A Klement Gottwald (Ganz) Villamossági Gyár története

Szerző

Szerkesztő

Lektor

'Szekeres József: A Klement Gottwald (Ganz) Villamossági Gyár története ' összes példány

Kiadó:	Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1962
Kötés típusa:	Könyvkötői kötés
Oldalszám:	367 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 18 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér fotókkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A gyár, melynek történetét e könyv megörökíti, a magyar erősáramú ipar legrégibb üzeme. Midőn 1878-ban a Ganz-gyár elektrotechnikai osztálya alig néhány tettre kész emberrel megalakult, akkor az elektromos ipar világszerte még csak kialakulásának korát élte. A fizikusok az elektromosság számos tulajdonságát már ismerték ugyan, de a gyakorlati felhasználás még váratott magára. Olyan embereknek kellett jönniök, mint Mechwart András, aki felismerte az elektromosság óriási jövőjét és kiváló emberismerettel megáldva ki tudta válogatni azokat a kitűnő képességű munkatársakat (pl. Zipernowsky Károlyt) akik egyrészt fanatikusan hittek az elektromosság távlataiban, másrészt rendelkeztek is megfelelő energiával ötleteik gyakorlati megvalósítására. Nem kis büszkeséggel tölthet el bennünket az a tudat, hogy a megalakulást követő években ez a kis magyar üzem világviszonylatban az elektrotechnikai ipar élvonalában volt, és amit alkotott az befolyásolta a nála lényegesen fejlettebb országok fejlődését is. Az elektrotechnika fejlődése, az igények ugrásszerű növekedése következtében ma már a magyar ipar is számos nagyüzemmel rendelkezik, de a Klement Gottwald (Ganz) Villamossági Gyár jelenleg is alapvető bázis-üzeme az erősáramú iparnak. Az üzem mai profilja szerint elsősorban nehéz villamosgépek (turbógenerátorok, hidrogenerátorok, transzformátorok, nagyfeszültségű megszakítók) és villamos-, valamint diesel-villamos járművek elektromos berendezéseinek gyártásával foglalkozik. Az említett cikkekből nemcsak a hazai energiaipar és a közlekedés igényeit elégíti ki, hanem jelentős exportot is lebonyolít. A gyár export piacai az utóbbi években jelentősen bővültek. A szocialista országok mellett csaknem valamennyi közel-keleti ország szerepel az export-listán: pl. Egyiptomban hőerőmű és szivattyútelep. Libanonban és Szíriában hőerőmű, Törökországban és Indiában vízierőmű létesítésében vett részt az üzem a legutóbbi években és munkásainak, mérnökeinek jó munkája folytán gyártmányaival sehol sem vallott szégyent.
A felszabadulás jelentős változást hozott a gyár életében. A népgazdaság-fejlesztési tervek egyrészt jelentősen bővítették az üzem kapacitását, másrészt az egyéb iparágak előirányzott fejlesztése folytán bőségesen el is látták rendelésekkel. Az első évtizedre a termelés mennyiségének ugrásszerű növekedése volt jellemző, anélkül, hogy a műszaki színvonalban a két világháború között bekövetkezett nagy lemaradást a gyár csökkenteni tudta volna. A legutóbbi 5 esztendő azonban gyökeres változást hozott a műszaki fejlődésben. Hidrogénhűtéses, 50 MW-os turbógenerátor, 220 000 voltos transzformátor és megszakító, üzembiztos villamos és diesel villamos mozdony berendezések jelzik az utóbbi évek ugrásszerű fejlődését. Vissza

Tartalom

Előszó 3
Bevezetés 7
A világelsők között 1878-1899
A Ganz-gyár villamossági osztályának alapítása és az első évek eredményei 9
Az 1883. évi bécsi villamossági kiállítástól a transzformátor-rendszer feltalálásáig 27
A transzformátor-rendszer feltalálása 38
A transzformátor-rendszer bemutatása, az első erőtelepek 45
Harc a transzformátor-rendszer szabadalmaztatásáért 51
A transzformátor-rendszer diadalútja 58
A magyar általános hitelbank uralomra jutása a vállalat életében 68
Üzemfejlődés: a termelés mennyiségének és technikájának alakulása a századfordulóig 76
A villamossági gyár fejlődésének megtorpanása a századforduló éveiben 93
A megtorpanás korszaka 1900-1919
A Ganz-gyár és a Hitelbank 92
Az első villamos nagyvasúti próbálkozás 102
A Ganz-féle Villamossági RT megalakulása 110
Üzleti és üzemi eredmények az 1906-1913. években 116
Az első világháború kihatásai a gyár életére 128
A Ganz Villamossági Gyár dolgozóinak helyzete és mozgalmai az 1878-1918-as években 131
A Ganz Villamossági Gyár 1918-1919-ben 143
A pangás évei 1920-1944
A Villamossági Gyár története 1919-1924-es években 151
Látszólagos fellendülés az 1925-1929. években 156
A Bánhidai Erőmű építése, a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal villamosítása, a két Ganz-gyár fúziója, szerződés a General Electric-A. E. G. csoporttal 170
Az 1929-1933. évi gazdasági válság hatása a konszernre 177
A Ganz és Társa Villamossági-, gép-, vagon- és Hajógyár munkásainak harca a Bedeaux-rendszer ellen 184
Készülődés az új háborúra (1934-1938) 197
A Ganz Villamossági Gyár a második világháborúban 205
Az újjáépítés és a 3 éves terv (1945-1949)
A felszabadulás, romeltakarítás 211
Stabilizáció (az értékálló forint megteremtése) 218
A gyár újjáépítési terve 220
A 3 éves terv előkészítése 227
A tervgazdálkodás bevezetése. Az első 3 éves terv beindítása és ennek eredményei 228
A Mátrai Erőmű kereszttekercses turbógenerátorai 234
A 3 éves terv új gyártmányai 238
Az 1949. év sikerei 242
Az első 5 éves terv időszaka (1950-1954)
A terv célkitűzései, fontosabb alkotásaiba való bedolgozás 247
A tervidőszak új gyártmányai: Bo-Co villamos mozdony 253
Az export kapcsolatok növekedése 260
A termelő kapacitás bővítése 263
Az önelszámolási egységek létrehozása. Gazdasági eredmények, grafikonok 266
Ganz Villamossági Gyárból Klement Gottwald Villamossági Gyár 271
Az 1953. júniusi párthatározat kihatásai 272
Átmeneti időszak (1955-1957)
Az átmeneti időszak célkitűzései 277
A közlekedés korszerűsítése 288
1956. évi ellenforradalmi események 296
A tervidőszak exportja 301
A második 3 éves terv időszaka (1958-1960)
A terv beindítása, beruházások 305
A tervidőszak eredményei 307
Új gyártmányok, teljesítménynövelés, korszerűsítések 310
Zuglói alállomás 314
1300 LE-s Ward-Leonard rendszerű villamos mozdony 320
Külföldi rendelések a második hároméves tervben 322
A felszabadulás utáni időszak gazdasági és szociális eredményei a főbb mutatószámok tükrében
A gazdasági mutatószámok fejlődése 331
A második ötéves terv célkitűzései 341
Forrásjegyzék 363

Témakörök

Helytörténet > Magyarország > Városok > Budapest
Helytörténet > Helyismeret > Termelő egységek
Műszaki > Ipar > Ipartörténet
Műszaki > Ipar > Nehézipar > Energiaipar > Villamos energia

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem