A kőkor elveszett civilizációi

Fülszöveg

Az emberi civilizáció 5000 évvel ezelőtti felemelkedését gyakran emlegetik kulturális "ősrobbanásként", mintha az pusztán a semmiből, az emberi faj barbár, történelem előtti világából teremtődött volna. De ez a messzeség homályába vesző kor valóban a civilizáció kialakulásának egy végtelenül hosszú és eseménytelen előjátékának tekinthető?
Richard Rudgley a régészeti, a történelmi és az antropológiai bizonyítékokat felsorolva rámutat, hogy az iméntihez hasonló nézetek milyen torz képet festenek a múltunkról. Meggyőző érvekkel támasztja alá, hogy számos tevékenység, találmány és felfedezés kötődik a történelem előtti korokhoz, melyeket az emberi fejlődés későbbi szakaszaihoz szokás kapcsolni.
A szerző leírja, hogy a kőkor merész és vállalkozó szellemű felfedezői már jóval a nagy földrajzi felfedezések előtt megismerték a világ nagyobb földterületeit. Az ősi sumerok első írásos feljegyzései olyan újkőkori jegyeket viselnek magukon, melyek egyértelműen őskőkori eredetre utalnak. A civilizált társadalmak matematikai és csillagászati ismeretei a kőkor tudományos eredményeit tükrözik. Az olyan technológiai és ipari tevékenységek, mint például a szerszámkészítés, a bányászat vagy a pirotechnika, mind-mind a kőkorból származnak, sőt még a fontos orvosi tevékenységek is, ideértve az olyan sebészi beavatkozásokat is, mint a koponyalékelés. Az őskőkor nyugateurópai festőművészei olyan technikákat alkalmaztak a barlangfestmények elkészítésekor, melyeket csak a reneszánsz korában használtak újra. Maga Picasso jegyezte meg a lascaux-i barlangban tett látogatás után "Semmit nem fedeztünk fel!"
A történelem előtti időkben valószínűleg jobb volt élni, mint ma sok harmadik világhoz tartozó országban. A kőkori embereket nem az az egyszerű elv vezérelte, hogy a legegészségesebbnek van esélye a túlélésre: a betegek és gyengék ápolása, illetve a velük való törődés számos ősi társadalom sajátja volt. Úgy tűnik, a háborúk kevésbé voltak gyakoriak, mint a mai világunkban. A kőkor elveszett civilizációi sok szempontból megkérdőjelezi kulturális felsőbbrendűségünket, és érveket sorakoztat fel amellett, hogy őseink kreatvititása, szenvedélye és találékonysága nélkül nem jöhetett volna létre a későbbi kultúrák egyetlen vívmánya sem. Vissza