A kör négyszögesítése

Fülszöveg

Amikor bemutattam K. Jakab Antalnak, a Kolozsváron megjelenő Utunk irodalmi hetilap szerkesztőjének, hogyan működnek az azonos versek sorozatai, s hogyan lehet két sorozatot összehasonlítani, magába roskadt, s csak azt kérdezte: Mondja, gondolja, hogy van olyan ember magán kívül, aki hajlandó versolvasóként ezt a munkát elvégezni? Én azt feleltem: Nem tudom, hogy hány ilyen ember van, hiszen maga is csak most jött rá, hogy egy biztosan van. Én bízom abban, hogy vannak mások is, s ez a költészet is megleli majd a maga híveit. Lao-ce titkát kétezer éve igyekeznek feltörni, s több ezren értik meg valamilyen szinten. Püthagorasz aranyverseiről ugyanaz elmondható. De nézhetjük Angelus Silesius párverseinek csodáit, s az azokból álló kompozíciókat. Borges labirintikus költeményeit, vagy Eliot Puszta országát. Ion Barbu egyetlen vékonyka kötetéről papírhegyeket írtak össze román kollégáink, de csak ötven év múlva jöttem én, aki több mint négyszáz oldal terjedelemben most már minden szó... Tovább

Fülszöveg

Amikor bemutattam K. Jakab Antalnak, a Kolozsváron megjelenő Utunk irodalmi hetilap szerkesztőjének, hogyan működnek az azonos versek sorozatai, s hogyan lehet két sorozatot összehasonlítani, magába roskadt, s csak azt kérdezte: Mondja, gondolja, hogy van olyan ember magán kívül, aki hajlandó versolvasóként ezt a munkát elvégezni? Én azt feleltem: Nem tudom, hogy hány ilyen ember van, hiszen maga is csak most jött rá, hogy egy biztosan van. Én bízom abban, hogy vannak mások is, s ez a költészet is megleli majd a maga híveit. Lao-ce titkát kétezer éve igyekeznek feltörni, s több ezren értik meg valamilyen szinten. Püthagorasz aranyverseiről ugyanaz elmondható. De nézhetjük Angelus Silesius párverseinek csodáit, s az azokból álló kompozíciókat. Borges labirintikus költeményeit, vagy Eliot Puszta országát. Ion Barbu egyetlen vékonyka kötetéről papírhegyeket írtak össze román kollégáink, de csak ötven év múlva jöttem én, aki több mint négyszáz oldal terjedelemben most már minden szó szükségét el tudom mondani. ( ) Tehát én nem vagyok egyedül, akkor sem, ha a magyar irodalomban eddig senki sem tett ilyen kísérletet. Az idő előttem végtelen. Hogy sok olvasó ebből egy-egy motívumot tud majd csak lefejteni? Semmi baj. A lényeg az, hogy legyen egy ilyen rejtélyes csúcs, aminek neki lehet rohanni. Az igaz, hogy sokan jobban szeretik a kis dombokat, amelyekre kényelmesen felsétálhatnak, de hiszem, hogy az emberiség mindig kíváncsi az igazi hegycsúcsokra is. Alpinisták azért lesznek, mert vannak olyan magas és meredek sziklák is, amelyek nagy, vagy még nagyobb feladatot jelentenek. Én nekik írok, s nem az egyetlen nekifutásra megérthető műveket szeretőknek. Vissza