A költészet születése

Fülszöveg

Miért írnak verset az emberek? Talán azért, mert szeretnék kifejezni belső késztetéseiket, vágyaikat, megfejteni saját személyiségük titkát? Talán, mert egy közösség nevében vagy egy közösség érdekében felszólalva képviselnének egy ügyet? Ez a könyv azt az irodalomtörténeti korszakot vizsgálja, amikor a költészet e modern koncepciói épp kialakulnak - már megjelent az új, professzionális költészet, de még jelen van egy másik, archaikusabb költészetfelfogás. A modern költészet születésének pillanatában egy sokszínűen gazdag kulturális világ süllyedt el, s tűnt el az irodalomtörténészek vizsgáló tekintete elől. Ugyanakkor az új költészeti gyakorlatok meg is őriztek valamit több évszázados hagyományaikból. Esettanulmányok sorozata elemzi a rendi költészet reprezentatív formáit, a közköltészet populáris regiszterét, az egyházi szolgálatban lévő személyek versírási gyakorlatát, az érzékeny irodalom személyes önkifejezésének és a bárdköltészet közösségi képviseleti formáinak... Tovább

Fülszöveg

Miért írnak verset az emberek? Talán azért, mert szeretnék kifejezni belső késztetéseiket, vágyaikat, megfejteni saját személyiségük titkát? Talán, mert egy közösség nevében vagy egy közösség érdekében felszólalva képviselnének egy ügyet? Ez a könyv azt az irodalomtörténeti korszakot vizsgálja, amikor a költészet e modern koncepciói épp kialakulnak - már megjelent az új, professzionális költészet, de még jelen van egy másik, archaikusabb költészetfelfogás. A modern költészet születésének pillanatában egy sokszínűen gazdag kulturális világ süllyedt el, s tűnt el az irodalomtörténészek vizsgáló tekintete elől. Ugyanakkor az új költészeti gyakorlatok meg is őriztek valamit több évszázados hagyományaikból. Esettanulmányok sorozata elemzi a rendi költészet reprezentatív formáit, a közköltészet populáris regiszterét, az egyházi szolgálatban lévő személyek versírási gyakorlatát, az érzékeny irodalom személyes önkifejezésének és a bárdköltészet közösségi képviseleti formáinak lehetőségeit. A monográfia társadalomtörténeti kérdéseket vet fel, tágan merítve a magyar és idegen nyelvű költészeti anyagból. Számot vet a populáris kultúra kutatási lehetőségeivel, foglalkozik a kéziratos és nyomtatott média közötti összefüggésekkel, a reprezentatív és a magánautonómiába visszavonuló nyilvánosságformákkal, illetve az irodalmi szövegek termelésének professzionális és amatőr formáival. A kötet célja a kultúra különféle társadalmi használati formáinak mélyreható elemzése: körvonalazza azt a területet (azt az ágenciát), ahol a kultúra alakítói és használói társadalmi gyakorlatukat folytatták.
VADERNA GÁBOR (sz. 1979) irodalomtörténész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának oktatója, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének kutatója. Előző kötete: Élet és irodalom. Az irodalom társadalmi használata gróf Dessewffy József életművében, Budapest: Ráció, 2013. Vissza