalmatlanítása 65
5.3 az ipar és a települések hulladékainak és a szemétnek a kezelése 65
6. A ZAJÁRTALMAK ÉS A ZAJÁRTALMAK ELLENI VÉDEKEZÉS 69
6.1 A zaj és a zajártalmak 69
6.2 A zajártalmak elleni védekezés 69
III. KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN 71
1. A KÖRNYEZETSZENNYEZÉS GAZDASÁGTANA 71
1.1 KÜLSŐ GAZDASÁGI HATÁSOK 71
1.2 AZ EXTERNÁLIS HATÁSOK KÖZGAZDASÁGI KÖVETKEZMÉNYEI 72
1.3 A környezetszennyezés gazdaságilag optimális szintje 72
1.4 Az externália optimális nagysága 73
1.5 A Pigou-i adó nagysága 74
1.6 A Coase tétel 76
1.7 PlGOU ÉS COASE ELMÉLETÉNEK NÉHÁNY KÖRNYEZETSZABÁLYOZÁSI KÖVETKEZMÉNYE 78
1.8 Az infláció és az árrugalmasság kérdése a zöld adóknál 79
1.9 A szennyezés csökkentésének két módja egy szennyező esetén 80
1.10 A SZENNYEZÉSELHÁRÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGEK KÖLTSÉGHATÉKONY MEGOSZTÁSA TÖBB SZENNYEZŐ KÖZÖTT 82
1.11 A környezetpolitikai eszközök (adók és mennyiségi szabályozás) közötti választás 83
1.12 Környezeti szabályozás nem stacioner szennyezés esetén 87
2. A KÖRNYEZETPOLITIKA ESZKÖZEI, A KÖRNYEZETVÉDELEM
SZABÁLYOZÁSA 89
2.1 A SZABÁLYOZÓRENDSZERREL SZEMBENI KÖVETELMÉNYEK 89
2.2 Közvetlen (vagy normatív) szabályozás 90
2.2.1 A normák rendszere 90
2.2.2 A közvetlen szabályozás eszközei 90
2.2.2.1 Nyílt tiltás 90
2.2.2.2 Engedélyeztetési eljárás 91
2.2.2.3 Normák állítása 91
2.2.3 A közvetlen szabályozás hátrányai 92
2.3 Közvetett (vagy gazdasági) szabályozás 93
2.3.1 Adó, környezethasználati díj, illeték, járulék stb 93
2.3.1.1 A Pigou-féle adó fogyatékosságai 93
2.3.1.2 A kibocsátás egységére kivetett adótípus 94
2.3.1.3 A kibocsátási díj előnyei és hátrányai 95
2.4 Támogatás (szubvenció), pozitív ösztönzés 96
2.5 Letét-visszafizetési rendszer 97
2.6 Piacteremtés (piaci és hatósági eszközök kombinálása) 97
2.6.1 A "szennyezési jogok" piaca 97
2.6.2 A szennyezési jogok piacának működési tapasztalatai 98
2.6.3 A rugalmas kompenzációs szabályozás 99
2.7 A gazdasági eszközök áttekintése 100
2.7.1 A környezetvédelem gazdasági szabályozásának tapasztalatai 100
2.8 A környezetvédelem szabályozásának európai tapasztalatai 101
IV. KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK, KÖRNYEZETI MENEDZSMENT 105
I. KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK 105
1.1 Vállalkozások környezeti kockázatai és a vezetői felelősség 105
1.1.1 A vállalatok környezeti kockázatainak becslése 105
1.1.2 A vállalatvezetők környezeti felelőssége az ipari államokban 108
1.1.3 Egy hipotézis arról, hogy milyen a "testre szabott" környezeti menedzsment 110
1.1.4 A vállalkozások környezeti kockázatának endogén és exogén összetevői 112
1.2 A környezeti funkció szerepe a vállalatnál a tevékenység változó környezeti kockázatának függvényében 115
1.2.1 A vállalati környezetvédelmi funkció támogató (support) szerepkörben 115
1.2.2 A vállalati környezetvédelmi funkció üzemi, gyáregységi szerepkörben (factory) 115
1.2.3 A vállalati környezetvédelmi funkció állandóan változó, átalakuló (turnaround) szerepkörben 116
1.2.4 A vállalati környezetvédelmi funkció stratégiai szerepkörben (strategic) 116
1.3 A környezeti funkció feltételezésünk szerinti jellegzetességei eltérő szerepkörökben 117
1.3.1 A környezetvédelmi funkció jellegzetességei támogató szerepkörben 117
1.3.2 A környezetvédelmi funkció jellegzetességei stratégiai szerepkörben 117
2. KÖRNYEZETBARÁT TECHNOLÓGIÁK, KÖRNYEZETBARÁT TERMÉKEK 119
2.1 Mit tekinthetünk környezetbarátnak 119
2.2 A technológiaváltás környezetgazdaságtani értékelése 120
2.3 A vállalati döntések környezeti megalapozása 122

Témakörök

Kerekes Sándor

Kerekes Sándor műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Kerekes Sándor könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem