A kormányzati szektor gazdaságtana

Tartalom

Előszó 19
Első rész
Bevezetés 23
Első fejezet
A kormányzati szektor a vegyes gazdaságokban 25
A vegyes gazdaság 26
Piaci kudarcok és kormányzati kudarcok 27
Kormányzati kudarcok 28
A kormányzat szerepvállalásának korábbi koncepciói 29
Micsoda vagy kicsoda a kormányzat? 31
Nemzeti kormányzat és integráció 32
A kormányzati szektor és az alapvető gazdasági kérdések 33
A kormányzati szektor közgazdaságtanának felépítéséről 35
Normatív és pozitív közgazdaságtan 36
A közgazdászok közötti nézetkülönbségek 40
A gazdaságpolitika következményeinek hiányos áttekintése 40
A gazdaság működésével kapcsolatos nézetkülönbségek 41
Az érzékekkel kapcsolatos nézetkülönbségek 44
Összefoglalás 44
Kulcsfogalmak 46
Kérdések és problémák 46
Második fejezet
A kormányzati szektor főbb vonásai 48
A kormányzati tevékenység 50
A jogi keretek kialakítása 50
A kormányzat és a termelés 52
A termelés támogatása 53
Adókedvezmények 53
A kormányzat tevékenysége a pénz-, tőke- és biztosítási piacon 54
Az állam az áruk és szolgáltatások vásárlója 55
Az állam jövedelem-újraelosztó szerepe 56
Egyéb, rejtettebb újraelosztási hatások 56
A magyar államháztartás fő jellemzői 57
A kiadások növekedési tendenciái 59
Az állami bevételek 62
A fejlett piacgazdaságok adórendszere 62
A költségvetés egyenlege; a deficit finanszírozása és az államadósság 63
Az államháztartási adatok valósághűsége és „kozmetikázása" 68
A költségvetés-tervezési eljárás 69
Költségvetési reformok a fejlett országokban 70
Reformok a posztszocialista országokban 71
Összefoglalás 72
Kulcsfogalmak 73
Kérdések és problémák 73
Függelék 74
Forgalmi keretek 74
Meghatározások 74
Az államháztartás szerkezete 75
Harmadik fejezet
A kormányzat gazdasági jelentősége 78
A kompetitív piacok hatékonysága: a láthatatlan kéz 78
A jóléti közgazdaságtan két alaptétele 80
A kompetitív gazdaság Pareto-hatékonysága 82
Verseny és innováció 88
A piaci kudarcok és a kormányzati fellépés 88
1. A verseny kudarca 88
2. Közjavak 92
3. Külső gazdasági hatások (externáliák) 93
4. A nem-teljes piacok 94
5. Információs kudarcok 96
6. Munkanélküliség, infláció és egyensúlyhiány 96
A piaci kudarcok viszonya 97
Resztribúció és a meritórikus javak: a kormányzati tevékenység két további indoka 97
A kormányzati szerepvállalás kétféle értékelése 99
A normatív elemzés 99
A pozitív elemzés 100
Összefoglalás 101
Kulcsfogalmak 102
Kérdések és problémák 102
Függelék: A Pareto-hatékonyság és a kompetitív egyensúly elemzése függvény-grafikonok segítségével 103
Cserehatékonyság 104
Termelési hatékonyság 105
A termékkosár-hatékonyság 107
Negyedik fejezet
Jóléti gazdaságtan: hatékonyság versus méltányosság 109
A hatékonyság és az elosztás közötti (kompromisszumos) átváltási viszonyok 109
A Pareto-hatékonyság 112
Pareto-hatékonyság és individualizmus 113
Fogyasztói szuverenitás versus paternalizmus 113
A jövedelemelosztás 114
A hasznossági függvény és a határhaszon 114
A Pareto-hatékonyság és a haszonlehetőség-görbe 117
Pareto-hatékonyság és a kompenzációs elv 119
A társadalmi közömbösségi görbe és a jövedelemelosztás 121
Társadalmi döntések 124
Társadalmi döntések a gyakorlatban 125
Utilitarizmus versus rawlsizmus 126
Az utilitárius és a rawlsi társadalmi jóléti függvények összehasonlítása 128
Rawls és az egalitarizmus 130
A gazdaságpolitikai alternatívák értékelése 130
A társadalmi jóléti függvények levezetése 130
A hatékonysági veszteségek mérése 133
A gazdaságpolitikai döntések meghozatala 135
Összefoglalás 136
Kulcsfogalmak 137
Kérdések és problémák 138
Második rész
A közkiadások elmélete 141
Ötödik fejezet
Közjavak és államilag biztosított magánjavak 143
A közjavak meghatározása 143
A nem-adagolható termékek 143
Javak, amelyek esetében az adagolás célszerűtlen 146
Nem-tiszta közjavak 147
A közjavak magánellátásának hatékonysága 148
Javak, ahol a kizárás megvalósítható, ám költséges 150
Államilag biztosított magánjavak 152
Az államilag biztosított magánjavak adagolási eszközei: az egységes ellátás 154
A sorbanállás mint adagolási eszköz 155
A javak közszolgálati és magánúton történő biztosításának változó egyensúlya 155
A közjavak hatékonysági feltételei 156
A közjavak keresleti görbéi 157
Pareto-hatékonyság és jövedelemelosztás 162
A jövedelem újraelosztásának korlátai és a közjavak hatékony kínálata 163
Torzító hatásokkal járó adóztatás és a közjavak hatékony kínálata 163
A hatékony kormányzat mint közjószág 165
Összefoglalás 166
Kulcsfogalmak 167
Kérdések és problémák 167
Függelék: A közjavak hatékonyságának alternatív ábrázolásmódja - a maradványgörbe 168
Hatodik fejezet
A közösségi döntések 171
A forrásallokáció mechanizmusok a magánszektorban 172
Erőforrás - allokációs mechanizmusok az állami szektorban 172
A preferenciák kinyilvánításának problémája 173
A preferenciák aggregálásának problémája: a nézetkülönbségek kibékítése 173
A többségi szavazás 175
Hogyan szavaz a tipikus választó? 175
A médián szavazó 180
A többségi szavazás egyensúlya nem hatékony 182
A szavazási paradoxon 183
Egycsúcsú preferenciák és a többségi szavazási egyensúly létezése 184
Arrow lehetetlenségi tétele 187
A szavazással kapcsolatos további eredmények 188
A kétpártrendszer és a médián választó 189
Politika és közgazdaságtan 190
Miért szavaznak az emberek? 190
A választások és a speciális érdekcsoportok 191
A speciális érdekcsoportok hatalma 192
Alturisztikus politikusok? 193
A tartós hatékonyságveszteség melletti egyensúly 194
Alternatív módozatok a közjavak szintjének meghatározására 195
A Lindahl-egyensúly 195
A preferenciák kinyilvánításának új mechanizmusai 197
Érték és kompetencia 198
Összefoglalás 198
Kulcsfogalmak 199
Kérdések és problémák 199
Függelék: A preferenciák kinyilvánításának új mechanizmusai 201
Hetedik fejezet
Az állami termelés és a kormányzati szakapparátusok 205
A közjavak közszolgálati termelése és az állami szektor által biztosított magánjavak 206
A törvények és a kormányzati programok igazgatása 206
Állami termelés a piacgazdaságokban 207
Magánjavak állami termelése 208
A természetes monopólium 209
A kormányzat további lehetőségei a magánérdekek és a társadalmi érdekek összebékítésére: szabályozás és adóztatás (támogatás) 215
A nem-beavatkozás 216
A közszolgálatilag biztosított javak termelésének alternatív keretei 217
Szerződéskötés állami szolgáltatások előállítására 217
Közbeszerzés 219
Utalványos programok 219
Kevésbé hatékonyak az állami szervezetek? 219
Az állami szektor és a magánszektor hatékonyságának összehasonlítása 220
A hatékonysági veszteségek forrásai az állami szektorban 222
A szervezeti ösztönző tényezők 222
Egyéni ösztönző tényezők
A szakapparátusok és bürokráciák 224
Az adminisztrációs tevékenységek és a termelési (szolgáltatási) tevékenységek eltérései 225
Mit maximalizálnak a szakapparátusi munkatársak? 226
Bürokratikus eljárásmódok és kockázatkerülés 231
A szakapparátusok reformja 232
Új szervezeti formák keresése 233
Összefoglalás 234
Kulcsfogalmak 235
Kérdések és problémák 235
Nyolcadik fejezet
Külső gazdasági hatások (externáliák) 237
Néhány fogalommagyarázat 237
A külső gazdasági hatások következményei 238
Az externáliák kezelésének magángazdasági megoldásai 240
A Coase-tétel 241
Jogi szabályok 242
Társadalmi szankciók 242
A magánmegoldások kudarcai 243
Az externáliák kormányzati korrekciója 244
Pénzbírságok ás adók (díjak) 245
A környezetszennyezés csökkentésének támogatása 247
Hatósági szabályozás 250
Innováció 251
Információk nyilvánosságra hozatala 252
Kompenzáció és elosztás 253
Az externáliák leküzdését célzó alternatív megközelítések értékelése 253
A kormányzati politika súlyponti területei 254
Összefoglalás 254
Kulcsfogalmak 255
Kérdések és problémák 255
Harmadik rész
Közkiadási programok 257
Kilencedik fejezet
A közkiadás-politika elemzése 259
A programok szükségessége 259
Piackudarcok 260
A kormányzati beavatkozás alternatív formái 261
Egy példa: az egyetemek 262
A kormányzati programok konkrét tulajdonságainak jelentősége 262
Hatékonysági következmények 264
A magánszektor válaszai a kormányzati programokra 264
A jövedelmi és helyettesítési hatások és az előidézett hatékonyságveszteség 265
Elosztási következmények 268
Az elosztási következmények értékelése 270
Tisztességesség és elosztás 272
A méltányosság és hatékonyság átváltási viszonyai 272
A programok értékelése 274
A politikai folyamat 275
Összefoglalás 27
Kulcsfogalmak 277
Kérdések és problémák 278
Tizedik fejezet
Költség-haszon elemzés 279
Költség-haszon elemzés a magánszektorban 280
Diszkontált jelenérték 280
Társadalmi költség-haszon elemzés 282
A nem-piacforgalmú termékek értékelése 282
Költséghatékonyság 288
Árnyékárak és piaci árak 290
A társadalmi költség-haszon elemzés diszkontrátája 290
A kockázatok értékelése 294
Elosztási megfontolások 296
Elosztási súlyozás 297
A kormányzati programok hatásai az egyenlőtlenség mértékére 299
Összefoglalás 303
Kulcsfogalmak 304
Kérdések és problémák 305
Függelék: A Dalton-Atkinson-féle mérőszám 306
Tizenegyedik fejezet
Az egészségügy 308
Az egészségügyi ellátásra fordított kiadások 309
Az egészségügyi kiadások dinamikája 309
Az egészségügy finanszírozási rendszere 310
A fogyasztó és a finanszírozó („harmadik fél") közötti kapcsolat 310
A finanszírozó és a szolgáltató közötti kapcsolat 311
A kormányzati szerepvállalás okai az egészségügy finanszírozásában, szervezésében és szabályozásában 312
Az egyenlőtlenség, és az egészségügyi szolgáltatások kormányzati finanszírozása 313
Piaci kudarcok 314
Az egészségügyi piacok miért nem teljesítik a szabályos kompetitív piacok szokásos feltételeit? 314
Egészségbiztosítás 319
Az egészségbiztosítás jelentősége 320
Az egészségbiztosítás következményei 321
Erkölcsi kockázat 323
A biztosítások fedezeti aránya és az ösztönzési hatások közötti alapvető kompromisszumos viszony 324
Egészségbiztosítás Magyarországon 325
Az egészségügyi ellátás rendszere Magyarországon 325
Az egészségügyi kiadások trendje 326
Az egészségügyi rendszer reformja 327
Összegzés 327
Összefoglalás 328
Kulcsfogalmak 329
Kérdések és problémák 329
Tizenkettedik fejezet
A honvédelem 330
A honvédelem szervezete 331
A civil ellenőrzés 331
A honvédelmi ellátás 332
A kötelező és az önkéntes (hivatásos) katonai szolgálat 333
A költséghatékonysági elemzés 334
A honvédelmi kiadások allokálásánál jelentkező kompromisszumok 335
A honvédelmi kiadások allokálásának egyes problémái 335
Mennyi katonai közkiadás elegendő? 335
Összefoglalás 337
Kulcsfogalmak 338
Kérdések és problémák 333
Tizenharmadik fejezel
Nyugdíjbiztosítás 340
A társadalmi nyugdíjbiztosítás 341
A nyugdíjrendszer és finanszírozása 342
A társadalmi nyugdíjbiztosítás közgazdasági kérdései 343
Társadalom- és magánnyugdíj-biztosítások és a piaci kudarcok 343
Kontraszelekció, kockázati terhek és költségek az egyes biztosítási formák esetében 345
Erkölcsi kockázat és társadalombiztosítás 346
Az öregkori biztosítás mint meritórikus jószág 347
Igazságossági problémák a nyugdíjbiztosítás körül 347
Nemzedékek közötti újraelosztás 348
Nemzedéken belüli újraelosztás 348
Allokációs hatások 349
Megtakarítások 349
A nyugdíjazási életkor csökkenése 350
Néhány további probléma az igazságossággal és a hatékonysággal kapcsolatban 351
Reformirányzatok a társadalmi nyugdíjbiztosításban 352
A magyar nyugdíjreform 354
Összefoglalás 355
Kulcsfogalmak 356
Kérdések és problémák 356
Tizennegyedik fejezet
Szociális kiadások 357
Szociális segélyezés 359
Szociális segélyezés és társadalombiztosítás 360
Dologi szolgáltatások vagy pénzbeni kifizetések 360
Igények és ösztönzők 361
Beavatkozzon-e az állam az egyének döntési jogosítványaiba? 361
Csoportspecifikus vagy általános segélyezés 362
A negatív jövedelemadó 362
Szociális ellátások Magyarországon 364
Az állam lakásügyi kötelezettségvállalásainak háttere 365
Személyek támogatása, illetve tárgyi feltételek támogatása 368
Lakástámogatás Magyarországon 369
A családi pótlék és a népesedési politika 369
A gyermekes családok javára megvalósuló újraelosztás mellett szóló érvek 370
A népesedéspolitika mellett és ellen szóló érvek 372
A gyermekvállalást ösztönző intézkedések hatékonysága 373
Családtámogatás Magyarországon 373
Munkaerőpiaci programok Magyarországon 374
Szociális támogatások az USA-ban 375
A szegénység elleni programok eredményessége 376
Összefoglalás 378
Kulcsfogalmak 379
Kérdések és problémák 379
Tizenötödik fejezet
Az oktatás 380
A magyar iskolarendszer és pénzügyi jellemzői 381
Az amerikai iskolarendszer 382
Az oktatás közszolgálati problémái 383
Érvényesül-e piackudarc az oktatás terén? 383
Hogyan célszerű allokálni a közoktatási pénzalapokat? 385
Miként korlátozza a szülői választás az egyenlőségi megfontolásokat? 387
Az oktatás mint tehetségek kiválasztásának eszköze 388
A magániskoláknak juttatott állami támogatás 389
A felsőoktatásnak nyújtott anyagi támogatás 390
Összefoglalás 392
Kulcsfogalmak 393
Kérdések és problémák 393
Negyedik rész
Az adóztatás elmélete 395
Tizenhatodik fejezet
Az adóztatás: bevezető fogalmak 397
A háttér 397
Az adózás változó mértéke és súlypontjai a fejlett piacgazdaságokban 398
Egy tetszőleges adórendszer öt célszerű alaptulajdonsága 401
Gazdasági hatékonyság 401
Adminisztrációs költségek 405
Rugalmasság 406
Politikai felelősség 409
Tisztességes adózási feltételek 410
Összefoglalás 421
Kulcsfogalmak 421
Kérdések és problémák 422
Tizenhetedik fejezet
Ki fizeti meg ténylegesen az adót: az adóteher-megoszlás 424
Az adóteher-megoszlás a kompetitív piacokon 428
A rugalmasság hatása 431
Számít, hogy az adót a fogyasztókra vagy a termelőkre vetítik ki? 432
Az adóhatás elemzése az üzleti vállalkozások szintjén 432
Adóteher-megoszlás és a munka iránti kereslet és kínálat 434
A rugalmatlan tényezők és áruk adóztatása 436
Az adóteher-megoszlás monopolisztikus illetve versenyzői környezetekben 436
Az árváltozás és az adó összefüggései 438
Értékadó és specifikus adó 439
Az adóteher-megoszlás oligopóliumok esetén 439
Ekvivalens adók 440
Jövedelemadó és hozzáadottérték-adó 440
A fogyasztási adó és a béradó ekvivalenciája 441
Az életútfogyasztást és az életút-jövedelmet terhelő adó 442
Az adóteher-megoszlás elemzését befolyásoló tényezők 443
Adóteher-megoszlás részleges és általános egyensúly esetén 443
Rövid távú és hosszú távú hatások 444
Nyitott, illetve zárt gazdaságok 444
A kapcsolódó gazdaságpolitikai változások 445
Összefoglalás 446
Kulcsfogalmak 447
Kérdések és problémák 447
Függelék: Az értékadó és a specifikus termékadó hatásainak összehasonlítása a monopolhelyzetű termelő esetében 450
Tizennyolcadik fejezet
Adózás és gazdasági hatékonyság: a fogyasztás kérdései 451
A fogyasztók által fizetett adók hatása 452
A jelenlegi és a jövőbeli fogyasztás 455
A holtteherveszteség értelmezése a fogyasztói többlet szempontjából 459
A holtteherveszteség mérése 461
A termelők által viselt adóhatások 464
Részben a fogyasztók, részben a termelők által viselt adóhatások 466
Összefoglalás 467
Kulcsfogalmak 468
Kérdések és problémák 468
Függelék: A holtteherveszteség mérése 469
Tizenkilencedik fejezet
Adóztatás és gazdasági hatékonyság: a munka kínálata 471
Az adóztatás hatásai a munkakínálat mennyiségére 47
A munka és a fogyasztás közötti összefüggés 473
Az adóztatás jövedelmi hatása és helyettesítési hatása 474
A bérekre kivetett adók torzító hatásai 477
Torzítási hatások rugalmatlan munkakínálat esetén 479
Az adók és a nők munkakínálata 481
Nyugdíjbamenetel 482
Az adók munkakínálatra gyakorolt hatásainak mérése 482
Közvélemény-kutatások
A piaci adatokat felhasználó statisztikai technikák 483
Kísérletek 484
A munkakínálat további dimenziói 485
Munkavállalói erőfeszítés 485
Állás választás 486
Munkakínálat és további háztartási döntések 486
A nyugdíjazás formája 487
Összefoglalás 487
Kulcsfogalmak 488
Kérdések és problémák 488
Huszadik fejezet
Az optimális adózás 489
A torzító hatások számbavételének két hibája 489
A „második-legjobb" megoldás téves értelmezése 490
Optimális újraelosztó jövedelemadóztatás 490
Miért célszerű torzító adókat kivetni? 491
Az egyenlőtlenség és a hatékonyságveszteség közötti átváltási viszony 492
Az adó progresszivitásának nagyobb mértéke miért jár együtt nagyobb holtteherveszteséggel? 493
A progresszív adóztatás holtteherveszteségének grafikus elemzése 495
A holtteherveszteség és az újraelosztás összefüggése 497
A haszon lehetőség-görbe és a torzító adóztatás 497
Rawlsiánus adóztatás 499
Az adózás progresszivitása és a kormányzati kiadások közötti összefüggés 501
Az optimális egykulcsos adó számszerű meghatározása 501
A jövedelemadók optimális struktúrája 501
A munkakínálat rugalmassága és az adókulcsok 502
Általános egyensúlyi hatások 505
Újraelosztás termékadók révén 505
Hatékonyságveszteségek a termékadózásban 506
A differenciált termékadózás ellen szóló további érvek 506
Ramsey-féle adók 507
Kamatjövedelem-adó és termékadózás 511
Optimális adóztatás és termelési hatékonyság 511
Hogyan függ az adóztatás optimális struktúrája a rendelkezésre álló adótípusoktól? 514
Összefoglalás 515
Kulcsfogalmak 516
Kérdések és problémák 516
Függelék: A termékekre kivetett Ramsey-féle adók levezetése 517
Ötödik rész
Adóztatás a gyakorlatban 521
Huszonegyedik fejezet
A személyi jövedelemadó 523
A személyi jövedelemadó alapvonásai az Egyesült Államokban 523
Az alkalmazott jövedelemadót meg határozó elvek az Egyesült Államokban 525
A jövedelem adóztatásának elve és a Haig-Simons definíció 525
A progresszivitás elve 527
A családok adóztatásának kérdése az Egyesült Államokban 528
Az évenkénti jövedelemadózás elve 529
Országonkénti eltérések a személyi jövedelemadózás alapvonásaiban 529
A jövedelemadó-rendszer alkalmazásának gyakorlati problémái 531
A jövedelem meghatározása 531
Időzítés 536
Személyhez kötődő levonások az adóalapból 537
Az adóztatás alapegysége (alanya) 541
Tőkejövedelmek megkülönböztetett kezelése 542
Összefoglalás 542
Kulcsfogalmak 543
Kérdések és problémák 543
Függelék: A magyar személyi jövedelemadó-rendszerről 544
Huszonkettedik fejezet
A tőkedóztatás 547
A tőkejövedelem meghatározása 549
Az amortizáció 549
Tőkenyereségek 551
Nyugdíjrendszer és tőkeadóztatás 553
Infláció 555
Lakáshasználat és lakásépítés 557
A tőkeadóztatás bonyolultságának okai 558
Adminisztrációs költségek 558
Horizontális méltányosság és hatékonyság 558
Ösztönzési hatások 559
Az egységes adók hatásai 560
A tőkejövedelem adóztatásának hatása a megtakarításokra és a beruházásokra 560
A tőkejövedelem-adók hatása a kockázatvállalásra 564
A nem-egységes adók következményei 566
A lakásszektor példája a nem egységes adózásra az USA-ban 567
Örökösödési és örökhagyási adók (illetékek) 568
Vegyes adórendszerek 569
Összefoglalás 570
Kulcskérdések 571
Kérdések és problémák 571
Huszonharmadik fejezet
A társasági adó 573
A társasági adó legfontosabb tulajdonságai 573
A társasági adó alkalmazásának magyarázata 574
A társasági adóteher megoszlása és az adó hatékonyságra gyakorolt hatása 575
A társasági adó mint a vállalati tőkejövedelmek adóztatásának egyik típusa 576
A társasági adó mint vállalkozói adó 582
A társasági adó hatása a korlátozott hitelképességű vállalatok körében 584
A társasági adó mint monopolprofitra kivetett adó 585
Menedzseri vállalatok: alternatív értelmezésmód 586
A társasági adó mint a gazdaságpolitika eszköze 589
A társasági adó és a gazdasági hatékonyság 589
Az effektív határadókulcsok 590
Adóköteles jövedelem nélküli cégek esetében mutatkozó torzító hatások 590
A személyi jövedelemadó és a társasági adó hatásainak összehangolása 592
A pénztőke elosztása: az alapelvek 592
Az osztalék-paradoxon 594
Fúziók, akvizíciók és részvény-visszavásárlások 595
Pénzügyi újrastrukturálás 595
Új beruházások 596
Vajon szükség van társasági jövedelemadóra? 597
A társasági és a személyi jövedelemadó harmonizálása a gyakorlatban 598
Összefoglalás 599
Kulcsfogalmak 600
Kérdések és problémák 600
Huszonnegyedik fejezet
A forgalom és a fogyasztás adói, valamint egyéb termékadók 602
Értékteremtési adó vagy fogyasztási típusú adó 604
A valóságos hozzáadottérték-adó tulajdonságai 604
Az adóalap megállapításának problémái 605
A fogyasztás típusú adóztatás mellett szóló érvek 606
Adómentességek és csökkentett adókulcsok 608
A hozzáadottérték-adó mellett és ellen szóló érvek 610
Termékekre kivetett egyéb adók 610
Fogyasztási adó jövedéki adó 610
Vámok 611
Ökoadók (környezetvédelmi adók) 611
Iparűzési adó 612
Összefoglalás 613
Kulcsfogalmak 613
Kérdések és problémák 614
Huszonötödik fejezet
Az adókikerülésről 615
Az adókikerülés elvei 616
Jövedelemcsúsztatás 616
Az adófizetés halasztása 617
Adóarbitrázs 618
Adómenedékek 618
Méltányossági és hatékonysági következmények 620
Összefoglalás 621
Kulcsfogalmak 621
Kérdések és problémák 621
Huszonhatodik fejezet
Az adórendszer reformja 622
Nemzetközi áttekintés 622
A reformigény alapjai 624
Az adminisztrációs költségek 625
Az adózási szabályok bonyolultsága 625
A szabályok betartása 626
Adókikerülés 626
Az adóreform elvei a fejlett országokban 627
Az amerikai adóreform 628
Várható reformirányzatok 630
Az egykulcsos adó 630
A fogyasztásra kivetett adó (fogyasztási típusú adó)
Hozzáadottérték-adó (áfa) 634
A fogyasztást terhelő adó nem egalitárius? 634
Egykulcsos, fogyasztást terhelő adó 635
A magyar adóreform és a kilátások 636
Összefoglalás 638
Kulcsfogalmak 639
Kérdések és problémák 639
Hatodik rész
További összefüggések 641
Huszonhetedik fejezet
Költségvetési federalizmus 643
A szövetségi kormányzat, a tagállami kormányzatok és a helyhatóságok kapcsolata 643
A pénzügyi transzferek nagysága 645
A költségvetési federalizmus elvei 645
Országos közjavak, illetve helyi közjavak 647
Externáliák 648
Verseny és profitmaximalizálás 649
Redisztribúció 649
Az egyének egyenlőtlensége 649
A települések és a közösségek egyenlőtlensége 650
A közjószágok nyújtása, illetve finanszírozása 653
A településeknek nyújtott központi céltámogatások hatékonysága 654
Elmélet és gyakorlat 658
A központi adórendszer és a helyi közkiadások 659
A helyi közösségeknek nyújtott adókedvezmények hatékonyságveszteségei 659
Összefoglalás 660
Kulcsfogalmak 661
Kérdések és problémák 662
Függelék: A helyi közösségek finanszírozása Magyarországon 662
Huszonnyolcadik fejezet
Helyi adók és közkiadások 666
A helyi közpénzügyek adóteher-megoszlási elemzése 666
Helyi tőkeadók 667
Tárgyi (tulajdoni) adó 667
Jövedelemadók, béradók és forgalmi adók 668
Torzító hatások 668
Mennyiben korlátozottak a jövedelem-újraelosztás lehetőségei? 668
A lakbérek ellenőrzése 669
Kapitalizációs hatás 670
Hitelfinanszírozás vagy adófinanszírozás? 671
Rövid távú, illetve hosszú távú kapitalizációs hatás 672
Ki nyer a helyi közjavaknak köszönhetően? (A kapitalizációs hatás hipotézise) 672
Abszolút, illetve relatív kapitalizációs hatás 673
Hogyan használható a földbérlet díjainak változása a hozamok méréséhez? 674
A kapitalizációs hatás hipotézisének ellenőrzése 675
Közösségi döntések helyi szinten 675
Összefoglalás 677
Kulcsfogalmak 678
Kérdések és problémák 678
Függelék: Helyi adók Magyarországon 679
Huszonkilencedik fejezet
Költségvetési hiány, gazdasági stabilitás és növekedés 682
Költségvetési hiány és gazdasági stabilitás 682
A fogyasztás fellendítése 683
A beruházási tevékenység fellendítése 687
Deficit és beruházás 689
Az adósságteher 690
Költségvetési hiány a nyitott gazdaságokban 691
Újabb jelenségek a fejlett országok költségvetése egyenlegének "alakulásában" 692
A deficit magyarországi áttekintése 693
A kormányzati gazdaságpolitika hatékonyságának más megközelítési lehetőségei 698
Kínálatoldali közgazdászok 699
Új klasszikus közgazdaságtan 701
A monetaristák 701
A gazdaságpolitikai változtatások időzítése: helyzeti döntések, illetve szabályozások 704
Növekedés 704
Beruházás és növekedés 704
K + F és növekedés 705
Természeti erőforrások és a gazdasági növekedés 708
Növekedés és méltányosság 711
Az Európai Unió költségvetése és a nemzeti költségvetések 713
Összefoglalás 714
Kulcsfogalmak 715
Kérdések és problémák 715
Irodalomjegyzék 717
Tárgymutató 729
Kulcsfogalmak szótára 743

Témakörök