A környezetgazdálkodás közgazdasági kérdései

Tartalom

Előszó 3
1. könyv
1. A környezetgazdaság gazdasági-politikai keretei 7
1. Környezetgazdálkodás és gazdasági koordináció 8
2. A környezetgazdálkodás mint állami stratégiai feladat 10
2.1 A környezetgazdálkodás intézményesülése a vegyes gazdaság feltételei mellett 11
2.2 A környezetgazdálkodás intézményesülése a hazai gazdaságpolitikában 13
II. A környezetgazdaság mechanizmusa 17
1. A környezetgazdaság tervezési rendszeréről 18
1.1 A környezetgazdasági tervezés a hazai indirekt irányítási rendszer feltételei mellett 18
1.2 A környezetgazdasági tervezés a vegyes gazdaság feltételei mellett 20
1.3 A környezetgazdasági tervezés hazai tendenciái (következtetések) 21
2. A környezetgazdaság szervezeti rendszeréről 22
2.1 A környezetgazdaság szervezeti rendszere a hazai indirekt irányítási rendszer feltételei mellett 22
2.2 A környezetgazdaság szervezeti rendszere a vegyesgazdaságban 23
2.3 A környezetgazdaság szervezeti rendszerének hazai tendenciái (következtetések) 25
3. A környezetgazdaság szabályozási rendszeréről 25
3.1 Tisztán hatósági eszközök 26
3.1.1 Nyílt tiltás 26
3.1.2 Morális rábeszélés 27
3.2 Hatósági közreműködést igénylő megoldások 27
3.2.1 A környezetszennyezési adó/bírság 27
3.2.2 Támogatások, kedvezmények 28
3.2.3 Szabályozás (Regulation) 29
3.2.4 A kibocsátási díjak rendszere (Effluent Charges) 30
3.2.5 A forgalmazható kibocsátási engedélyek rendszere (TradableDischargePermits) 31
3.2.6 A rugalmas kompenzációs szabályozás 33
3.2.7 A letét-visszafizetési rendszer (Despositrefund system) 33
3.3 Hatóságmentes piaci elképzelések 34
3.3.1 önkéntes megállapodás 34
3.3.2 Kényszerű kártalanítás és a populáris akciók 35
3.3.3 Védőeszközök alkalmazása 35
4. Záró megjegyzések 35
Melléklet 37
2. könyv
Bevezetés 41
I. A környezetvédelem finanszírozási, intézményi rendszere a 80-as évek végén 42
1. Mi jellemzi a központi és tanácsi döntésű beruházásokat meghatározó prioritásokat? 43
2. Az általános gazdasági szabályozás 43
3. A bírságrendszer, a környezetvédelmi alapok 43
4. Ár- és díjrendszer 45
5. A környezetvédelem intézményi, jogi rendszerének néhány anomáliája 45
II. A környezetgazdálkodás fogalma, a környezeti problémák általános megoldási irányai 45
1. A környezetgazdálkodás néhány fogalmi kérdése 46
2. Környezeti probléma - általános megoldások 47
III. A környezeti problematika tulajdoni és térségi vonatkozásai 49
1. A környezet tulajdonlásának kérdései 50
2. A környezeti problematika helyi regionális kezelése 50
IV. A környezetvédelmi közszolgáltatások szerepe 52
1. A közszolgáltatások általános kérdései 52
2. A környezetvédelmi infrastruktúra mai szervezeti rendszere 53
3. A közszolgáltatások lehetséges szerepe egy vegyes tulajdonú piacgazdaságban 54
V. A külső gazdasági hatások internalizálásának módszerei, piackonform eszközök 57
1. A környezet mint természeti erőforrás 58
2. A környezet mint élettér 59
3. A környezet mint hulladékbefogadó 59
3.1 Az internalizálási módszerek általában 59
3.2 A szennyezési díj koncepció 61
3.3 A szennyezési díj hatása az inflációs folyamatra 63
4. Támogatási rendszer, forgalmi adó rendszer beruházási-finanszírozási lehetőségei 66
4.1 A támogatási rendszer követelményei 66
4.2 A környezetvédelmi beruházások finanszírozásának lehetőségei a nemzetközi tapasztalatok tükrében 67
VI. A környezetvédelem finanszírozásának konkrét kérdései 69
1. Általános finanszírozási kérdések 69
2. A forrásbővítés lehetőségei 70
3. A Környezetvédelmi Alap bevételei, kiadásai, döntési és pénzkezelési rendszere 71
4. A környezetvédelem szempontjai a vállalati gazdálkodásban és az állami költségvetésben 75
5. A környezetvédelmi feladatok finanszírozási rendszerének változtatása 76
VII. összegzés - A környezetgazdálkodás kialakításának feltételei 78
Hivatkozások 80
3. könyv
Bevezetés, következtetések 82
I. Az információs forradalom ott és itt 84
1. Az információs forradalom a világ centrumában 84
2. A szennyező struktúra megmerevedése a 80-as évtizedben Magyarországon 84
II. Fejlődés, struktúra, környezet 86
III. A környezetvédelmi ipar 88
1. Az általános és nemzetközi összefüggések 88
2. A környezetvédelmi ipar helyzete Magyarországon
IV. Környezetbarát termékek 95
V. A technológiafejlesztés környezeti hatásainak vállalati összefüggései 99
VI. Állami szerep és társadalmi részvétel a technológiapolitikában 104
VII. A technológiai fejlődés környezeti hatásai elemzésének módszertani problémái 106
1. A környezeti probléma makroszintű megjelenése és kezelésének kérdései 107
2. A technológiaválasztás mikroszintű módszertani kérdései a környezeti probléma figyelembevételével 112
A kutatás során készült tanulmányok 116
4. könyv
Bevezetés 120
I. Kutatási cél 122
II. A környezeti ártalmak gazdasági értékelésének megjelenítése a nemzetközi szakirodalom tükrében 122
III. A témakörben végzett hazai kutatások néhány tanulsága 124
IV. Magyarország környezeti állapota és annak veszélyei az emberi egészségre 126
4.1 A környezetszennyezés idő-és térbeliségének néhány problémája 126
4.2 A levegő szennyezettségéből adódó egészségkárosító veszélyek 128
4.3 A talaj szennyezettségének vizsgálata egészségvédelmi aspektusból 130
4.4 A vízszennyezés és egészségkárosító veszélyei 133
V. Mikroelemek a környezetben és az emberi szervezetben 137
5.1 Réz (Cu) 138
5.2 Cink (Zn) 139
5.3 Ólom (Pb) 140
5.4 Kadmium (Cd) 141
5.5 Mikroelemek és a krónikus nem fertőző betegségek néhány összefüggése 143
VI. A környezetszennyezés szerepe a vezető halálokok kiváltásában 143
6.1 A környezetszennyezés okozta szív-és érrendszeri (érbetegségek 144
6.2 A daganatos megbetegedések és a környezetszennyezés 146
6.3 A tömeges mérgezések, valamint a környezetszennyezettség összefüggései 148
6.4 Az idült légúti megbetegedések összefüggései a környezetszennyezettséggel 150
6.5 A máj megbetegedéseinek összefüggései a környezet szennyezettségével 151
6.6 További kérdések a környezetszennyezés és az idült nem fertőző betegségek kialakulásának összefüggéseiről 151
VII. A környezetszennyezés okozta egészségkárosodás gazdasági értékelése 152
7.1 Esettanulmány a környezetszennyezés okozta egészségkárosodás közgazdasági értékelésére 153
7.1.1 Esettanulmány Dorog térségéből 153
7.1.2 Az ajkai-pápai környezetepidemiológiai vizsgálatok eredményének közgazdasági szempontú értékelése 154
7.2 A környezeti ártalmakból adódó egészségkárosodások gazdasági kihatásainak becslése 157
7.3 A környezetszennyezés okozta egészségkárok a keresőképtelenség alakulásának tükrében 164
7.4 Közgazdasági modellezés a környezetszennyezés okozta egészségkárosodás gazdasági hatásainak vizsgálatában 166
VIII. A környezetszennyezés okozta egészségkárosodás gazdasági, társadalmi megítélésének néhány dilemmája Magyarországon 170
IX. A kutatás eredményeként levonható intézkedési javaslatok, teendők a lakosság egészségi állapotának javítására 173
X.. A tudományos programban részt vevő kutatók és intézmények 174
Irodalom 175
5. könyv
I. Bevezetés 180
II. A környezeti kár fogalma 181
II. A károk csoportosítása 181
3.1 Az egészségügyi károkat okozó tényezők meghatározása, a becslési módszerek leírása 182
3.1.1 Általános környezetszennyezők 183
3.1.2 A környezeti károk felmérése 183
3.1.3 A közlekedés légszennyezéséből eredő károk 185
3.1.4 A közlekedés zajemissziójából eredő károk 187
3.2 A növényzet és az állatvilág károsodásainak meghatározása, a felmerülő problémák 188
3.2.1 A növényzet károsodásai 188
3.2.2 Az állatvilág károsodásai 190
3.2.2.1 Nézzük meg közelebbről az állatvilág károsodásai és a közlekedés közötti összefüggéseket 190
3.3 Élettelen elemek károsodásainak problémái 191
3.3.1 A levegő károsodása 191
3.3.2 A víz károsodása 192
3.3.3 A talaj és az ásványvagyon károsodása 193
3.3.4 Az építmények, létesítmények károsodása 194
IV. Kárbecslő módszerek, becslési eredmények 194
4.1 A „mozaik" kárbecslési módszer 195
4.2 A közlekedésből eredő környezetkárosító folyamatok becsült kárértéke 195
4.3 A nemzetközi szakirodalomból származó adatok alapján felépíthető kárbecslési módszer 197
4.4 A nemzetközi szakirodalomban fellelhető kárbecslések magyarországi adaptálása 197
4.5 A fajlagos károsodások ismeretéből meghatározható módszer 203
4.6 A balesetek költségkihatásaiból származtatható kártényezők 206
4.7 Létesítmény, épület értékcsökkenése zaj miatt 207
4.8 Fajlagos kár a gépjármű-közlekedés levegőszennyezéséből eredően 208
4.9 A gépjármű-közlekedés károsító hatása a mezőgazdaságban 208
4.10 Fajlagos egészségkárosodás 210
4.11 Globális kárbecslési módszer kialakítása a GDP vagy nemzetközi jövedelem arányában 210
V. Országos szintű, összefoglaló kárbecslési módszerek 211
VI. Javaslatok 212

Témakörök