Előszó
„Az a nép, amelynek igazi, régi könyvkultúrája van, megmérhetetlen kincsnek az ura. . . az a nép, még a haza hamujából is életre tud kelni, ha megmentette igazi könyveit." Napjainkban, amikor a...
Tovább
Előszó
„Az a nép, amelynek igazi, régi könyvkultúrája van, megmérhetetlen kincsnek az ura. . . az a nép, még a haza hamujából is életre tud kelni, ha megmentette igazi könyveit." Napjainkban, amikor a könyv, a nyomtatott szó hanyatlását, sőt, halálát jósolják a vizuális kommunikáció rohamos térhódítására épített elméletek, jóleső érzéssel olvastuk a francia Írónak e sorait. A könyv hivatását, hogy legyen egy nép és az egész emberiség múltjának krónikása, hordozza és közvetítse századok tapasztalatát - már az első magyar könyv tudatosan vállalta. A Cronica Hungarorum előszavában olvashatjuk: „óriási és sok napot igénylő munkát vállaltam magamra, tudniillik Pannónia krónikájának kinyomtatását, tehát olyan munkát, amely hitem szerint minden magyar ember számára kedves és kellemes. Ugyanis mindenki a szülőföldjét szereti elsősorban, többre tartja a földkerekség más tájainál, s honának minden szülöttje leginkább az övéinek életét vágyik megismerni: hogy azok milyen életet éltek, és hogy utánozza, ha valami nevezetest és emlegetésre méltót talál benne, ha pedig megismeri, hogy azok némely dolgot nem szerencsésen intéztek, ezen okulva óvakodjék tőle."
A könyvtörténészek századokon át kutatták, s ma is új adatokkal gazdagítják az első magyar könyv létrejöttének, születésének körülményeit. A legtöbb országban az első kiadványok közt a Biblia, más vallásos nyomtatványok vagy kalendáriumok szerepelnek. Hess András könyvműhelye volt az egyeden, amely első nyomtatványa tárgyául történeti művet, a magyarság krónikáját választotta. S öt évszázaddal ezelőtt az első magyar könyv a könyvnyomtatás viszonylag korai szakaszában, szinte hőskorában született meg. A Budai Krónika - ahogy a történeti irodalom számon tartja - az első igazi könyv, Gutenberg Bibliája után tizennyolc évvel jelent meg. Itáliában 1465-ben, a mai Svájc területén 1468-ban alakult nyomda. 1470-bői származik az első franciaországi, 1470-72-bői a legkorábbi németalföldi nyomtatvány. Buda az 1473 pünkösdjén napvilágot látott Cronica Hungarorummal, az első nyomtatott könyvvel évekkel előzött meg olyan városokat, mint Bécs és Prága, London és Lipcse.
Vissza