1.067.339

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A könyvtár kezelése

Szerző
Budapest
Kiadó: Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 306 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-201-308-5
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Könyvünk a könyvtár kezeléséhez szükséges alapvető könyvtártechnológiai ismereteket tartalmazza. Ismerteti az állományalakítás (beszerzés, állománybavétel, kivonás, állománygondozás) összes... Tovább

Előszó

Könyvünk a könyvtár kezeléséhez szükséges alapvető könyvtártechnológiai ismereteket tartalmazza. Ismerteti az állományalakítás (beszerzés, állománybavétel, kivonás, állománygondozás) összes ügyintézői tennivalóját, a dokumentumok formai feltárásának, a leíró katalogizálásnak legfontosabb szabályait, megadja a tárgyi katalógusok szakszerű használatához szükséges ismereteket, leírja az olvasószolgálat nyilvántartó, technológiai munkáit és az olvasó eligazításának, segítésének módjait. E felsorolt témakörök alkotják a könyv fő fejezeteit. E gyakorlati tudnivalókat megelőzi a dokumentumismeret ("anyagismeret") rövid összegezése, valamint egy bevezető, elméleti alapozást nyújtó, összefüggéseket feltáró, nagyobb távlatokat felvillantó fejezet.
Könyvünk a könyvtárkezelőknek szól. A könyvtárkezelői szakvizsga ismereteit tartalmazza a 3/1980. KM sz. rendelet és az ennek nyomán megjelent vizsgaszabályzat alapján, a felkészülésben tankönyvként használható. A határok kijelölése implicite azt is jelzi, hogy mivel nem foglalkozik e könyv: az információk áramoltatásának tartalmi kérdéseivel, tehát az állományalakítás tartalmi feladataival, a dokumentumok tartalmi feltárásával, a szaktájékoztatással, az olvasáspedagógia kérdéseivel. Ezek a feladatok ugyanis felsőfokú képzettséget követelnek a könyvtárosi/informatikai ismeretek, valamint a közvetített ismeretág terén, illetve felsőfokú lélektani-pedagógiai ismereteket. Könyvünk ezzel az elhatárolódással a könyvtári munkakörök korszerű differenciálódását kívánja szolgálni.
(Számolva azonban azzal a gyakorlati ténnyel, hogy kis könyvtári intézményekben, például egy munkaerős községi könyvtárakban önállóan is dolgozhatnak könyvtárkezelők, megadtuk azokat az elemi tartalmi ismereteket is, melyek e munkakörökben nélkülözhetetlenek.)
Könyvünk a könyvtárkezelői ismeretek törzsanyagát tartalmazza. Arra törekszik, hogy szolid alapozást adjon minden könyvtártípusban minden dokumentumtípus kezeléséhez, minden olvasói réteggel való foglalkozáshoz. Jellegénél fogva nem vállalkozhat a különgyűjtemények, a sajátos olvasói rétegek részletes ismertetésére. Fontos viszont, hogy az oktatásban és az egyéni tanulásban kapjanak hangsúlyos szerepet azok a kiegészítő füzetek, melyek egy-egy könyvtártípus vagy egy-egy munkakör speciális ismereteit a tankönyvnél részletesebben dolgozzák fel (pl. a gyermekkönyvtárak, a községi könyvtárak ismereteit). Könyvünk ezekkel a kiegészítő füzetekkel együtt teljes.
A törzsanyag jelleg azt is jelenti, hogy az itt leírtak nem kötődnek kizárólagosan egy valamely könyvtártípus gyakorlatához. Szerzőink igyekeztek az általános érvényűt megragadni. Ahol többféle gyakorlat alakult ki, ott a legszélesebb körben elterjedt, illetve a központi formanyomtatványokkal támogatott változatot részesítették előnyben. Mindezek mellett lehetségesnek, sőt kívánatosnak tartjuk, hogy a jelen tankönyv mellett más összefoglalások is készüljenek, melyek ugyanezt a könyvtárkezelői anyagot más összefüggésben, egy-egy könyvtártípus sajátos igényeinek megfelelően dolgozzák fel. Vissza

Tartalom

BEVEZETÉS 3
I. A KÖNYVTÁRISMERET ALAPJAI 5
1. A KÖNYVTÁR FOGALMÁNAK MEGKÖZELÍTÉSE 5
1.1 Az állampolgár könyvtárképe 5
1.2 A lexikonok, kézikönyvek könyvtárképe 6
2. INFORMÁCIÓ ÉS DOKUMENTUM 6
2.1 Az ismeretátadás 6
2.2 A dokumentum 6
3. AZ INFORMÁCIÓHORDOZÓK VÁZLATOS FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE 7
3.1 Az emberi beszéd 8
3.2 A kézírás korszaka 8
3.3 A nyomtatott könyv korszaka 9
3.4 Az audió-vizuális eszközök korszaka 11
3.5 A számítógép korszaka 12
4. A KÖNYVTÁR 13
4.1 A könyvtár története 13
4.2 A könyvtár jellemző vonásai 13
4.3 A könyvtár és a tudományos megismerés 14
4.4 A könyvtár és a termelés 15
4.5 A könyvtár és a nevelés-oktatás 15
5. KÖNYVTÁRTÍPUSOK A MAI KÖNYVTÁRÜGYBEN 16
5.1 A nemzeti könyvtár 16
5.2 A közművelődési könyvtárak 17
5.3 A szakkönyvtárak 18
5.4 A felsőoktatási könyvtárak 19
5.5 Az iskolai könyvtárak 19
5.6 A könyvtárak fajtái a fenntartás és a hozzáférhetőség alapján 19
6. A KÖNYVTÁRI RENDSZER 20
6.1 Hálózatok 20
6.2 Együttműködési körök 21
7. A MAGYAR KÖNYVTÁRÜGY ÉS IRÁNYÍTÁSA 23
7.1 Felügyelet 23
7.2 Szervezetek 24
8. A KÖNYVTÁRI MUNKASZERVEZET ÉS MUNKAMEGOSZTÁS 24
9. A KÖNYVTÁRI DOLGOZÓK KÉPZÉSE 25
9.1 Alapképzés 25
9.2 Továbbképzés 26
9.3 A könyvtári szakirodalom 26
I. DOKUMENTUMISMERET 29
1 DOKUMENTUMOK A KÖNYVTARBAN 29
2. A DOKUMENTUMOK FAJTÁI 30
3. A KÖNYV
3.1 A könyv funkciója 30
3.2 A könyv szerkezeti tagolódása 31
3.3 A könyv adatai és az adatok lelőhelyei 32
3.4 A szövegtest részei 33
3.5 Egy - és többkötetes munkák; sorozatok 34
4. AZ IDŐSZAKI KIADVÁNYOK 35
4.1 Napilapok 35
4.2 Hetilapok 36
4.3 Folyóiratok 36
4.4 Nem folyóirat jellegű időszaki kiadványok 37
5. AZ ÍRÁSOS-NYOMTATÁSOS DOKUMENTUMOK EGYÉB TÍPUSAI 37
5.1 Kéziratok 37
5.2 Disszertációk, szakdolgozatok 38
5.3 Kutatási jelentések 38
5.4 Fordítások 38
5.5 Kisnyomtatványok 38
5.6 Kották 39
5.7 Térképek 39
6. MIKROFORMÁK 40
6.1 Jelentőségük, jellemzésük 40
6.2 A mikromásolatok fajtái 40
6.3 Mikrofilmolvasó készülékek 42
7. HANGRÖGZÍTÉSES DOKUMENTUMOK 44
7.1 Jelentőségük, jellemzésük 44
7.2 A hanglemez 44
7.3 A lemezjátszó 45
7.4 A hangkazetta 45
7.5 A kazettás magnetofon 46
8. ÁLLÓKÉPEK 47
8.1 Jelentőségük, helyük a könyvtári gyűjteményekben 47
8.2 Fajtái 47
9. A VIDEÓ 47
9.2 A videoállomány gyarapítása 48
9.3 A videofelvételek meghatározó adatai 48
9.4 Lejátszóeszközök 48
9.5 Videofelvételek átmásolása, tv-műsorok átvétele 49
9.6 Jogi szabályozottság 49
III. ÁLLOMÁNYALAKÍTÁS 51
1. A GYŰJTŐKÖR 51
2. A GYARAPÍTÁS MÓDJAI 53
2.1 Vétel 53
2.2 Ajándék 54
2.3 Csere 54
3. A GYARAPÍTÁS MOZZANATAI
3.1 Tájékozódás az új kiadványokról 55
3.2 Hasonlítás 53
3.3 Döntés a beszerzésről
3.4 Deziderátum 59
3.5 Megrendelés 59
4. AZ ÁLLOMÁNYBAVÉTEL ESZKÖZEI 64
5. AZ ÁLLOMÁNYBAVÉTEL MENETE 65
5.1 A számla és a szállítmány összevetése 65
5.2 Bélyegzés 66
5.3 Előrendezés 66
5.4 Időleges állománybavétel 66
5.5 Az összesített nyilvántartás vezetése 68
5.6 Az egyedi (cím) leltárkönyv vezetése 68
5.7 Egyedi cédulaleltár 70
5.8 A csoportos (összesített) leltárkönyv vezetése 71
6. ÁLLOMANYAPASZTÁS 73
7. ÁLLOMÁNYELEMZÉS 76
IV. AZ ÁLLOMÁNY GONDOZÁSA 79
1. A KÖNYVTÁRI DOKUMENTUMOK TÁROLÁSA 79
1.1 A tárolás eszközei 79
1.2 A tárolás terei 82
1.3 Raktári rendszerek 83
1.4 A raktári jelzet 89
1.5 A raktári katalógus 90
2. A RAKTÁRI REND BIZTOSÍTÁSA 91
2.1 Eligazító feliratok 91
2.2 Az állomány mozgatása 91
2.3 A rend megőrzése 92
3. AZ ÁLLOMÁNY ELLENŐRZÉSE 94
3.1 Az állományellenőrzés fajtái 94
3.2 Az ellenőrzés előkészítése 95
3.3 Az ellenőrzés munkamódszere 96
3.4 Az ellenőrzés lezárása 98
4. ÁLLOMÁNYVÉDELEM 100
V. LEÍRÓ KATALOGIZÁLÁS 102
1. A KÖNYVTÁR KATALÓGUSAI 102
2. A FORMAI FELTÁRÁS SZABÁLYOZÁSA 103
3. A BIBLIOGRÁFIAI LEÍRÁS FELADATA, FOGALMA 103
4. AZ EGYKÖTETES KÖNYVEK MONOGRAFIKUS SZINTŰ LEÍRÁSA 104
4.1 A bibliográfiai szint 104
4.2 Adatcsoportok, adatelemek 104
4.3 Az adatok forrása 106
4.4 A leírás jelei 106
5. AZ EGYES ADATCSOPORTOK 107
5.1 Az 1. adatcsoport: A cím és a szerzőségi közlés 107
5.2 A 2. adatcsoport: kiadás 115
5.3 A 3. adatcsoport: megjelenés 116
5.4 A 4. adatcsoport: terjedelem 118
5.5 Az 5. adatcsoport: sorozat 121
5.6 A 6. adatcsoport: megjegyzések 122
5.7 A 7. adatcsoport: terjesztési adatok 123
6. A TÖBBKÖTETES KÖNYVEK LEÍRÁS A 124
6.1 Általános szabályok 125
6.2 Többkötetes könyvek többlépcsős leírása 126
8. TRANSZLITERÁLÁS 129
9. IDŐSZAKI KIADVÁNYOK BIBLIOGRÁFIÁI LEÍRÁS A 130
10. BESOROLÁSI ADATOK 133
10.1 Személyek nevei 134
10.2 Földrajzi nevek 142
10.3 Címek 145
10.4 Testületek neve 145
10.5 A besorolási adatok megválasztása 147
11. KATALÓGUSSZERKESZTÉS 151
11.1 A katalóguscédulák előkészítése a beosztásra 151
11.2 Besorolás a katalógusba 155
11.3 A katalógus gondozása 164
VI. OSZTÁLYOZÁS 165
1. alapfogalmak 165
1.1 Az osztályozási rendszerek és az osztályozás 165
1.2 Osztályozási rendszerek és a tárgyi katalógusok Í67
2. EGYETEMES TIZEDES OSZTÁLYOZÁS 168
2.1 Történet 168
2.2 Az ETO felépítése 169
2.3 Egyszerű főtáblázati ETO-számok 171
2.4 Összetett ETO-számok képzése 172
2.5 Alosztások 175
2.6 Az ETO jelzetekben használatos jelek 187
2.7 Osztályozás, jelzetek alkotása és értelmezése 188
2.8 Az ETO katalógusok (szakkatalógusok) szerkesztése 189
2.9 A szakkatalógus betűrendes fogalmi mutatója 194
3. A TÁRGYSZAVAS OSZTÁLYOZÁSI RENDSZER 195
3.1 Alapfogalmak 195
3.2 A tárgyszóalkotás alapelvei 197
3.3 A tárgyszó formája, szerkezete és funkciója 198
3.4 A tárgyszavas osztályozási rendszerek típusai és a tárgyszókatalógusok szerkesztése 200
3.5 A tárgyszókatalógus szerkesztésének technikai munkái 203
IRODALOM 203
VII. AZ OLVASÓSZOLGÁLAT TECHNOLÓGIÁJA 204
1. ALAPFOGALMAK 204
1.1 Az olvasószolgálat helye a könyvtári munkák között 204
1.2 Az olvasószolgálat munkafolyamatai 204
1.3 Az olvasószolgálat színtere 206
1.4 Az olvasószolgálat dolgozói 206
2. A KÖNYVTÁRHASZNALÓK NYILVÁNTARTÁSA1207
2.1 Milyen adatokat kell kérni az olvasótól és miért? 207
2.2 A beiratkozás nyomtatványai 208
2.3 A beiratkozás menete 213
3. A DOKUMENTUMOK KÖLCSÖNZÉSE 214
3.1 Általános követelmények 214
3.2 A füzetes kölcsönzés 214
3.3 A könyvkártyás kölcsönzés 215
3.4 A tasakos kölcsönzés 216
3.5 A tikettes kölcsönzés 217
3.6 Számítógépes kölcsönzés 217
4. A DOKUMENTUMOK VISSZAVÉTELE 218
4.1 A hosszabbítás 218
4.2 A felszólítás 219
4.3 A perlés 221
4.4 A késetten visszahozott dokumentumok 224
4.5 Eljárások a dokumentumok elvesztése esetén 224
5. ELJÁRÁSOK AZONNAL KI NEM ELÉGÍTHETŐ DOKUMENTUMIGÉNYEK ESETÉN 224
5.1 Előjegyzés 225
5.2 Másolatkészítés 226
5.3 Könyvtárközi kölcsönzés 227
6. A DOKUMENTUMOK HELYBEN HASZNÁLATA 228
7. AZ OLVASÓSZOLGÁLAT STATISZTIKÁJA 230
7.1 Alapfogalmak 230
7.2 A statisztika vezetése 230
7.3 A statisztika fölhasználása 231
VIII. AZ OLVASÓK SZOLGÁLATA 233
1. AZ OLVASÓSZOLGÁLAT SZEREPLŐI 233
1.1 Az olvasók jellemzői 233
1.2 A könyvtárhasználat jellemzői 234
1.3 A könyvtáros és az olvasó kapcsolata 234
2. ELSŐ TÁJÉKOZTATÁS A KÖNYVTÁRRÓL 235
3. TEENDŐK KONKRÉT MŰVEK IGÉNYLÉSÉNÉL 237
4. TEENDŐK TEMATIKUS OLVASÓI IGÉNY ESETÉN 238
5. TEENDŐK AZ ÁLTALÁNOS OLVASÓI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE ÉRDEKÉBEN 239
5.1 Olvasmánytípusok - ízléstípusok 240
5.2 Tematikus megközelítés 241
5.3 Segítségnyújtás általános olvasói igények kielégítésében 241
6. A GYEREKEK OLVASÓSZOLGÁLATÁNAK SAJÁTSÁGAI 242
6.1 Az állomány feltárása 243
6.2 Olvasószolgálati munkák 243
6.3 Szempontok a gyerekirodalom kölcsönzéséhez 245
7. A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ OLVASÓK 246
7.1 Vakok és csökkentlátásúak 246
7.2 Kórházi betegek 247
7.3 Házhoz kötöttek 247
7 4 Művelődési (társadalmi eredetű) hátrányok 248
8. KÖZÖNSÉGKAPCSOLAT, IGÉNYKELTÉS 249
9. KONFLIKTUSHELYZETEK 251
IX. A TÁJÉKOZTATÓ MUNKA ALAPJAI 253
1. A KÖNYVTÁR: TÁJÉKOZTATÓ INTÉZMÉNY 253
2. A KÖNYVTÁRHASZNÁLÓK IGÉNYEI 254
3. KÉRDÉSEK ÉS MEGOLDÁSOK 256
4. A TÁJÉKOZTATÁS DIREKT ESZKÖZEI 256
4.1 Lexikonok és enciklopédiák 257
4.2 Szótárak 260
4.3 Kézikönyvek 261
5. BIBLIOGRÁFIÁK - MINT A TÁJÉKOZTATÁS INDIREKT ESZKÖZEI 263
5.1 A nemzeti bibliográfia 263
5.2 Szakbibliográfiák 264
5.3 Ajánló bibliográfiák 265
5.4 Másodfokú bibliográfiák 265
5.5 Retrospektív és kurrens bibliográfiák; bibliográfiák és katalógusok 266
5.6 Sajtóbibliográfiák, referáló lapok 266
5.7 A bibliográfiák használata 267
6. A KÉZIKÖNYVTÁR ÉS HASZNÁLATA 267
FÜGGELÉK 269
KÉPEK A MAGYARORSZÁGI KÖNYVTÁRAK TÖRTÉNETÉBŐL 271
1. A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁG KÖNYVTÁRAI 271
2. MÁTYÁS KIRÁLY KÖNYVTÁRA, A BIBLIOTHECA CORVINIANA 273
3. KÖNYVTÁRAK AZ OKTATÁS SZOLGÁLATÁBAN: DEBRECEN ÉS NAGYSZOMBAT 275
4. A FELVILÁGOSODÁS SZÁZADA A MAROSVÁSÁRHELYI TELEKI-TÉKA 277
5. SZÉCHÉNYI FERENC ALAPÍTÁSA, A MAGYAR NEMZETI KÖNYVTÁR 280
6. A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖNYVTÁRA 283
7. A SZAKKÖNYVTÁRAK KIALAKULÁSA. ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTAR 285
8. A VÁROSI GYŰJTEMÉNYEK KIALAKULÁSA A SZEGEDI SOMOGYI-KÖNYVTÁR 287
9. A MODERN KÖZMŰVELŐDÉSI KÖNYVTÁR A FŐVÁROSI SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁR 289
10. A BÉKÉSCSABAI MEGYEI KÖNYVTÁR 292
A KÖNYVTÁRI IRATKEZELÉS 294
1. A KÖNYVTÁRI LEVELEZÉS 294
A LEVÉL 295
2. AZ IRATOK KEZELÉSE 297
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem