1.062.332

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A kommunikáció alapjai I.

Szerző
Szerkesztő
Lektor
Budapest
Kiadó: BGF Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 130 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 29 cm x 21 cm
ISBN:
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet:
FOGALOMTÁR
A
affektív elem — Affektív, tehát érzelmi elemről elsősorban az attitűdöknél beszélünk, arra utalva ezáltal, hogy hétköznapi beállítódásunkban nem egyszerűen ítéletet... Tovább

Előszó

Részlet:
FOGALOMTÁR
A
affektív elem — Affektív, tehát érzelmi elemről elsősorban az attitűdöknél beszélünk, arra utalva ezáltal, hogy hétköznapi beállítódásunkban nem egyszerűen ítéletet alkotunk valamiről, hanem értékeljük is, tetszésünket vagy nemtetszésünket juttatjuk kifejezésre róla. ítéleteink tárgyát szeretjük vagy gyűlöljük, közel szeretnénk jutni hozzájuk vagy ellenkezőleg, kerülni akarjuk őket.
agresszió — Olyan szavakban vagy tettekben kifejezésre jutó viselkedés, melynek célja a szó legáltalánosabb értelmében véve sérelmet okozni más embernek.
aktor — Más szóval az Egyik személy (E) vagy a másik személy (M), kiket az angol nyelvű szakirodalom p-vel (person) és o-val (other) jelöl. Ok a az interakció résztvevői.
alaklélektan — A század első évtizedeiben keletkezett németországi pszichológiai elmélet, melynek kulcsfogalma az „alak" (Gestalt). Kis különbséggel ugyanezt jelenti az angol „pattéra" szó is. Magyarul az alak alatt olyan sajátos egészet értünk, melynek lényege elemeinek egymás közötti kapcsolatában áll, az alak tehát nem azonos részei puszta összegével. Az alaklélektan nagy hatással volt a csoportlélektanra és a társadalmilag meghatározott, megismerést kutató, ún. kognitív szociálpszichológiára.
alku — Az a folyamat, melynek során az interakcióban közreműködő aktorok részben konfliktusos, részben harmonizáló érdekeiket megpróbálják egyeztetni valamilyen közös egyetértés megteremtése érdekében.
anatómia — Bonctan; az élőlények alkatával, testük felépítésével foglalkozó tudományág.
antropológia — Embertan; az emberi természet adottságaival, szervezeti felépítésével és származásával foglalkozó tudomány.
antropomorf — a) Valamely dolgot, természeti jelenséget, különösen képzeletbeli lényt emberi alakban ábrázoló vagy emberi tulajdonságokkal felruházó (szemlélet), b) Emberalakú, emberhez hasonló (tárgy).
attitűd — A társadalomban adódó történések, tárgyak, személyek, objektív megismerésére többnyire nincs lehetőségünk. Ezért kész mintákat tanulunk, amelyek segítségével mind az érzés, a gondolkodás, az ítéletalkotás, mind a viselkedés szintjén reagálhatunk a reánk ható, társadalmilag termelt ingerekre. A társadalmi tanulás során elsajátított mintákat nevezzük attitűdöknek, amelyek affektív, kognitív és viselkedési elemből tevődnek össze. Az attitűdök nyalábokba szerveződve, rendszer jellegűen épülnek be tudatunkban.
attribúció — Az a szociálpszichológiai mechanizmus, melynek során interakciós partnereinknek akaratot, szándékot tulajdonítunk, tehát viselkedésük belső okait igyekszünk felderíteni. Tágabban értelmezve mindenfajta szubjektív ok-tulajdonsági mechanizmust ideértünk, a magunk tetteinek okaira vonatkozó következtetéseket is belefoglalva.
azonosulás — Az a folyamat, melynek során elsősorban érzelmi indítékok folytán átvesszük mások értékeit, nézeteit, attitűdjeit, véleményét, s hozzájuk akarván hasonlítani, igyekszünk úgy viselkedni, mint ők.
1 Vissza

Tartalom


TARTALOMJEGYZÉK
FOGALOMTÁR 7
BEVEZETŐ 19
I. RÉSZ —EMBERI INTERAKCIÓK VILÁGA
1. AZ INTERAKCIÓ FOGALMA, TÁRGYA, TARTALMI JELLEMZŐI 23
1.1 AZ INTERAKCIÓ FOGALMA 23
1.2 AZ EMBERI INTERAKCIÓK PSZICHOLÓGIÁJA 26
1.2.1 A szociálpszichológia 26
1.2.2 A társas interakciók vizsgálata 26
1.2.3 Elméletek a társas interakciók gyökereiről és folyamatáról 27
2.AZ INTERAKCIÓ FOLYAMATA 29
2.1 A SZEMÉLYÉSZLELÉS 30
2.1.1 A fizikai és a szociális érzékelés eltérő jellemzői 30
2.1.2 A személyészlelés pontossága 32
2.1.3 A sztereotipizálás és a kategorizálás hatása a személyészlelésre 34
2.2 A BENYOMÁS KIALAKÍTÁSÁNAK FOLYAMATA 35
2.3 AZ ATTRIBÚC1Ó , 36
2.3.1 Az attribúció logikája 37
2.3.2 Kelley többdimenziós modellje 39
2.3.3 A siker és a kudarc attribúciója 40
2.3.4 A felelősség attribúciója 41
2.3.5 Torzítások az attribúciókban 42
2.3.6 Az énattribúció 47
2.4 A BENYOMÁSKELTÉS 51
2.4.1 A benyomáskeltés fogalma, jelentősége 51
2.4.2 A dramaturgiai modell 52
2.4.3 Milyen képet mutassunk? 53
2.4.4 Kép és énkép 54
2.4.5 Az állandóság igénye a benyomáskeltésben 55
2.4.6 A csábítás trükkje, a hízelgés 57
2.4.7 A helyeslés iránti szükséglet 58
AZ I. RÉSZ ÖSSZEFOGLALÁSA 60
II. RÉSZ — SZEMÉLYKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ
1. A KOMMUNIKÁCIÓ FOLYAMATA 65
1.1 A KOMMUNIKÁCIÓ-ELMÉLETEK 1 67
1.2 A KOMMUNIKÁCIÓ FOGALMA 68
1.2.1 A kommunikáció folyamatának elemei 69
1.2.2 A visszacsatolás 71
1.3 A KOMMUNIKÁCIÓ FORMÁI 72
2. A TÁRSADALMI KOMMUNIKÁCIÓ 74
2.1 A TÁRSADALMI KOMMUNIKÁCIÓ FOGALMA ÉS LÉNYEGES ELEMEI 74
2.1.1 A társadalmi kommunikáció fogalma 74
2.1.2 A társadalmi kommunikáció lényeges elemei 74
A II. RÉSZ ÖSSZEFOGLALÁSA 79
III. A VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ 81
1. A VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓALAPJAI 83
1.1 HOGYAN TANULJUK MEG A NYELV HASZNÁLATÁT? 88
1.1.1 A beszéd kialakulása 89
1.1.2 A nyelv és a gondolkodás kapcsolata 90
1.2 A NYELV ÉS A TÁRSAS HELYZETEK KAPCSOLATA 91
1.2.1 Hogyan használjuk a nyelvel? 91
1.2.2. A diszkvalifikált üzenetek 92
1.2.3 A metanyelv 93
2. AZ EMBEREK MEGSZÓLÍTÁSA ÉS A PÁRBESZÉD (TÁRSALGÁS) 96
2.1 AZ EMBEREK MEGSZÓLÍTÁSA 96
2.2 A HÉTKÖZNAPI ÉS A MEGGYŐZŐ KÖZLÉS 98
2.2.1 A hétköznapi közlés 98
2.2.2 A meggyőző közlés 99
2.3 HOGYAN TEGYÜNK FEL OLYAN KÉRDÉSEKET, AMELYEK ELŐMOZDÍTJÁK A BESZÉLGETÉST? 100
2.3.1 Zárt kérdések 101
2.3.2 Nyitott kérdések 102
2.3.3 Aki kérdez, az irányítja a beszélgetést 103
2.3.4 A kérdezés közkeletű hibái 103
2.3.5 Rávezető kérdések :.' 105
2.3.6 Előbb kérdezzünk, és csak aztán ellenkezzünk 105
2.3.7 Ha nem jut eszünkbe, mit kérdezzünk 105
2.4 HOGYAN INDÍTSUK EL A BESZÉLGETÉST? 106
2.4.1 Beszélgetés a helyzetről 107
2.4.2 Amikor a másikról beszélünk 109
2.4.3 Amikor magunkról beszélünk : 109
2.5 AZ AKTÍV FIGYELÉS 110
2.5.1 Hogyan és mikor alkalmazzuk az aktív figyelést? 112
2.5.2 Az aktív figyelés és mások elfogadása 112
2.5.3 Az aktív figyelés fenntartja a beszélgetést 114
2.5.4 Általános hibák az aktív figyelésben 114
2.5.5 Nem verbális üzenetek aktív figyelése 115
2.5.6. Nem verbális figyelés üzleti szituációkban 116
2.5.7 A figyelés további szabályai üzleti szituációkban 116
2.5.8 Hogyan tanuljunk meg aktivan figyelni? 117
2.6 TÍPUSHIBÁK EGYMÁS KÖLCSÖNÖS MEG NEM ÉRTÉSÉBEN 118
2.6.1 Gyakori hibák a beszélő részéről 118
2.6.2 Gyakori hibák a hallgató részéről 118
3. A NYILVÁNOSSÁG ELŐTTI MEGSZÓLALÁS FŐBB ELVEI 120
3.1 MEGNYILVÁNULÁSI HELYZETEK 121
3.1.1 Magánszemély 121
3.1.2 Közéleti személy 121
3.2 A VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ SZERKEZETI EGYSÉGEI 121
3.2.1 Nyelvi rétegek 121
3.2.2 Stílusszintek 122
3.3. FELKÉSZÜLÉS A KÖZÉLETI MEGNYILVÁNULÁSRA 123
3.3.1 Az általános felkészülés 123
3.3.2 Speciális felkészülés 124
3.3.3 A sikeres beszéd, a jó fogalmazás alapelvei 124
3.4 A VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉG FOLYAMATA 126
3.4.1 A kommunikáció előkészítése 126
3.4.2 A kommunikációs cselekvés 127
3.4.3 Kommunikációs folyamat zárása 127
AIII. RÉSZ ÖSSZEFOGLALÁSA 128
6
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem