1.062.395

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A könyvek lelke

Irodalmi nevelés/A nyelvi (irodalmi) nevelés és a társas-lélek értelmi működése második kötete: A könyvek lelke (jelrendszer és jelképrendszer)

Szerző
Budapest
Kiadó: Exodus
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői vászonkötés
Oldalszám: 395 oldal
Sorozatcím: A neveléstudomány társas-lélektani alapjai
Kötetszám: 1
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: Első Kecskeméti Hírlapkiadó- és Nyomda-Részvénytársaság nyomása.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Ebben a könyvemben társaslélektani alapon írott magyar nyelvtanom problematikáját bogozgatom folytatólagosan. Abban a nyelvi nevelés lehetőségeit kerestem és előfeltételeit szerettem volna... Tovább

Előszó

Ebben a könyvemben társaslélektani alapon írott magyar nyelvtanom problematikáját bogozgatom folytatólagosan. Abban a nyelvi nevelés lehetőségeit kerestem és előfeltételeit szerettem volna nyújtani. Ebben az irodalmi nevelés lehetőségeit iparkodtam megtalálni és előfeltételeit próbáltam adni. A Nyelvanban még csak társaslélektani módszert használok. Ezúttal már A magyar ész járásról azóta írt könyvem társaslogikai tanulságait is felhasználtam. A felölelt anyag és mindkét filozófiai propaideütikai módszer alkalmazása megint tovább juttattak egy lépéssel: az irodalom és a nevelés kérdései filozófiai fogalmak meghatározásainak és filozófiai rendszer lehetőségének előfeltételeit kutattatták velem és kényszerítették ki belőlem.
Elméleti bevezetésem készült - könnyű észrevenni - időben legutoljára, közvetlenül a könyv megjelenése előtt. Az illusztrációkat hozzá - megint játszva megláthatni ezt is jól figyelő szemmel - nem most, még csak nem is mostanában írtam, hanem 1922 óta mai napig évek hosszú során keresztül, nagyon sokféle megbízásból, nagyon sokfajta ihletésre, nagyon sokfelé. Szerkesztője voltam Az Erő, Magyar Ifjúság, Diákvilág c. lapoknak; állandó munkatársa a Protestáns Szemle, Református Figyelő, Reformáció, Ébresztő c. folyóiratoknak; alkalmi cikkíró néhány más újságban; mint egyesületi embernek iskolánkívüli népmüveléssel is foglalkoznom kellett. Ezt a meglehetősen tarka anyagot változtatás nélkül bocsátom közre most, több okom is van reá, miért így. Legfőképen azért, hiszen nem volna sok értelme, hogy másképen írjam meg évekkel ezelőtt kelt mondanivalóimat, az idő nem ártott nékik, főképen nem cáfolt rájuk. Még azok az írók sem módosíttatták róluk szóló véleményemet, akikről 1928-ban írói arcképeket rajzoltam s azóta nagy csapat új művet adtak ki. Nem változtattam azonban a cikkeken azért sem, mert eredeti alakjukban tanulságosak igazán. Így mutatják őszintén, milyen lényegtelen a mondanivaló érdemlegességére vonatkozólag: hány oldalt vagy hasábot kapott az ember a szerkesztőktől annak idején; öregeknek, művelteknek, városiaknak szólt-e a cikk, vagy egyetemistáknak, gimnázista-gyerekeknek, kevés iskolájú inasoknak, segédeknek, esetleg falusiaknak. Vissza

Tartalom

Előszó5
Irodalom és irodalmi nevelés
Irodalom7
Hatás és egyezés8
Költő és közönség10
Jelkép10
Egyetemes jelentés12
Irodalmi nevelés14
A költő törekvése kifejezésre15
A költő izgalma, a konvencionális jel és a közönség dilemmája17
Siker19
Stílus20
Irodalom, a társaslélek érzelmi funkciója23
Irodalmi nevelés, szintén a tásaslélek érzelmi funkciója23
Irodalomra csak irodalommal nevelhetni24
Stílustalanság25
A stílustalanság: hazugság26
Tudós és költő, nyegle és fűzfapoéta, amatőr és dilettáns28
Hang és hangok egymásutánja30
Orgánum és beszédmodor30
Leírt irodalom és élőbeszéd30
Efónia, ritmus, rím33
Mámor és kötöttség33
Az író testi mivolta és valóságos környezete34
Társaslélektani és társaslogikai meggondolások34
Példák a magyar ritmus történetéből35
Példák a magyar rím történetéből35
Példák a magyar költők testi mivolta felől36
Példák a magyar költők környezetét illetően38
A magyar irodalom motorikus és auditív is, nemcsak vizuális39
Szótest és jelentés. Intuíció és felfogás40
Nyelvmisztika (ősjelentés) és jelentésváltozás (új jelentés) 40
Ihlet és képzelet43
Oeuvre. Tudományos terminológia és költői írásmodor. Tudományos világkép és a költő belső világa43
Mondat, fogalom és viszony. Mellé- és alárendelés. Alany és állítmány51
Cím és tartalom. Tétel és kifejtés54
Megérzékítés és megelevenítés. Hős és sorsa (vagy végzete)56
Tudós tételei, feltevései, fikciói kifetése, bizonyítása. Objektumai leírása, helyzetei vázolása, folyamatai előadása, imperativusai végrehajtási utasítása57
Költő alakjai, tájai, enteriőrjei, érzelmei. Meséi (cselekményei) festése, hangulata, elmondása57
Gondolatlánc, következtetéssorozat. Meghatározások, felosztások, felsorolások, leírások57
Érdekes szintagmaszövetés: érzelmi velejáró: mesélőkedv. Erős jelző: jelentésárnyalat: díszítőkedv58
Szakszerűség és exaktság. Műfaj és műforma60
Parataxis és hypotaxis, indukció és dedukció, konstrukció és deskripció. Gazdagodás és ökonomia, bonyodalom és epizód, kompozíció és jellemzés63
Magyar észjárás a kompozícióban és jellemzésben66
Társaslogikai viszony és társaslogikai fogalom a mondat mélyén67
Probléma és tényvázlat. Figura és trópus72
Motívum és téma. Ember és szerep. Filozófia és spekuláció. Tipus és stereotyp fordulat. Élet és halál. Az ember és az élet. Én és te74
Vázlatszerűen következik, ami még hátra van78
Viszonyítások a beszéd ténye és tárgya között78
Personae. Napló, levél, folyó beszéd. Szubjektív, patétikus, szabatos stílus. L'art pour l'art, tendencia, tárgyilagosság, egyéniség, kor szelleme, mű tárgyának kimerítése. (Átértékelés, propaganda, konzum irodalom)79
Tempora. Elbeszélés, rábeszélés, megbeszélés. Történetírás, szónoklat, értekezés. Archaizálás, jellegzetesség, prófécia. Történeti, társadalmi regény, utópia. Lírai szerep, genre, jóslat. Konzervatív, modern, radikális; reakciós, divatos, destruktív80
Modi. Elbeszélő nyugalom, indulatos kiáltozás, kérdvekifejtő káté. Gyónásszerű, bizonyságtevő, analitikus (hamis vallomás, kongó szavalat, pszichopatológai) krónika vagy fotográfia, oráció, esszé, epika, dráma líra80
Modi II. Coniunctivus. Érvelés, cáfolat, hipotétikus formák. Változatosság. Karrikatura (stílparódia, szatíra, irónia, gúny, humor. Életigenlés, élettagadás, relativizmus (cinizmus, bohémség)81
Aequivalens jel. Invenció, izgalom, élmény. Kíváncsiség és révület81
Szó- és mondatrend (diszpozíció). Inverzió, ellipszis tautológia. Belső rend: alkat (idom). Utánérzés, lelkesültség, szolidaritás. Népszerűsítés, utánköltés, költői iskola. Irodalmi tudat és irodalmi izlés82
Egyetemesség, telítettség, kontinuitás, szabályosság és változatosság. A lét örök-aktualitás emberi formája: a szimbolum; izgat és gyönyörködtet: szép85
A jel: az ember az univerzumban sub specie aeternitatis létező. Csak az egyetemleges jelentés; a szép: az igaz. Az igaz jelrendszere és a szép jelképrendszere: irodalom86
Jel és jelkép társaspszichológiai és társaslogikai értelemben egyformán: transcendensek86
Van-e az irodalomnak társaspszichológiai (formai) lehetősége mellett társaslogikai (tartalmi) lehetősége?87
A magyar irodalom az exisztenciát egyszerre érzi problematikusnak és mégis szükségszerűnek, talányosnak és természetesnek88
A magyar irodalomból fakadó irodalomszemléletnek is ilyennek kell lenni: organikus egység, reláció elve és valóságban gyökerezett összemlélet jellemezzék88
Befejezés89
Azokkal időzöm, akik másszor voltak
Szenci Molnár Albert (1934) RÉ.93
Szabad-e hozzányúlnunk Molnár Albert zsoltárfordításaihoz? (1940) Magvető Naptára95
Fazekas MIhály és Lúdas Matyi-ja (1939) EF97
Csokonai (1940) EF101
A 150 éves Csokonai (1923) E.116
Kölcsey (1938) RÉ.117
Kölcsey vallásossága (1938) RÉ.118
Katona (1940) EF121
Kisfaludy Károly (1940) EF133
Az átértékelt Széchenyi István (1933) D136
Angyal Dávid: Gróf Széchenyi István (1928) PSz137
Petőfi-Centenárium (1922) E138
Az aktuális Arany János (1932) EF139
Arany János az idő múlása szerint (1932) RÉ146
Arany János és eklézsiája (1932)150
Arany János és az evangélium (1934) PSz152
Voinovich Géza: Arany János életrajza (1849-1860)153
Dóczy Jenő: Arany János (1930) PSz157
Tompa Mihály szobra a Margitszigeten (1940) RÉ160
Szász Károly (1929) E162
Még egyszer Szász Károly (1930) E.166
Az Akadémia Szász Károly-ünnepe (1930) PSz167
Tolsztoj (1928) RF168
Ó, mely sokan elvaluvának
Szabolcska (1930) E.171
Gárdonyi (1922) RÉ173
Csak a teste (1936) RÉ175
Lampérth Géza (1934) RÉ176
Gombócz Zoltán (1928) RÉ177
Ady (1927) D182
Móra (1928) PSz187
Georgicon (1926) PSz.193
Még egyszer a Georgicon (1926) E196
A vadember és családja (1936) PSz197
Kosztolányi (1936) RÉ198
József Attila (1937) RÉ200
Komáromi János (1931) PSz.201
Pataki diákok (1925) M. dec. 8.207
Még egyszer a Pataki diákok (1926) E211
Az idegen leány (1927) PSz212
Reménytelen szerelem (1928) PSz.216
Császári és királyi szépnapok I. (1928) PSz.218
Császári és királyi szépnapok II. (1928) E.218
Régi ház az országútnál (1928) M. dec. 23)219
Az ősdiák (1930) PSz.223
Az ősdiák II. (1930) E227
Az ősdiák III. (1930) MI227
Ordasok (1932) PSz.228
Vihorlati szél fúj (1936) PSz.233
Harangoz a múlt (1933) PSz.234
Komáromi regényei II. és III. kiadásban (1928) PSz.237
Komáromi gyűjteményes kiadás. XVII-XX kötet (1934) PSz.238
Komáromi János, a kálvinista (1937) RÉ.239
Komáromi János 1890-1937 (1937) PSz.240
Az a neved, hogy élsz
Szabó Dezső (1928) PSz.252
Németh László (1937) RÉ256
Nadányi Zoltán (1928) PSz.257
Zilahy Lajos (1928) PSz.261
Süt a nap (1924) PSz.267
Bodor Aladár (1928) PSz.268
Szabó Mária (1928) PSz.273
Incze Gábor: Új "Kistükör" I. (1935) PSz278
Incze Gábor: Új "Kis tükör" II. (1936) PSz279
Incze Gábor: Túl az országhatáron (1938) PSz.280
Incze Gábor: A Kispénzverő-utcában (1939) PSz.281
Szondy György (1939) PSz.283
Szondy György: Testvérke naplója (1934) PSz.288
Fehér Gábor: Semmibe ívelő hídak (1930) MI.290
Milyen köveket szánunk a szórványmagyarságnak? PSz. Kortsák Jenő: A vasláda (1926)291
Rácz Pál: A könyvnyitó asszony (1926)291
Falu Tamás: Kicsinyesek (1926)291
Kosáryné Réz Lola: Egy hordó bor (1938) ESz.294
Böszörményi Jenő: Magyar ég alatt. Napkelet295
Böszörményi Jenő: Verőfényes úton (1928) E.297
Réz Gyula (1930) MMM.297
Áprily Lajos: Az aranymosó balladája (1934) D.298
Marconnay Tibor: Az idő kertje (1938) MI.298
Sík Sándor: Sarlósboldogasszony (1928) E.299
Gárdonyi, Ady, Prohászka (1929) E.300
Színdarabok
Molnár Ferenc: Színház (1922) MI.300
Molnár Ferenc: Egy, kettő, három (1930) E.302
Molnár Ferenc: Az üvegcipő (1925) PSz.302
Szomory Dezső: II. Lajos király (1922) MI.305
Herczeg Ferenc: Az aranyborjú (1922) MI.308
Herczeg Ferenc: A Gyurkovics-lányok (1922) MI.309
Muraközy Gyula négy színjátéka (1939) MI.311
Kodolányi János: Földindulás (1939) MI311
Az aranyrózsa (1939) RÉ.313
Mégegyszer Az aranyrózsa (1940) EF314
A "nyelveken szólás" problémái (1932) RF
Szűts Iván: Halott már minden320
Fekete Lajos: Tengerzúgás321
Tanka János323
Szőllősy István: Három királyok útján325
A "beérkezettek"327
A vallásos líra szentek-szentjében328
Verselgető és verselő lelkipásztorok330
Kaczián Géza: Jézus összes költeményei (1933) RF332
Három istenes könyv (1934) D334
Egy eljövendő énekeskönyvi reform elé (1940) IÉ.335
Jaj, de szép a szép
A misztikum felé (1933) MI.359
Széljegyzetek D.361
Szép az, ami érdek nélkül tetszik (1932361
A fösvény frakkban (1932)361
A bálna (1932)362
Temessék el a halottaikat a halottak (1933)362
Válasz négy kérdésre (1933)363
A debreceni református Nagytemplom (1931) RF.364
Tóth Sándor kiállítása (1933) D.365
Szobor eső (1933) D.365
Kálvin arca (1936) RÉ.366
A magyar esztétikai irodalom története (1929) PSz.368
Harc a művészetért (1928) D.370
A magyar parasztdal tanulságai zenei kultúránk szempontjából (1940) MZSz.377
A könyvek lelke (1927) D.384

Karácsony Sándor

Karácsony Sándor műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Karácsony Sándor könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem