Fülszöveg
A második világháború után következő úgynevezett „hidegháború" időszakának kezdetén a földgömb nagyrészén még halálos csend honolt. Ám nemsokára kegyetlen fegyverropogás törte meg a csendet. No nem a két szembenálló nagyhatalom között, hanem „támogatottjaik" területein. Ezeknek a „helyi konfliktusoknak" értelmi szerzői és résztvevői általában a kommunisták voltak, akik a „Világ proletárjai egyesüljetek!" jelszó alatt akarták kiterjeszteni népek és nemzetek fölött a vörös rémuralmat.
A Nagy Kínai Forradalom győzelme után Sztálin úgy látta, hogy tovább növelheti befolyását Távol-Keleten, ahol a megosztott Koreai-félsziget „felszabadításával" kitűnő stratégiai ugródeszkát szerezhet Japán felé.
Így hát felbujtására észak-koreai csatlósa. Kim Ir Szen fegyveres orvtámadással kísérelte meg felszabadítani az „imperialista iga alatt nyögő déli testvéreit".
Ebből lett a már sokak által feledésbe merült koreai háború. A szabad világ eleinte langyosan reagált, de amikor a szabad Dél-Korea...
Tovább
Fülszöveg
A második világháború után következő úgynevezett „hidegháború" időszakának kezdetén a földgömb nagyrészén még halálos csend honolt. Ám nemsokára kegyetlen fegyverropogás törte meg a csendet. No nem a két szembenálló nagyhatalom között, hanem „támogatottjaik" területein. Ezeknek a „helyi konfliktusoknak" értelmi szerzői és résztvevői általában a kommunisták voltak, akik a „Világ proletárjai egyesüljetek!" jelszó alatt akarták kiterjeszteni népek és nemzetek fölött a vörös rémuralmat.
A Nagy Kínai Forradalom győzelme után Sztálin úgy látta, hogy tovább növelheti befolyását Távol-Keleten, ahol a megosztott Koreai-félsziget „felszabadításával" kitűnő stratégiai ugródeszkát szerezhet Japán felé.
Így hát felbujtására észak-koreai csatlósa. Kim Ir Szen fegyveres orvtámadással kísérelte meg felszabadítani az „imperialista iga alatt nyögő déli testvéreit".
Ebből lett a már sokak által feledésbe merült koreai háború. A szabad világ eleinte langyosan reagált, de amikor a szabad Dél-Korea véglegesen elveszni látszott, nagy nehezen beindult az ENSZ gépezete, és az odaküldött soknemzetiségű csapatok visszakergették az agresszort kiinduló állásaiba, sőt most ezek a csapatok lépték át a két Koreát megosztó 38. szélességi kört.
Nosza, erre beindult a hatalmas és azóta is felülmúlhatatlanul hazug kommunista propaganda. A világ „szocializmust építő és haladó népei", (köztük szerencsétlen hazánk is), a nyugat baloldali liberálisaitól támogatva egyetlen rémült és fenyegető kiáltásban törtek ki: „El a kezekkel Koreától!"
S hogy nyomatékot adjanak „békés" követelésüknek, Sztálin utasítására Mao Ce-tung, a „nagy kormányos", több millió kínai katonát vetett be „az imperialista agresszió" megállítására.
Erről a mocskos, kegyetlen háborúról szól ez a könyv. Megtalálhatók benne véres csaták, borzalmas embertelenségek, és a nagy politika aljas kétszínűsége egyaránt. Ez a három évig tartó háború végül is egy status quoval véget ért.
Dél-Korea népe megmenekült, de az északi kommunista múzeum, ez az ázsiai panoptikum ma is működik.
Vissza