A költészet valósága

Líra és lirizálódás

Szerző

Egri Péter

Szerkesztő

Perlaki Vera

Lektor

Nagy Péter

Budapest

'Egri Péter: A költészet valósága ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1975
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	354 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	21 cm x 15 cm
ISBN:	963-050-539-8

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A könyv költészet és valóság viszonyát líra és lírizálódás, vers és költői próza néhány poétikai és irodalomtörténeti problémájának és összefüggésének elemzésével közelíti meg. Elvi kiindulópontja a teremtő természet ("natura naturans") kategóriája, amelyben Lukács György a líra röptető fészkét látja. Innen erednek a szerző szerint a kötlészet tartalmi és formai tartományai, a költői magatartás, érzelem és képzelet, a tér és idő lírai felfogásmódja, a költői képalkotás és a hangsík (hangutánzás, hangfestés, ritmus, rím) lírai fontossága.
E problémakörök mindegyikén belül négyes tagolás érvényesül. Az első szerkezeti egységben a kérdés elvi mibenlétét körvonalazza a szerő, s az epika és a dráma, a képzőművészet és a zene párhuzamos vagy ellentétes jelenségeit is vallatóra fogja. A másodikban egy-egy költemény vagy költői műfaj szoros szövegelemzése során szembesíti a poétikai megfontolásokat a költői gyakorlattal. Így kerül sor például az angol szonett-történet reneszánsz,... Tovább

Tartalom

Bevezető	7
A könyv tárgya, célja, módszere. Caudwell és Lukács lírafelfogása.
"Natura naturans" és "natura naturata". A lirizálódás útjai	7
A költői magatartás
A szubjektum-objektum viszony költői típusa	21
Költői magatartás és költészet. Wordsworth: Sorok koratavasszal, Táncoló tűzliliomok	23
Költői magartartás a lirizálódott regényben Az ábrázolás szubjektív átitatottsága, a szerző és a szereplők közti távolság megrövidülése, a belső monológ. Joyce: Ulysses	29
Költői magatartás a lirizálódott drámában. A dologi valóság átlelkesítése, író és a hős viszonya. O'Neill: Utazás az éjszakába. Belső monológ. Reggeli előtt, Különös közjáték, Dinamó, Méltóbb palotát, Az éjszakai portás	36
A költői érzelem	43
Költői érzelem és születő természet	43
Érzelemtípusok és szonett-típusok. A szonett néhány sorsfordulója	46
Reneszánsz plaszticitás: Petrarca, Shakespeare	46
Manierista nyugtalanság: Donne	61
Barokk feszültség: Milton. A barokk szonett és fúga. A költői és zenei barokk viszonya.	70
Az összefüggés jelentősége a barokk meghatározás szempontjából	87
Klasszicista fegyelem: Ayres	126
Szentimentális érzékenység: Gray	129
Romantikus áradás: Wordsworth, E.B.Browning	133
Költői érzelem a lirizálódott regényben. A tudatáram érzelmi egyenértéke. Joyce:Ulysses. Az érzelemsűrítő szünet jelentősége. Flaubert: Az érzelmek iskolája, Proust: Az eltűnti idő nyomában, Joyce: Ifjúkori önarckép, Ulysses, Finnegens Wake	146
Költői érzelem a lirizálódott drámában. Az érzelem kifejező szünet. O'Neill:Összekovácsoltam. Vers és dráma O'Neill-i kapcsolata. Tengeralattjáró, A szőrös majom, A forrás, Egy igazi úr, Méltóbb palotát	150
A költői képzelet	154
Az epikai, zenei és költői képzelet viszonya. A regény és a zene egyenlőtlen fejlődése, a líra közbülső helyzete.	154
A költészet képzelete és a képzelet költészete. Shelley: Óda a Nyugati Szélhez	459
A költészet képzelete és a regény lirizálódása. A líra és az epika álom- és látomásszerűvé válásának eltérő műfaji következményei. Tolsztoj: Karenina Anna, Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés, Kafka: A per, Proust: Az eltűnt idő nyomában, Joyce: Ifjúkori önarckép, Ulysses, Finnegans Wake	169
A költői képzelet és a dráma lirizálódása. Az álmok, álmodozások és víziók jelentősége a drámatörténet régebbi korszakaiban (Aiszkhülosz,Shakespeare) és újabb szakaszaiban (Ibsen, Strindberg, Csehov, Gorkij, Brecht) O'Neill: Különös közjáték, Amerikai Elektra Méltóbb palotát	171
A tér és idő költői felfogása	176
A tér és idő megformálása a művészeti ágakban és műnemekben. A líra közvetítő szerepe az epika, a dráma, illetve a zene között. A költői tér- és időkifejezés sajátosságai	176
A tér és idő költői felfogása s a költészet. József Attila: A Dunánál	183
A lírai tér- és időábrázolás a lirizálódott regényben.Joyce: Ulysses	192
A lírai tér- és időábrázolás a lirizálódott drámában. O'Neill: Szomjúság, Köd,Túl a szemhatáron, Ahová a keresztet rajzolták, Kincs, Anna Christie, Jones császár, A forrás, Isten szárnyas gyermekei, A milliomos Marco, A nevető Lázár, Méltóbb palotát, Utazás az éjszakába	195
A költői képalkotás
A tárgyszerű, vizuális érzékletesség szerepének különbsége különféle művészeti ágakban, műnemekben és műfajokban. a költészet az epika, a dráma és a zene között. A szóképek lírai jelentősége és kétarcúsága	200
Költői képalkotás és költészet. Petőfi: A puszta, télen Ady: A téli Magyarország, József Attila: Holt vidék	203
Költői képalkotás a lirizálódott regényben. Az Ulysses Próteusz-epizódjának szóképei	215
Költői képalkotás a lirizálódott drámában. Az O'Neill-i életmű szimbólum-típusai	219
A hangsík költői funkciója. Ritmus, rím	227
A hangsík eltérő funkciója a művészeti ágakban és műnemekben. A költészet közép-helyzete az epika, a dráma és a zene között a hangjelenségek kifejező szerepének szempontjából. A ritmus és a rím Janus-arca	227
Hangsík és vers-zene. Hangutánzás, hangfestés. Shakespeare: XXX. szonett. Ritmus és metrum. Shakespeare: CXXIX. szonett. Rím és rímkompozíció. Shakespeare: LXXI. szonett	235
A hangsík lírai funkciója a lirizálódott regényben. A próza közeledése a vershez az Uysses Próteusz-epizódjában (hangutánzás, hangfestés, ritmus, rím)	241
A hangsík költői szerepe a lírai drámában (hangutánzás, hangfestés, ritmus, rím)	246
Mérleg, művek és műfajok	257
Jegyzetek