A kolloidkémia alapjai

Előszó

A kolloidika tudománya, azaz - miként Buzágh Aladár, a magyar kolloidkémia megalapítója definiálta - a kolloid rendszerek kémiája és fizikája ma már kinőtt az "elhanyagolt dimenziók" világából. Nemzetközi folyóiratok és monográfiák sora foglalkozik a területtel, amely az utóbbi néhány évtizedben - a korábban összegyűlt rengeteg tapasztalatra és a legnagyobbak máig is érvényes rendszerező hipotéziseire alapozva - rohamos elméleti fejlődésen ment keresztül. Emellett a gyakorlati alkalmazási területek száma is növekedett. A kolloid rendszerek összetettségéből következik, hogy csak a legkorszerűbb statisztikus termodinamikai, elektrokémiai, elméleti és kísérleti fizikai módszerekkel lehetett ezt a fejlődést elérni. A szerző tehát az elméleti és gyakorlati bőség zavarával küzd, és elkerülhetetlenül vesztesként hagyja el a porondot. Kompromisszumokra kényszerül, hol nyirbálja meg a szép és egzakt elméleteket, és mennyi ízelítőt adjon részletek és konkrétumok nélkül a széles körű ipari, talajtani, geológiai, környezetvédelmi és biológiai alkalmazásokból. Különösen ez utóbbi szenvedett kárt; a szerző nem látta lehetőségét annak, hogy a biokolloidika önmagában is óriási területén valamennyire is rendszereset adjon. Meg kellett elégednie kiváló mesterétől, Buzágh Aladártól jól-rosszul megtanult gondolkodásmód tűrhetően következetes alkalmazásával és a legfontosabbnak tartott - nem feltétlenül a legújabb - eredményeknek ebbe a látásmódba való beillesztésével. Hadd zárjam ezt a gondolatmenetet azzal a számomra felejthetetlen mondattal, amely Wolfgang Ostwaldtól "az elhanyagolt dimenziók világának" egyik legnagyobb kutatójától származik: a tan lehet tökéletes, tanítója soha. Vissza