kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Kilián Frigyes |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Könyvkötői kötés |
Oldalszám: | 348 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 22 cm x 16 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Töredék kötet. |
A FÉNY TERJEDÉSE | |
A fény és egyenes vonalú terjedése | |
A fény | 1 |
Világító és világított testek | 2 |
Átlátszó és áttetsző testek | |
Az árnyék | |
A sötét kamara | 3 |
A fény sebessége | |
Olaj Römer | 5 |
Fizeau módszere | 7 |
A fény erőssége | |
A bunsen-féle photométer | 9 |
Rumford photométere | 10 |
A FÉNY VISSZAVERŐDÉSE ÉS TÖRÉSE | |
A visszaverődés törvényének kísérleti bizonyítéka | 12 |
A fény törése | |
Kísérleti bizonyítékok | 18 |
A törés által származott képek | 20 |
Viszonylagos törő-együttható | 21 |
Tökéletes visszaverődés átlátszó testek felületén | 22 |
A fény törése prisma által | |
Egy fénysugár útja a prismában | 23 |
Az elhajlítás minimuma | 24 |
A törőegyüttható meghatározása | 25 |
GÖMBTÜKRÖK ÉS LENCSÉK | |
Homorú tükrök | |
A főgyűjtőpont | 28 |
A gyűjtősík | 29 |
Egy, a tengelyen levő világító ponthoz tartozó gyűjtőpont | 30 |
Egy, a főtengelyen kívül levő világító pontnak megfelelő gyűjtőpont | 31 |
Valameny tárgy és a hozzá tartozó kép helyzetének és nagyságának viszonya | 33 |
A homorú tükör képeinek észlelése | |
Domború tükrök | |
A főgyűjtőpont | 34 |
A főtengelyen lévő világító pont gyűjtőpontja | |
A főtengelyen kívül lévő világító pont gyűjtőpontja | |
Tárgy és kép | 35 |
A fény törése gömbfelületek által határolt közegekben | |
A főgyűjtőpontok | 36 |
A gyűjtősíkok | 38 |
A főtengelyen lévő világító pont gyűjtőpontja | 39 |
A főtengelyen kívül lévő világító pont gyűjtőpontja | 41 |
A lencsék | |
Kétszer domború lencse | 42 |
Az optikai középpont. Csomópontok. Főpontok és fősíkok | 43 |
Az optikai középpont és a csomópontok távolságai az A és A' pontoktól | 45 |
A lencse főgyűjtőpontjai és a gyűjtő-távolságok | 47 |
A gyűjtősíkok | 48 |
A főtengelyen lévő világítópont gyűjtőpontja | 49 |
A főtengelyen kívül fekvő világító pont gyűjtőpontja | 50 |
Valamely tárgy és a neki megfelelő kép helyzeteinek és nagyságainak viszonya | |
Végtelen keskeny lencsék | |
A fősíkok nevezetes tulajdonságai | 53 |
A fény törése több lencse által | |
A rendszer főpontjai és fősíkjai | 54 |
A főgyűjtőpontok és gyűjtőtávolságok | 56 |
A lencsék által előállított képek észlelése. A gömbi eltérés | |
A gömbi eltérés | 57 |
A FÉNY SZÍNÉRŐL | |
Színkép | |
A színek különböző elhajlítása | 59 |
Fehér fény előállítása a színek összetétele által | 60 |
Complementär-színek | 61 |
Sötét vonalak a nap színképében | |
A színkép egyes vonalaionak törő-együtthatója | 63 |
Az achromatismus | |
Achromatikus prismák | 65 |
Achromatikus lencsék | |
A fény kisugárzása és elnyeletése | |
A szilárd testek színképei | 67 |
A gázok színképei | |
A fény absorptiója | 69 |
Az égi testek alkatrészei | 70 |
A testek színeiről | |
Phosphorescenc | 73 |
Fluorescenc | 74 |
A SUGARAK HŐ- ÉS CHEMIAI HATÁSA | |
A nap színképének hősugarai | 75 |
Melloni kísérletei | 75 |
A hővillanyoszlop | 76 |
A nap színképének chemiai sugarai | 77 |
A fény-, hő- és chemiai sugarak azonos tulajdonságai | |
A sötét hősugarak | 79 |
Az ultraviola sugarak | 80 |
A szét nem szórt sugárnyaláb terjedése | |
Melloni készüléke | 81 |
A visszavert sugarak hatása | 82 |
A testek hősugárzó képessége | |
A kihülés sebessége | 84 |
A fény chemiai hatása | |
Az együttes napsugarak chemiai hatása | 85 |
A színkép photographiája | 87 |
A SZEM ÉS AZ OPTIKAI ESZKÖZÖK | |
Az emberi szem | |
A szemleírása | 88 |
A fénysugarak útja a szemben | 89 |
Accomodatio, rövid- és messzelátás | 91 |
A szem nem achromatikus lencserendszer | 93 |
A szem gömbi eltérése és egyéb hibái | |
A látérzés | 95 |
A különböző színű fény ránk gyakorolt hatása | 96 |
A színelmélet | 96 |
A látérzéki felismerések | 98 |
A két szemmel való látás | 99 |
A steroscrop | 100 |
Az optikai eszközök | |
A lupe vagy az egyszerű górcső | 102 |
Az összetett górcső | 103 |
A napmikroscop | 105 |
A távcsövek | 106 |
Camera obscura | 110 |
A FÉNY TALÁLKOZÁSA ÉS HAJLÍTÁSA | |
Fénytalálkozás | |
Fresnel tükörkísérlete | 113 |
A fény hullámhossza és rezgési száma | 114 |
A diffractió-tünemények magyarázata | 116 |
Huyghens elve | 117 |
Az ernyő szélének benyomása | 118 |
Színes gyűrűk | |
E tünemény magyarázata | 121 |
KETTŐSTÖRÉS ÉS POLARISATIÓ | |
Kettőstörés | |
Egy- és kéttengelyes jegecek | |
A kettőstörés egytengelyes jegecekben | |
A kettőstörés törvényei | 124 |
Positiv és negativ jegecek | 126 |
Kéttengelyes jegecek | 127 |
Polarisatió | |
A rendellenes sugár polarisatiója | 128 |
Malus törvénye | 129 |
A polarisatió magyarázata | |
E magyarázat kísérleti bizonyítéka | 131 |
A visszaverődés általi polarisatió és a polarisált fény visszaverődése | |
Malus felfedezése | 131 |
A visszavert sugár a törősíkban van polarisálva | 132 |
A polarisált fény visszaverődése | 133 |
Törés általi polarisátió és a polarisált fény törése | |
Törés általi polarisatió | 134 |
Ha törés által teljesen polarisált fénysugarat | 134 |
A polarisált fény törése | 135 |
Egytengelyes jegecek, mint polarisatió-készülékek | |
A nicolféle prisma | 136 |
A turmalin | 137 |
INTERFERENTIA KETTŐSTÖRÉS ÁLTAL | |
Párhuzamos sugarak | |
Kísérlet | 138 |
Elmélet | 140 |
Ékalakú jegeclemezek | 141 |
Két egymásra fektetett lemez hatása | 142 |
Összehajló sugarak | |
A tengelyre merőlegesen csiszolt lapok | 143 |
A gyűrűk objectiv előállítása | 144 |
A tengelylyel párhuzamos egytengelyes jegeclemezek | 145 |
Mesterségesen előidézett kettőstörés | 145 |
A POLARISATIÓ SÍKJÁNAK FORGATÁSA | |
Kettőstörés a quarzban | 147 |
Circularpolarisatió | |
Az inga lengése két egymásra merőleges impulsus hatása alatt | 148 |
Kör- és elliptikus fényrezgés | 149 |
Két ellenkező irányú körrezgés összetétele | 150 |
A Fresnel-féle kettős quarzprisma | 151 |
A polarisatió síkjának forgatása más testek által | |
Sachariméter | 152 |
A DELEJESSÉG- ÉS VILLANYOSSÁGRÓL | |
A delejes és villanyos vonzás | |
A delejesség | |
A delej hatása a vasra és más delejre | 154 |
A delej távolhatása | 161 |
A delejesség szétosztása a delejrúdban | 167 |
Delejgörbék | 169 |
Külső erők befolyása a delejességre | 171 |
A földdelejességről | |
A föld delejnek tekinthető | 173 |
Az elhajlás meghatározása | 174 |
A föld delejes hatásának megmérése | 178 |
A föld delejes állapota | 179 |
A földdelejesség változása | 182 |
A statikai villanyosság | |
A villanyos állapot keletkezése | 183 |
A villanyosság két neme | 185 |
Influentia | 188 |
Az influentia elmélete és következményei | 189 |
A villanyosság elhelyezkedése vezetőn | 192 |
A villanyos erő meghatározása | |
A villanyos vonzás és taszítás törvénye | 194 |
A villanyosság elterjedése a testek felületein | 196 |
A villanyosság fokonkénti vesztesége. A csúcsok hatása | 199 |
Villanygépek és villanyosság gyűjtése | |
Villanygépek | 201 |
Az influentia gépek | 206 |
Gyűjtőkészülékek | 212 |
A villanyosság kisütése és a kisütés hatása | |
A villanyáram | 219 |
A villanyszikra | 220 |
A villanyszikra mechanikai hatása | 228 |
A szikra physikai hatása | 230 |
A szikra physiologiai hatása | 232 |
A kisütés áramának chemiai hatása | 232 |
Villanyáramok keletkezése és felismerése | |
Elektromotorikus erő - Hatása és mértéke | 233 |
Hővillanyáramok | 237 |
Chemiai változások, villanyforrások | 239 |
Az áramok elméletéhez | 242 |
Villanytelepek | 243 |
A galvanismus történetéhez | 248 |
Az áramok chemiai hatása | |
Elektrolysis | 249 |
Faraday törvénye | 254 |
Az elektrodok polarisatiója. Állandó telepek | 258 |
Ohm törvénye | |
Az áram erősségének törvénye | 262 |
Ohm törvénye hővillanytelepeknél | 266 |
Chemiai telepeknél | 270 |
A vezetőképesség mérése | 272 |
Az elektromotorikus erő mérése | 277 |
Joule törvénye | |
A záró vezetőkben fejlődő meleg mérése | 282 |
a záró vezető mérséklete | 285 |
Villanyos fény | 287 |
Ampére törvénye | |
A villanyáramok egymásra gyakorolt hatása | 290 |
A föld hatása az áramokra | 295 |
A solenoid | 296 |
Elektromagnetismus | |
A delej és a villanyáram kölcsönös távolhatása | 298 |
Ampére elmélete a delejességről | 303 |
Delejezés az áram által | 303 |
Diamagnetismus | 306 |
Az inductiorólk | |
Az inductió a sodronyokban | 310 |
Vezető tömegekben létesített inductio | 315 |
Az áram inductioja saját vezetőjére | 316 |
Az inducált áram mennyisége és erőssége | 317 |
Magasbrendű áramok | 320 |
Statikai villanyosság által inducalt áramok | 321 |
Inductio készülékek | 322 |
Az inductio szikra | 326 |
Mechanikai mozgás által létesíthető villanyosság és villanyosság által létesíthető mechanikai mozgásról | |
Mechanikai mozgás által, delejjel létesíthető villanyosságról | 330 |
A villanyosság általi delejjel létesíthető mechanikai mozgásról | 336 |
Az elektromagnetikus gépek elméletéhez | 338 |
Villanyos telegraphia | 341 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.