A kommunikáció zavarai és feloldásuk

Tartalom

Bevezetés és személyes háttér 11
A rész: Alapok 23
I. A közlés anatómiája (avagy: amikor valaki mond valamit) 25
1. Tárgyi tartalom (avagy: amiről informálok) 26
2. Önmegnyilvánulás (avagy: amit elárulok magamról) 27
3. Kapcsolat (avagy: mit gondolok rólad, és hogy is állunk egymással) 28
4. Felszólítás (avagy: mit akarok elérni nálad) 29
5. A közlés mint a kommunikációdiagnózis tárgya 31
5.1 Közlések és üzenetek 34
5.2 Kongruens és inkongruens közlések 36
II. A befogadás „négy füle" 45
1. A címzett „szabad választása" 46
2. Egyoldalú befogadási szokások 48
2.1 A „tárgyi fül" 48
2.2 A „kapcsolati fül" 53
2.3 Az „önmegnyilvánulási fül" 56
2.4 A „felszólítási fül" 61
3. Az érkező üzenet: a címzett „műve" 64
3.1 A befogadási hibák néhány oka 66
III. Szembesülés az üzenet befogadásának eredményével (feedback) 73
1. „Pszichokémiai reakciók" 74
2. Válasszuk szét a közlés befogadásakor zajló három folyamatot! 76
3. Fantáziáink valóság-ellenőrzése 80
4. A címzett felelőssége reakciójáért 84
IV. Interakció (avagy: küldő és címzett közös játéka) 89
1. Egyéni sajátosságok mint az interakció eredményei 89
2. Punktuáció (avagy: ki kezdte?) 93
3. 1 + 1=3 (avagy: a rendszerelméleti szemléletmód alapjai - összefoglalás) 95
V. Metakommunikáció - a következő nemzedék stílusa? 99
B rész: Az emberi kommunikáció néhány alapvető problémája 105
I. A közlés önmegnyilvánulási oldala 109
1. Félelem az önmegnyilvánulástól 110
1.1 Az önmegnyilvánulástól való félelem kialakulása 112
1.2 A bírák és vetélytársak világa - csak a fantázia szüleménye? 117
2. Önmegmutatás és önelrejtés 118
2.1 Az imponálás technikái 119
2.2 Az álcázás technikái 121
2.3 Önmagunk demonstratív lekicsinylése 127
3. Az önmegmutatási technikák hatásai 129
4. A pszichológia útjelzői 130
4.1 Kongruencia, illetve hitelesség 131
4.2 Szelektív hitelesség 135
4.3 Koherencia 136
5. Tanulható-e a hitelesség? 139
5.1 Önismereti csoportok 141
5.2 Segítő szabályok 142
5.3 Merjük megmutatni magunkat! 144
II. A közlés tárgyi oldala 147
1. Tárgyszerűség 147
1.1 Első stratégia („Ez nem ide tartozik!") 149
1.2 Második stratégia („A zavaró tényezőké az elsőbbség") 150
1.3 A tárgyi és a kapcsolati szint szétválasztottsága a mindennapi életben 154
1.4 Formális és tulajdonképpeni téma - avagy: „beszélgetés a gombákról" 156
2. Érthetőség 160
2.1 Egy kis előzetes az „Érthetőség" című fejezethez 161
2.2 Mi az, hogy érthetőség? 162
2.3 Az érthetőség mérése 171
2.4 Hogyan tehetünk érthetőbbé egy szöveget? 173
2.5 Tréninggel az érthető információközlésért 178
III. A közlés kapcsolati oldala 179
1. Áttekintés („Ez meg hogy beszél velem?") 179
2. Eszközök a kapcsolati oldalon végbemenő folyamat megértéséhez 185
2.1 A viselkedési kereszt 185
Viselkedéstréninggel a partneri viszonyért? 189
2.2 Tranzakcióanalízis 193
3. A másikról alkotott kép 200
4. A kapcsolat definiálásáért folytatott küzdelem 204
4.1 A címzett négyféle reakciója egy kapcsolatdefiniálási javaslatra 204
4.2 A kapcsolatok három alaptípusa (szimmetrikus, komplementer, metakomplementer) 207
4.3 Kapcsolati manőverek 209
4.4 A diáklány és a fiatalember - egy példa 210
5. A kapcsolati üzenetek hosszú távú hatása: az önkép 214
5.1 Hogyan alakítják az önképet a te-üzenetek és a címkézések? 215
5.2 A semmirekellő címkézése 218
5.3 Az önkép mint tapasztalatok „szerzője" 220
Elkerülés 221
Torzítás és átértelmezés 222
5.4 Belső tapasztalatok elkerülése és eltorzítása 224
6. Kapcsolati zavarok kezelése 226
6.1 A kapcsolat tisztázása 229
7. A kapcsolati szint funkcionalizálása (avagy: „Próbáljuk meg talán humánusan!") 233
IV. A közlés felszólítási oldala 239
1. Kifejezés és hatás - a kommunikáció két funkciója 240
2. Egyes felszólítások sikertelenségéről 244
2.1 Kapcsolatfüggő felszólításallergia 245
2.2 A felszólítás mint „mélyreható" változások elérésére alkalmatlan eszköz 246
2.3 A felszólítás mint megfosztás a saját kezdeményezés élményétől 248
2.4 A felszólítás lehetetlenné teszi a spontán viselkedést 248
2.5 Felszólítások, amelyek megzavarják a „lelki békét" 250
3. Rejtett („lopakodó") felszólítások 253
3.1 Miért kecsegtetnek előnyökkel a rejtett felszólítások 257
3.2 Amikor a címzett a felszólítással ellentétesen reagál 259
3.3 A tárgyi kijelentések rejtett felszólításjellege 261
3.4 A reklám néhány stratégiája 263
Mintaadás 263
Következmények kilátásba helyezése 265
Asszociációk előhívása 266
3.5 A felszólítást tartalmazó szavak világa 267
4. Paradox felszólítások 271
4.1 Amikor az ellenkezőjét kérjük 271
4.2 Első- és másodrendű megoldások 274
4.3 „Receptre felírt" tünetek 277
4.4 Paradox felszólítás - taktikai manőver a fölény biztosítására 279
5. Nyílt felszólítások 280
5.1 A nyílt felszólítások kerülésének okai a kommunikációban 281
5.2 A nyílt felszólítás mint a beteg kommunikáció gyógyítója 284
5.3 A nyílt felszólításhoz kapcsolódó szükséges beállítódások 285
Utószó pszichológusoknak és mindenki másnak, aki kapcsolatba kerül a pszichológiával 291
1. A „pszichológiai" kommunikáció esélyei és veszélyei 291
2. „Maradjon ember, pszichológus úr!" - szatíra 292
3. Szakmai ártalom? 297
4. Pszichozsargon 298
5. Terápiás viselkedés mint manipulációs eszköz és fegyver 300
6. A pszichológusi viselkedésmódok kettős karaktere 301
7. A „csinált" természetesség 301
Bibliográfia 305
Utószó a magyar kiadáshoz - Buda Béla 311

Témakörök