A komlósi Tóra

Előszó

Benedek István Gábor novellagyűjteménye egy, a Magyarország délkeleti csücskében található falu kevéssé ismert világába kalauzolja el az olvasót. Ez a XX. század elején is mintegy 10 000 lakosú nagyközség azzal tűnt ki a többi hasonló település közül, hogy lakosságának több mint 90 %-át szlovákok alkották, tehát a korabeli történelmi Magyarország egyik legnagyobb, szlovákok által lakott települése közé számított.
A települést a törökök kiűzése után, az ellenreformáció időszakában, a mai Szlovákia középső, evangélikus vallású területeiről áttelepített szlovákok alapították. Az új település neve: Tótkomlós, azaz Szlovák Komlós lett. Az áttelepült szlovákok virágzó faluközösséget teremtettek, amely mintegy kétszáz éven át megőrizte tipikus mezőgazdasági jellegét. Malmokon kívül - amelyek a messzi vidékeken híres, magas sikértartalmú lisztet őrölték és őrlik ma is, s amelyet magyar lisztként exportálnak a közép-európai térség országaiba - a faluban nem volt egyéb ipar. Tekintettel a környék rendkívül jó minőségű, kukoricatermesztésre kiválóan alkalmas földjeire, valamint arra a körülményre, hogy Tótkomlós Békéscsaba közelében található, a falu egyetlen háztartásából sem hiányzott, és ma sem hiányozhat a csabai típusú paprikás szalámi. Az áttelepült lakosságnak ebben a zárt közösségben közel kettőszáz évig sikerült megtartania szlovák identitását. Vissza