A kor szerelme (dedikált példány)

Előszó

Bálvány volt, legenda lett. A hatvanas években milliók tudták, hogy a magyar András Balczónak ihlete van az öttusához. Egyedülálló eredménye révén ő a legnagyobb alakja ennek az akaraterőt habzsoló sportágnak. Ötszörös egyéni világbajnok, egyszer olimpiai aranyérmes, csapatban pedig még többszörös bajnok. Az olimpiák, világbajnokságok dicső ezüstjei, bronzai neki kudarcok.
Az Akadémia Kislexikon-ban Balczó András négy sort kapott, annyit, mint Baden-Powell angol tábornok, a cserkészet megalapítója, fele annyit, mint a „másik" BB, azaz Brigitte Bárdot, többet, mint az első szívátültetést végző Barnard professzor.
Dávid Sándor könyvet (1973, bővített kiadás 1976), Kosa Ferenc filmet (1976) készített róla. Ez utóbbi - a Küldetés - arról szól, hogy a rendszer nem tud mit kezdeni a volt bajnokkal: a szembeszegülő kivételes tehetséggel. A lovaspálya akadályait trógeroló Balczót bemutató képsor igazságérzetünkre apellált, keserűségünkkel találkozott. A közönség könnyezett és tapsolt a mozikban, s több száz filmankéton faggatta áhítattal a rendezőt és a főszereplőt.
Balczó azt mondta: nem szereti ha lenézik, és ha felnéznek rá. Mégis tisztelik - és sajnálják. Sajnálják, hogy nem tudott vele mit kezdeni az ország, vagy ő nem tudott mit kezdeni magával... Vissza

Fülszöveg

„Simonyit minden nyáron a legszebb színésznők vették körül a gyulai strandon. Akkortájt I. volt vágyaink tárgya, filmjeink sztárja. Ropogós és bánatosan huncut szemű. Szakszervezeti fegyelmit vállaltam volna ringó csípejének csupán a látásáért - persze nem úgy, hogy Simonyi karján libeg. Márpedig ott lejtett a Százéves cukrászdából jövet. Megálltak az újságosbódénál, s ahogy a költő fölpillantott, észrevette, hogy a pártbizottság függönyei mögül lesik őket.
- Drágám, harapj meg! - mondta Simonyi."
Persze nagyobb huncutságok is megesnek e kötet írásaiban, hisz többek között arra keresik a választ, hogy Közép-Európában a szerelem hogyan élhetett és halt, ha halnia kellett, szökésen, börtönön, halálon át.
Pünkösti Árpádot nemcsak a Népszabadságban vagy a Mozgó Világ-ban megjelent riportjaiból, szociográfiáiból, hanem például a Rákosiról írott könyveiből is ismerheti az Olvasó. A kilencvenes években született legjobb írások közül némelyik akár novellaként is olvasható. De kivétel nélkül mindegyik az emberi sors forgandóságaira keresi a választ. Azt kutatják például, hogy az orvos miért halandóbb a betegeinél, hogy mi is az a Balczó-jelenség, vagy hogy mit keres egy falkavadász a kabinsoron.
Nem egy félszázados történet is akad a sorban, de megfakult esemény, mese egy sem, mert Pünkösti figyelme mindig egy-egy emberre tapad, aki képtelen levedleni a sorsát, korát, közös történelmünket. Vissza