A konzervatív - modern költő

Fülszöveg

Az 1998-as, Arany János című kismonográfia szerzőjének újabb könyve két egymáshoz szervesen kapcsolódó részből áll. Az első nagy fejezet az Arany-költészettel foglalkozó szakirodalom értelmezési kísérleteit veszi számba a kortársi, XIX. századi írásoktól a kilencvenes évekbeli posztmodern indíttatású megközelítésekig. Az eleddig példa nélkül álló áttekintés a recepciós gondolkodás fogalmi kínálatát átvilágító elemzésnek veti alá, s közben a kutató világosan, tisztán rajzolja ki saját álláspontját. Alaptétele: Arany János modern költő abban az értelemben, hogy munkásságát nem valamiféle megkésett provincialitás határozza meg; verses epikáját a XVI-XVII. századtól kezdődően európai modernitás szerves részeként tarthatjuk számon, annak az ellentmondásos problémazuhatagnak a gyűjtőmedencéjeként, amely az európai kultúrát máig embertpróbáló feladat elé állítja. Nyilasy Balázs szemében közösségigény és individualitás, hit és kétség, a létnek értelmet adó végső instanciák keresése és a leleplező, kritikai gondolkodáshoz való ragaszkodás azok az ellentétpárok, amelyek Arany költői gondolkodásmódját megszervezik. A nagyszalontai alkotó verses epikájában két pólust, két alapvető vonulatot fed föl: az egyiket az archaizáló elemiség eszközrendszerét fölhasználó teljességigény, a másikat profanizáló reflektivitás, destruáló, dekonstruáló irónia jellemzi. Ugyanakkor a szerző e poézist konzervatívnak is látja, mert évszázados-évezredes irodalmi gondolkodásmódokhoz tér minduntalan vissza, azok lehetőségmezejét járja be keresztül-kasul, s mert már a XIX. század közepén sejti, tudja, hogy az európai kultúra végső szava nem lehet a mindent szétroncsoló kétely, hogy, ha élni akarunk, hit és kétség együttesében valamiféle élhető és emberséges arányt kell megteremtenünk.
Az irodalomtörténész könyve második részében a koncepció meggyőző igazolásaként a Toldi írójának verses epikáját hat nagy európai műfaj, irodalmi gondolkozásmód fényében vizsgálja. A klasszikus és keresztény eposz, az udvari epika és az olasz romanzo, a byroni keleti poémák, a realizmus, a komikus eposz és a verses regény sajátosságait föltárva arra a következtetésre jut, hogy Arany János e gondolkodásmódokat a hit és kétely nagy, modern játszmájának fényében többnyire igen mélyen érti meg, lehetőségeiket kiaknázza, sajátságaikat alkotó módon formálja át, olyan műfajokat hoz létre, amelyek egyszerre tradicionálisak és modernek. Az összehasonlító irodalmi módszereket is alkalmazó vizsgálatok a konzervatív-modern kettősséget, a hagyomány nyomait-jeleit és a megújító átformálás módozatait kontúrosan mutatják ki, miközben az egyes művek ( Az elveszett alkotmány, a Murány ostroma, a Toldi, a Toldi estéje, a Keveháza, a Katalin, a Bolond Istók, A nagyidai cigányok, a Buda halála, a Toldi szerelme és a balladák) rendre részletes átvilágítást nyernek. Vissza