A kommunikatív didaktika

Tartalom

Bevezetés 11
Miről szól ez a könyv? 13
A könyv célja 15
I. fejezet
A pedagógia tudomány 23
Miről lesz szó a fejezetben? 23
Mit kell alaposan tudnia? 23
1. A pedagógia tudománya 23
2. A pedagógia célja 31
3. A pedagógiai célok változásai 32
4. A pedagógia normativitása 38
5. Eszménykép 43
6. Miért szükséges a normativitás? 49
7. A pedagógia hatósugara 52
8. A pedagógia elméleti és gyakorlati tudomány 52
9. A pedagógia mint tematikailag redukált reáltudomány 53
10. A pedagógia tapasztalati (empirikus) tudomány 53
11. Egyetemes tudomány és tematikai redukció 54
12. A tematikai redukció következménye 54
13. Tematikai redukció és illetékességi körök 54
14. Az empíria követelménye 55
15. A pedagógia tárgya 55
16. Az elmélet és a gyakorlat egysége 56
17. Állandóság és maradandóság 56
18. A tudományos kérdésfeltevés indítéka 56
19. A pedagógiai kérdésfeltevés természete 57
20. A szinkrónia és diakrónia kérdése 58
21. Az I. fejezet összefoglalása 58
II. fejezet
A pedagógia kapcsolata más tudományokkal 63
Miről lesz szó a fejezetben? 63
Mit kell alaposan tudnia? 63
1. A filozófia fogalma, tárgya és kapcsolata a pedagógiával 63
2. Az ismeretelmélet tanítása. Az ismeretelmélet és filozófia, a gyakorlati filozófia és a pedagógiai kapcsolata 67
3. Platón ismeretelmélete 76
4. Ismeretelméletek a platóni ismeretelméletből kiindulva 77
5. A létfilozófia ismeretelmélete 77
6. Az érzéki megismerés filozófiai értelemben 78
7. Az énfilozófiai ismeretelmélet 78
8. A tudásszociológia mint ismeretelmélet 80
9. A rendszerelmélet 82
10. A rendszerelmélet ismeretelmélete 84
11. A klasszikus ismeretelmélet 87
12. Az empirizmus 88
13. A racionalizmus 90
14. A szellemfilozófia és az analitikus filozófia 91
15. A szoros értelemben vett társtudományok hatása 94
16. Pedagógia és ismeretelmélet 97
17. A II. fejezet összefoglalása 98
III. fejezet
A pedagógia és diszciplínái 103
Miről lesz szó a fejezetben? 103
Mit kell alaposan tudnia? 103
1. A pedagógia főbb ágai 103
2. A teljesség igényével elkülönülő pedagógiák 105
3. A különbség létrejötte 106
4. Bevezetés a neveléstudományba 107
5. A nevelés tana 114
6. Elmélet és tan 115
7. Az elmélet igazolása 116
8. A neveléstan tárgya 116
9. A nevelés célja 117
10. Cél és feladat 118
11. Fejlesztés és fejlettség 118
12. A nevelés értékekre irányul 119
13. A személyiség 119
14. A személyiség vizsgálata 119
15. A III. fejezet összefoglalása 122
IV. fejezet
Pedagógia és kommunikáció 129
Miről lesz szó a fejezetben? 129
Mit kell alaposan tudnia? 129
1. Kapcsolatfelvétel és információ 129
2. A felhasználás szabályozottsága 130
3. Az egyediség kontra típus 130
4. Az ismeret mint információ és a megismerés 131
5. Az információ fajtái 132
6. Az információ forrása, az információ útja 132
7. Az információ értéke 132
8. Az információ mint szervezési elv 133
9. Az ember és információ 134
10. Az öröklés mint információ 134
11. Információelmélet 134
12. A kommunikáció 135
13. A kommunikáció mint kapcsolatteremtés 136
14. A személyközi kommunikáció 136
15. Az interakció 137
16. Az interakció és a kommunikáció kapcsolata 137
17. A kommunikáció közege: a nyelv 138
18. A nyelvi kommunikáció indítéka, szándéka, kifejezési formája 139
19. A beszéd és a nyelv viszonya, a nyelvi funkciók 140
20. A nyelvi kifejezés és a kommunikáció 140
21. A kommunikáció és jelhasználat, a jel fogalma 140
22. A dialógus 141
23. A nyelvhasználati képesség mint emberi tulajdonság 142
24. A kommunikáció és megismerés 142
25. A diskurzus mint feleletváró üzenetek áramlása, kommunikációja 144
26. A nyelvi és nem nyelvi kommunikáció elemei 145
27. A nyelvi kommunikáció 145
28. A kommunikáció típusai 149
29. A nem verbális kommunikáció funkciója 150
30. A nem verbális kommunikáció tipikus formája: a mimika 151
31. A nem verbális kommunikáció egyéb formái 152
32. A kommunikáció kommunikációja 154
33. A szociális kommunikáció 155
34. A humán kommunikáció 156
35. A személyek közötti kommunikáció szintjei 156
36. A kommunikáció elsajátítása 157
37. A IV. fejezet összefoglalása 158
V. fejezet
A kommunikatív didaktika. A tanító, nevelő hatás és a tanulás alapkérdései 165
Miről lesz szó a fejezetben? 165
Mit kell alaposan tudnia? 165
1. Pedagógia és kommunikáció 166
2. A pedagógiai kommunikáció fogalma 168
3. Az üzenet feleletváró 168
4. A párbeszéd jellege 169
5. Visszajelzések a folyamatban 170
6. A tanító, nevelő hatás dramaturgiája 171
7. A tanítás, tanulás tana, az oktatástan mint pedagógiai diszciplína 173
8. Herbart didaktikai felfogása 174
9. A „mit tanítsunk" problémája, a tartalom kiválasztásának a kérdései (Áttekintés) 175
10. Modern oktatáselméleti koncepciók, tipizálási lehetőségek 177
11. Az oktatási cél és a tanulási eredmények összefüggése 183
12. A tanulás mint az elsajátítás módja, lefolyása (A tanuláselméletek) 184
13. A tanítási, tanulási folyamat eredményességére koncentráló taxonómiai modellek 188
A Nemzeti alaptanterv cél- és követelményrendszere 194
A szakképzés követelményrendszere (OKJ, FEOR) 197
14. A tanulásszervezésre vonatkozó programozási (kvázi programozási) elvek 199
15. A tanuló munkája mint az iskolai tanulás, az elsajátítás jellemzője 201
16. A tanár munkája (módszertani lehetőségei) 203
17. A tanári munka időbeli, tartalmi és szociális keretei (A tanítás, tanulás szervezeti formái) 207
18. A folyamat tervezője, szervezője, a tervezés szintjei 208
19. A tanító, nevelő hatás, az oktatás folyamata 211
20. A tanár munkája mint a folyamat irányítója, értékelője (Az ellenőrzés és értékelés problémái) 222
21. Az V. fejezet összefoglalása 224
VI. fejezet
Az oktatás kommunikatív módszerei és eszközei 237
Miről lesz szó a fejezetben? 237
Mit kell alaposan tudnia? 237
1. A módszer fogalma 237
2. A módszerek bemutatása 246
3. Az egyéni, önálló tapasztalatszerzés közvetlen módszerei 247
4. Az egyéni, önálló tapasztalatszerzés közvetett módszerei 254
5. A tanítás és tanulás eszközei 255
6. A VI. fejezet összefoglalása 257
Irodalom 259

Témakörök