A költő és a mítosz (dedikált példány)

Elemzések, tanulmányok

Szerző

Szepes Erika

Szerkesztő

Tóth Mónika

Budapest

'Szepes Erika: A költő és a mítosz (dedikált példány) ' összes példány

Kiadó:	Napkút Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2006
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	494 oldal
Sorozatcím:	Olvassuk együtt!
Kötetszám:	4
Nyelv:	Magyar
Méret:	22 cm x 16 cm
ISBN:	978-963-8478-44-3
Megjegyzés:	Szepes Erika szerző által dedikált példány. Fekete-fehér illusztrációkkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

„...A pátosz hangja lehet az átkozódásé is, ha valami jó elmulasztását, valami gyalázat elkövetését pereljük az elkövetőn. A bibliai próféták átkaitól - hogy mélyen nyúljunk vissza az időben - Füst... Tovább

Fülszöveg

"... A pátosz hangja lehet az átkozódásé is, ha valami jó elmulasztását, valami gyalázat elkövetését pereljük az elkövetőn. A bibliai próféták átkaitól - hogy mélyen nyúljunk vissza az időben - Füst Milán Öregségéig feszül egy hatalmas gondolati-érzelmi ív, amely közös emberi fájdalom miatt szórja az átkokat. Mint kortársunk, Orbán Ottó, aki Istennek számos, az ember ellen elkövetett vétkét sorolja fel, már a megszólítással is leminősítve a Legmagasztosabbat:

Hallod-e, te Öregember?
Ez volna a te teremtett világod?
Ez a sötét kozmosz, teli rejtelemmel,
Hol szupernovákkal gyújtasz világot?

A mítosz a kétlábon járó majomember álma.
A légtérben nem szállnak angyalok.
Isten van vagy nincs. Küszködve, meg-megállva
Tartok a sír felé gyalog.
(Dal a teremtett világról)

A XX. század végének magyar mítoszát mindig a pátosz emeli a magasba. Keresztezheti hit, tagadás, káromkodás: ha a magyar költő jelentőset készül mondani, gyakran teremt magának vagy egész költészetét betöltő,... Tovább

Tartalom

„Hegynyi mitológiával a hátuk mögött" 5 (Petri György)
A MÍTOSZ: EGY SZÓ JELENTÉSVÁLTOZÁSAI 7
Petri György: Ismeretlen kelet-európai költő verse 1955-ből 115
A KERT MÍTOSZA - SZABADSÁG, SZERELEM, TERMÉSZET - 117
Meggyfaágon ringó hold 119
- az ideál mítosza Dienes Eszter költészetében - (Eső, 2003. tavasz)
A gyönyörök kertje 146
- a mitikus kert Szarka István A bíbor oroszlán című kötetében - (utószó, Curiosa Nova, 2004)
A „SZABADSÁG, SZERELEM" MITIKUS MEGJELENÍTÉSEI 169
Ars amatoria - Magyarország 1969-1999 171
Bella István: Szeretkezéseink (1969) 172
- a költői személyiség mitikus felnagyítása -
Turczi István: A nők és a költészet (1989) 181
- a mitizált erotikus élmény -
Kuczka Péter: Titkolt szerelmei (1999) 188
- a személyiség elrejtésének mítosza - (Parnaszszus, 2003. nyár)
Rózsa és napraforgó 194
Vas István és Szántó Piroska: kettős portré mitikus virágok között - (Eső, 2004. tél)
A SZEMÉLYISÉG A MAGÁNMITOSZBAN 239
Bíborban és feketében az ezredvégen 241
- a nosztalgia mítosza Sebők Éva költészetében -
(Széphalom, 2003)
Turczi István: „Hold árvája nyugtalan lélek" 298
- a mitizált intellektuális élmény -
(Dunatükör, 2005. febr.-ápr.)
Simonyi Imre, a formaművész 326
- az egyéniség mitizálása - (Eső, 2004. ősz)
A KÖLTŐ ÉS A VILÁG 355
„Szertenézett, s nem lelé..." 357
- a világból kivetettség mítosza Varga Rudolf költészetében - (Orpheus, 2004)
„ Jó volt köztetek" 426
- Körmendi Lajos haza-mítoszai - (Eső, 2005. nyár)
„...e lenti akol bűze" 457
- Weöres Sándor háború-élményének mitikus magyarázatai és a túllépés - (Parnasszus, 2005. nyár)