A Kisfaludyak és kortársaik Győr és Tét vonzáskörében

Előszó

Részlet a könyvből:
"GYŐR ÉS TÉT
Fényes Elek Magyarország geográfiai szótárában így mutatja be a települést: „Téth, magyar falu Győr vármegyében, a pápai országútban, 723 kath., 1080 evang., 54 ref., 340 zsidó lak., kath., evang., anyatemplomokkal, synagógával, postahivatallal, vendégfogadóval. Határa legnagyobb az egész megyében, de nagyrészt homokos. A birkatenyésztés nagy divatban van."
A kép, amelyet a kiváló földrajzi szakíró a 19. század derekán rajzolt a faluról, az akkori idők természetéből következőleg nem lehetett sokkal másabb egy fél évszázaddal előbb sem.* Az 1786-os népszámlálási adatok 2063 lakosról szóltak, ez jó ötven évvel később, 1840-ben alig 350 fős gyarapodást mutatott. A település kiterjedt határában puszták sorakoztak, részben a birtokosok nevét viselve, részben a falu valamikori történetére utalva. Ilyeneket őrzött meg az emlékezet, mint Badics-tag, Opitz-tag, Barcza-tag vagy Vecsey-puszta. A történelemre utalóan pedig Betlehempuszta, Csangotapuszta, Pokvárpuszta, Lesvárpuszta, Ürgehegy. Legbeszédesebb ezek közül a Pokvárpuszta elnevezés, hiszen ez a valamikori nemzetségnevet őrzi, egy 125l-es oklevél ugyanis arról tudósít, hogy Pok Moritz megyei ispán a téti földből egy ekealjnyit a premontrei monostornak adományozott.
Vizsgálódásaink idején Tét a sokoróalji járás székhelye. Kisfaludy Mihály - Károly apja -, vagy ahogy egyes kortársai emlegetik: „a nagytudományú táblabíró", 1771-ben ennek a közigazgatási egységnek a vezetője. A valamikori „villa veteris Thet" - más néven Öreg Tét - a 18. század utolsó negyedében válik hirtelen fontos településsé. Mindez majdnem nyilvánvaló is. Hiszen az anyagi és szellemi gazdagodás egyaránt jellemző a 18. század derekára és az azt követő évtizedekre..." Vissza