Előszó
Részlet:
FOGALOMTÁR
A
affektív elem — Affektív, tehát érzelmi elemről elsősorban az attitűdöknél beszélünk, arra utalva ezáltal, hogy hétköznapi beállítódásunkban nem egyszerűen ítéletet alkotunk valamiről, hanem értékeljük is, tetszésünket vagy nemtetszésünket juttatjuk kifejezésre róla. ítéleteink tárgyát szeretjük vagy gyűlöljük, közel szeretnénk jutni hozzájuk vagy ellenkezőleg, kerülni akarjuk őket.
agresszió — Olyan szavakban vagy tettekben kifejezésre jutó viselkedés, melynek célja a szó legáltalánosabb értelmében véve sérelmet okozni más embernek.
aktor — Más szóval az Egyik személy (E) vagy a másik személy (M), kiket az angol nyelvű szakirodalom p-vel (person) és o-val (other) jelöl. Ok a az interakció résztvevői.
alaklélektan — A század első évtizedeiben keletkezett németországi pszichológiai elmélet, melynek kulcsfogalma az „alak" (Gestalt). Kis különbséggel ugyanezt jelenti az angol „pattéra" szó is. Magyarul az alak alatt olyan sajátos egészet értünk, melynek lényege elemeinek egymás közötti kapcsolatában áll, az alak tehát nem azonos részei puszta összegével. Az alaklélektan nagy hatással volt a csoportlélektanra és a társadalmilag meghatározott, megismerést kutató, ún. kognitív szociálpszichológiára.
alku — Az a folyamat, melynek során az interakcióban közreműködő aktorok részben konfliktusos, részben harmonizáló érdekeiket megpróbálják egyeztetni valamilyen közös egyetértés megteremtése érdekében.
anatómia — Bonctan; az élőlények alkatával, testük felépítésével foglalkozó tudományág.
antropológia — Embertan; az emberi természet adottságaival, szervezeti felépítésével és származásával foglalkozó tudomány.
antropomorf — a) Valamely dolgot, természeti jelenséget, különösen képzeletbeli lényt emberi alakban ábrázoló vagy emberi tulajdonságokkal felruházó (szemlélet), b) Emberalakú, emberhez hasonló (tárgy).
attitűd — A társadalomban adódó történések, tárgyak, személyek, objektív megismerésére többnyire nincs lehetőségünk. Ezért kész mintákat tanulunk, amelyek segítségével mind az érzés, a gondolkodás, az ítéletalkotás, mind a viselkedés szintjén reagálhatunk a reánk ható, társadalmilag termelt ingerekre. A társadalmi tanulás során elsajátított mintákat nevezzük attitűdöknek, amelyek affektív, kognitív és viselkedési elemből tevődnek össze. Az attitűdök nyalábokba szerveződve, rendszer jellegűen épülnek be tudatunkban.
attribúció — Az a szociálpszichológiai mechanizmus, melynek során interakciós partnereinknek akaratot, szándékot tulajdonítunk, tehát viselkedésük belső okait igyekszünk felderíteni. Tágabban értelmezve mindenfajta szubjektív ok-tulajdonsági mechanizmust ideértünk, a magunk tetteinek okaira vonatkozó következtetéseket is belefoglalva.
azonosulás — Az a folyamat, melynek során elsősorban érzelmi indítékok folytán átvesszük mások értékeit, nézeteit, attitűdjeit, véleményét, s hozzájuk akarván hasonlítani, igyekszünk úgy viselkedni, mint ők.
1
Vissza