A kolozsvári ferences templom

Előszó

A kedves Olvasó sorrendben a harmadik kolozsvári templom történelmi és művészettörténeti ismertetését tarthatja a kezében Sas Péter művelődéstörténész tollából Mondhatom, hogy mind az időrendi sorrend, mind az ismertetett szakrális helyek térbeli közelsége feljogosít arra, hogy "családtagoknak" tekintsem a korábbiakat is. Egy ősi városnak, a roma/ Szentegyház tulajdonában lévő három ősi temploma leírásában, olykor hányatott, sok történelmi válságot megélt műemlék-gyöngyszemeink értékeit fedezhetjük fel újra, olvasás közben. A városnézőnek önkéntelenül is meg kell állnia Kolozsvár főterén, hogy megcsodálhassa csúcsíveivel a kéklő ég felé mutató Szent Mihály templomot. Alig tud betelni szemünk a gyönyörűségtől. Belépve pedig, az áhítat és a csodálat érzései töltik be lelkünket.
Bátran elmondható erről a „kincses város" legszembetűnőbb építészeti remekművéről, hogy a bécsi Szent István dóm árnyékából kiindulva, eltelve annak csodálatától, s pát száz kilométerrel arrébb a budavári Mátyás-templom szépségétől töltekezve, ismét jókora távolságot kell megtennie a Közép-Kelet-Európát tanulmányozónak Kolozsvárig, hogy újból gótikus építészeti remekművet szemlélhessen. Minden túlzás nélkül mondhatjuk, hogy Közép-Kelet-Európa legszélén, alig egy napi járásra a Kárpátok kanyarulatától, a katolikus templom is hirdeti a keresztény száz,adok sok-sok küzdelmét, szenvedését s egyben Anyaszentegyházunk diadalát. A szemlélő betelve a Szent Mihály templom szépségével tekintetét önkéntelenül is kissé nyugati irányba fordítja. A középkori Európa történelmében, több nép által is magáénak vallott reneszánsz uralkodó, a „hollós" Hunyadi Mátyás szülőházára is legkönnyebben úgy találhatunk rá, ha a napjainkban is királyi méltóságában álló „ barátok temploma 99 után kérdezünk. Mindössze pár száz méternyire van a kettő egymástól Jelképe annak, hogy Assziszi Szent Ferenc, a Nagy Király követe, milyen szenvedélyes szeretettel tisztelte Szent Mihályt, az égi seregek vezérét. Ezek a történelmi műemlékek, ma is hitéletünk „élővíz forrásai". Vissza