A kisérleti chemia elemei I. (töredék)

Tartalom

ELSŐ KÖNYV: ÁLTALÁNOS CHEMIÁ.
BEVEZETÉS.
A chemia feladata 1. A chemiai búvárkodás módszere 6. A tárgy felosztása 8.
I. PHYSIKAI ALAPFOGALMAK.
A MÉRÉSRŐL ... ... .. 9
Absolut egységek 9. A tömeg mérése 10. A tömeg és súly 10.
Súlymérés 11. A hőmérsék mérése 13. A hőmérő 13. A térfogat
mérése 14. A hőmérsék befolyása a térfogatra 16. Az edények térfogatának megállapítása 16. A gáz-nyomás mérése 17.
A SŰRŰSÉG 18
Absolut és relatív sűrűség 18. A sűrűség meghatározása 19. Fajtérfogat 20. Hőegység és fajhő 20.
HALMAZÁLLAPOT 21
A halmazállapot változása 22. Olvadás 22. Az olvadáspont meghatározása 22. Olvadáshő 22. A folyadék-gőzök nyomása 23. A forrás 25. A forráspont meghatározása 25. Kritikus állapot 26. A szállasztás 28.
A GÁZOK ALAPTÖRVÉNYEI _ 28
Gay-Lussac vagy Dalton kiterjedési törvénye 28. Boyle vagy Mariotte törvénye 31. .1 gáz-törvény 32. A normál térfogat 34.
A GÁZOK ÉS GŐZÖK SŰRŰSÉGE 35
A gáz-sűrűség meghatározása 35. Regnault módszere 36. Bunsen
módszere 37. Dumas módszere 38. Gay-Lussac módszere 39.
V. Meyer módszere 40. A gáz-sűrűség egységei 42.
II. ÁLTALÁNOS ENERGETIKA.
AZ ANYAG MEGMARADÁSÁNAK TÖRVÉNYE
AZ ENERGIA MEGMARADÁSA., .
Mozgás 45. Sebesség 45. Gyorsulás 45. Erő 45. A munka fogalma 46.
A mechanikai energia 47. Kinetikai energia 47. Potentialis energia 49. Az energia megmaradása törvényének eredete 50. Hőenergia 51. A bő mechanikai egyenértéke 52. Az energia megmaradása törvényének általánosítása 53. A perpetuum mobile lehetetlensége 54. Az energia mérése a hőegységgel 55. A testek belső energiája 55. A thermodynamika első főtétele 56. az energia átváltozásának törvénye
A mechanikai energia átváltozásának törvénye 57. Az energia
átváltozása törvényének általánosítása 61. Potentialis és tartalmi tényező 61. A különböző energia-fajok és tényezőik 63. Az energia-átváltozás törvényének formulázása 68. A hőenergia átváltozásának törvénye 71. A thermodynamika második főtétele 74.
Első rész: A testek chemiai szerkezete.
III. A CHEMIAI ÖSSZETÉTEL TÖRVÉNYEI.
A chemiai mennyiségek egysége 81. A sósav synthesise 82. A sósav quantitativ analysise 83.
a vegyület-mennyiségek törvényei
A vegyülő súly mennyiségek törvénye 84. Az ammónia vegyülése
sósavval 85. Az ammónia vegyülése borkősavval 86. A vegyületek molekulasúlya 87. A Richter-féle törvény levezetése 89. A vegyülő
gázok térfogati törvénye 90. Az ammoniumchlorid synthesise 90.
A sósav-gáz térfogatos synthesise 91. A víz térfogatos synthesise 92.
A vízgőz synthesise 94. Gay-Lussac térfogati törvényének levezetése 95. A gázok molekula-térfogatának törvénye 96. A grammmolekula térfogat 97. Látszólagos eltérések a Gay-Lussac és Avogadro törvénytől 99.
az OLDATOK TÖRVÉNYEI
Az osmosis-nyomás 101. Az oldatok és gázok hasonlósága 103. Az oldott anyagok molekula-térfogata 104. .1 fagyáspontcsökkenés törvénye 105. Van't Hoff törvénye 105. A molekulasúly meghatározása 108. A fagyáspontcsökkenés meghatározása 108. - A felületi feszültség törvénye 111.
Az alkatrész-mennyiségek törvényei
Az állandó súlyviszonyok törvénye 112. A víz elektrolysise 112.
A víz súlyszerinti synthesise 113. A széndioxyd synthesise 115.
A törvény formulázása 118. A törvény jelentősége 119. A szénmonoxyd gáz sajátságai és analysise 119. A sokszoros Súlyviszonyok
törvénye 121. A szénvegyületek analysise 122. A sokszoros súlyviszonyok törvényének levezetése 129. Az atomsúly-összeg törvénye 181--A chemiai összetétel törvényeinek összefoglalása 132.
Chemiai jelek és képletek 133. Nevezéktan 134.
A FAJHŐ ÉS ISOMORPHIA TÖRVÉNYEI 136
Az atomhő törvénye 136. A molekulahö törvénye 138. Az isomorphia törvénye 139. - Az atomsúly meghatározása 139. A chemiai
képletek levezetése 140. A carbamitl képletének levezetése 140.
IV. A CHEMIAI ÖSSZETÉTEL TÖRVÉNYEINEK ELMÉLETE.
ATOM- ÉS MOLEKULA-HYPOTHESIS 142
Atom és molekula 142. A chemiai összetétel törvényeinek magyarázata 143. Az állandó és sokszoros súlyviszonyok törvénye 143.
Az atomsúly-összeg törvénye 144. A vegyülő súlymennyiségek törvénye 144. A gázok molekula-térfogatának törvénye 145. Az egyszerű test, vegyület, elegy és keverék fogalma 146.
A TESTEK HŐÁLLAPOTÁNAK ÉRTELMEZÉSE 147
A halmazállapotok elmélete 149. A gázok kinetikai elmélete 151.
Az elmélet lényege 151. A gáztörvények értelmezése 153. A molekulák haladó mozgásának sebessége 154. A diffusió törvénye 155.
A gázok fajhőjének viszonya 156. A molekulák méretei 157. Az
oldatok elmélete 158.
A GÁZTÖRVÉNYEKTŐL VALÓ ELTÉRÉS MAGYARÁZATA 159
V. AZ ELEGYEKRŐL.
Elegyek, keverékek 162.
GÁZ-ELEGYEK _ - 163
A gázok diffusiója 163. A gázoldatok 164. Absorptio vagy elnyelés 164. Az absorptio-coefficiens meghatározása 165. Gázelegyek
absorptiója 166. A gáz-absorptio elmélete 168. A gázok oldása és
kiűzése 169. Az oldott gázok diffusiója 170. Adsorptio 170.
FOLYADÉK-ELEGYEK 171
Fractionált destillatio 171. .4 szilárd testek oldata 172. Telített
oldat 172. Az oldás hypothesise 174. Túltelített oldat 175. Az oldatok diffusiója 176. Kristályosítás 177.
SZILÁRD TESTEK ELEGYE 179
Szilárd oldatok 180.
VI. AZ ALKATRÉSZEKRŐL.
A chemiai egyenletek 181. A mercurichlorid és natriumsulfid chemiai átalakulása 181. A chemiai egyenletek jelentősége 182. Az
alkatrész fogalma és sajátságai. 183. Az alkatrész azonossága 184.
A mercuri-alkatrész átvitele különféle vegyületekbe 184. Az ammo-
nium átvitele különféle vegyületekbe 186. A mercuri- és mercuroalkatrész különbsége 188. Az akatrész megmaradásának tétele 189.
Az összetett alkatrész szétbomlása 190. Az elemi alkatrész megmaradása 190. Az elemi alkatrész megmaradása tételének jelentősége 192. A chemiai analysis alapja 192. A gyök fogalma és
jelentősége 194. A gyökök közvetlen egyesülése 195.
VII. EGYENÉRTÉK ÉS VEGYÉRTÉK.
AZ EGYENÉRTÉK 197
Az egyenérték fogalma 197. Az egyenérték megállapítása 197.
A methan összetétele 198. Az egyenérték kísérleti meghatározása 199.
Isomer alkatrészek egyenértéke 202. Az egyenérték tétele 202.
A VEGYÉRTÉK 204
A vegyérték fogalma 204. A vegyérték jelölése 204. A vegyérték
megállapítása 205. A vegyérték tétele 206. A vegyérték tételének
kísérleti bizonyítása 207. A vegyérték tételének stöchiometriai
jelentősége 207. Az összetett gyökök vegyértéke 208. Az isomer
gyökök vegyértéke 209. Az allyl- és glyceryl-gyök kölcsönös átalakulása 210. Az isomer gyökök vegyértékének különbsége 212.
A vegyérték állandósága 213.
A VEGYÉRTÉK TÉTELÉNEK ALKALMAZÁSA 215
Telített és telítetlen vegyületek 216. Telített vegyületek 216. Telítetlen vegyületek 216. Anomal vegyületek 220.
A VEGYÉRTÉK TÉTELÉNEK TAPASZTALATI LEVEZETÉSE 222
A vegyületsorok általános képlete 225. Az összetett gyökök vegyértékének egyenlete 225. A vegyérték tételének általános egyenlete 227.
A VEGYÜLETEK EGYENÉRTÉKE 229
A vegyületek egyenértékének fogalma 229. A vegyületek egyenértékének megállapítása 230. A vegyületek egyenértéke bonyolódottabb reactiókban 231. A vegyületek egyenértékének jelentősége 233.
VIII. A GYÖKÖK CHEMIAI JELLEME.
Az elemi gyökök jelleme 235. Positiv gyökök 235. Negatív gyökök 236. A gyökök jellemének szerepe a chemiai átalakulásokban 238. A gyökök jelleme viszonylagos 239. A gyökök jellemének
fokozata 239. Az összetett gyökök jelleme 240.
IX. A VEGYÜLETEK CHEMIAI SZERKEZETE.
A CHEMIAI SZERKEZET MEGÁLLAPÍTÁSA 242
A szerkezeti, képlet levezetése 242. A natriumhydroxyd szerkezeti
képlete 242. A szerkezeti képlet jelentősége 244. A kénsav szerkezeti képlete 245. Isomer vegyületek szerkezete 247. Az eczetsav
szerkezeti képlete 247. A methylformiat szerkezeti képlete 249. Az
isomeria fogalma 250.
A CHEMIAI SZERKEZET ELMÉLETE 251
A stereoisomeria fogalma 253.
X. A CHEMIA SYSTEMATIKÁJA.
AZ ELEMI TESTEK OSZTÁLYOZÁSA 254
Az elemek periodusos rendszere 254. Az elemek természetes csoportjai 256. Az elemek jelleme helyzetük szerint 256. A physikai
sajátságok periodusos változása 257. A periodusos rendszer jelentősége 257. A periodusos rendszer fogyatékosságai 258.
A VEGYÜLETEK OSZTÁLYOZÁSA 258
A bázisok 259. A bázis fogalma 259. A bázisok erőssége 261.
A lúgos bázisok sajátságai 261. A savak 261. A sav fogalma 261.
A savak szerkezete 262. A savak erőssége 263. A savak sajátságai 264. Anhydrosavak 264. A sók 265. A sók képződése és
fogalma 265. A sók fajai 266. A sók elnevezése 268.
Összefoglalás 271.
Második rész: A testek chemiai átváltozása.
Áttekintés 273.
XI. A CHEMIAI ÁTVÁLTOZÁSOK.
A CHEMIAI ÁTVÁLTOZÁS EGYSZERŰ ALAKJAI 276
Isomer átváltozás 276. Polymer átváltozás 277. Szétbomlás 278.
Dissociatio 278. Egyesülés 279. Közvetlen egyesülés és összegezés 279.
Cserebomlás 280.
A CHEMIAI ÁTVÁLTOZÁS SZABÁLYAI 280
Bonyolódottabb átváltozások 281.
A CHEMIAI ÁTVÁLTOZÁS FELTÉTELEI 283
Közvetlen érintkezés 283. A hőmérsék és nyomás szerepe 283. Status nascens 284. A chemiai átváltozás lehetőségének megítélése 285.
XII. THERMOCHEMIA.
Alapfogalmak 287. A hőegység 287. Reactiohő 287. A reactiohő
különböző hőmérséken 288. Thermochemiai módszerek 289. A vizcalorimeter 289. A_ jégcalorimeter 291. .4 külső munka 293.
A külső munka az absolut hőmérsékkel arányos 294. A reactiohő
állandó térfogaton és állandó nyomáson 295.
A THERMOCHEMIA FŐTÉTELE
A thermochemia főtételének levezetése 295. Az ammoniumchlorid
keletkezésének reactiohője oldatban 296. A kaliumchlorid keletkezésének reactiohője oldatban 296. A thermochemia főtételének
formulázása 297.
A THERMOCHEMIA FŐTÉTELÉNEK alkalmazása 298
A reactiohő közvetett meghatározásaid. A szétbomlás reactiohője 298.
Az egyesülés reactiohője 299. A képződési hő fogalma 300. A reactiohő
kiszámításának szabályai 302. A reactiohő kiszámításának példái 303.
Telítési hő 304. Az egy- és több-bázisú savak telítési hője 305. A thermoneutralitás tétele 306. Az elemek jellemének thermochemiai fokozata 307.
THERMOCHEMIAI ENERGETIKA 308
Az energia megmaradása törvénye a thermochemiában 308. A belső
energia 311. A thermochemia főtételének energetikai értelmezése 313. A thermochemiai adatok energetikai jelentősége 314.
A thermochemiai adatok fontossága 316.
THERMOCHEMIAI HYPOTHESISEK 317
XIII. ELEKTROCHEMIA.
Alapfogalmak 320. A galvan-áram keletkezése 320. Ohm és Joule
törvényei 321. Az elektromos egységek 321.
AZ ELEKTROLYSIS TÖRVÉNYEI 323
Az ionok chemiai jelleme 323. Másodlagos chemiai folyamatok 321.
A natriumsulfat-oldat elektrolysise 325. A cuprichlorid-oldat elektrolysise 326. Az elektrolysis mennyiségi törvényei 326. Faraday
első törvénye 326. Faraday második törvénye 32S. Faraday harmadik törvénye 331. Az áram erősségének chemiai egysége 332.
AZ ELEKTROLYSIS TÖRVÉNYEINEK ÉRTELMEZÉSE 333
Faraday törvényeinek értelmezése 334. Az elektrolysis elmélete 334.
Az ionok elektromos vonzása 335. Az elektrolysis mechanis-
musa 336.
AZ ELEKTROLYTOS DISSOCIATIO 338
Az elektromos vezetőképesség 338. A vezetőképesség fogalma és egysége 338. A vezetőképesség meghatározása 338. A molekula-vezetőképesség 341. A dissociatio fokának megállapítása 342. A vezető-
képesség és a fagyáspont-csökkenés 343. Van't Hoff törvénye elektrolytokra nézve 344. Az elektrolytos dissociatio szabályai 345. Az
ionok vándorlása 346. Az ionok vándorlási sebessége 347. Az elektrolytok reactioképessége 350.
A VEGYÜLETEK ELEKTROCHEMIÁJA 351
A vegyérték tél elének értelmezése 351.A chemiai szerkezet értelmezése 353. A chemiai átalakulások értelmezése 353. A gyökök
jellemének értelmezése 355. - Az elektrochemia régibb hypothesisei 356
XIV. A CHEMIAI MECHANIKA ELEMEI.
Alapfogalmak 357. A megfordítható chemiai átalakulások fogalma 357. A concentratio fogalma 359. A reactiosebesség fogalma 360.
A CHEMIAI MECHANIKA ALAPTÖRVÉNYEI 360
A reactiosebesség törvénye 360. Elsőrendű reactiók sebessége 362.
Másodrendű reactiók sebessége 364. A reactiosebesség törvényének
levezetése 365. A chemiai kinetika alaptörvénye 366. A chemiai
egyensúly fogalma 366. A törvény levezetése 367. A chemiai statika alaptörvénye 368. A tömeghatás törvénye 368. A tömeghatás
törvényének kísérleti ellenőrzése 369. A tömeghatás törvényét magyarázó hypothesisek 372.
HETEROGEN RENDSZEREK EGYENSÚLYA 374
A heterogen rendszerek jellemzése 374. Dissociatio heterogen rendszerben 375. A. heterogen dissociatio egyszerűbb esetei 376. A heterogen dissociatio bonyolódottabb esetei 378. Reactio heterogen rendszerben 379.
HOMOGÉN RENDSZEREK EGYENSÚLYA 380
A homogén rendszerek jellemzése 380. Dissoeiatio homogén rendszerben 380. Gázok homogén dissociatiója 380. Elektrolytok homogén dissociatiója 383. Az ionok befolyása az elektrolytok dissociatiójára 384. Reactio homogén rendszerben 387.
A REACTIÓK TELJESSÉGÉNEK FELTÉTELEI 388
A telítés 389. A kémlőszer concentratiójának növelése 389. A halmazállapot megváltozása 390. Csapadékképződés 391. Gáz- vagy
gőzfejlődés 392. A reactiók az élő szervezetekben 392.
A VEGYÜLETEK REACTIOKÉPESSÉGE 394
A reactioképesség meghatározása 395. Ostwald volum-chemiai kísérletei 395. A reactioképesség és a telítési hő 398. A vegyületek
reactiogyorsító hatása 399. A savak gyorsító hatása 399. A bázisok
gyorsító hatása 400. A vegyületek reactioképessége és dissociatiójuk 401. A reactioképesség mértéke 406. A vegyületek szerkezete
és reactioképessége 406. A savak szerkezete és reactioképessége 407.
A bázisok szerkezete és reactioképessége 408. A dissociatio-egyensúlyi állandó fontossága 408.
XV. A CHEMIAI MECHANIKA ENERGETIKÁJA.
Thermodynamikai tételek és fogalmak 111
Isotherm-reversibilis körfolyamat 412. Isotherm-irreversibilis körfolyamat 414. A hő-perpetuum mobile lehetetlensége 415. A szabad
és kötött energia 416. A szabad energia tétele 417. Az önként történő folyamatok 418. Az értékesíthető munka nem isothermalis
körfolyamatokban 419. A második főtétel új alakja 422.
a chemiai reactiok theemodynamikája 425
A szabad energia a gázok állapotváltozásakor 425. A szabad energia oldatok állapotváltozásakor 430. A tömeghatás törvényének
levezetése 430. Az egyensúlyi állandó és a reactiohő 435. A víz
elpárolgási hőjének kiszámítása 437. Az ammoniumchlorid elpárolgási hője 438. A reactiohők kiszámítása 440. A mozgó egyensúly
elve 441.
A chemiai rokonság 444
A rokonsági erő mértéke 445. A chemiai energia tényezői 445.
A chemiai rokonság meghatározása 446. A rokonság és az egyensúlyi állandó 447. A rokonság és az elektromindító erő 448.
A rokonság és a reactiohő 449.
Összefoglalás 451.
XVI. A CHEMIA TÖRTÉNETÉNEK VÁZLATA.
Az ókor 453. Az alchymia korszaka 454. Az iatrochernia korszaka 455. A természettudományok újjászületése 456. A phlogiston
korszaka 456. Az újkor 458. A chemia újabb iránya 461.
XVII. A CHEMIAI IRODALOM ÁTTEKINTÉSE.
Hazai művek
Önálló művek 464. Folyóiratok 465.
külföldi művek
Önálló művek 466. Általános chemia 466. Részletes chemia 467.
Analytikai chemia 469. Kézikönyvek és szótárak 469. Folyóiratok 470.
III. OSZTÁLY: AZ OXYGENOIDOK.
CHLOR-CSOPORT _ __ _ _ ._ ._ ..705
Fluor 705. Chlor 708. Brom 717. Jod 721.
A chlor-csoport jellemzése 726.
OXYGEN-CSOPORT _ ... ... .727
Oxygen 727. Ozon 736. Kén 740. Selen 748. Tellur 751.
Az oxygen-csoport jellemzése 755.
IV. OSZTÁLY: A METALLOIDOK.
MOLYBDAEN-CSOPORT „ __ ... _ _.„_„. 757
Molybdam 757. Wolfram 760. Uránium 761.
A molybdaen-csoport jellemzése 764.
NITROGÉN-CSOPORT... „ „765
Nitrogén 765. A levegő 772. Phosphor 781. Arsen 794. Antimon
804. Bismuth 808.
A nitrogén-csoport jellemzése 812.
VANADIUM-CSOPORT ._. „ ._. _ „ „ „ „ 813
Vanadium 813. Nióbium 815. Tantalium 817.
A vanadium-csoport jellemzése 818.
SILICIUM- CSOPORT _ ... 818
Silicium 818. Germánium 823. Ón 825.
A silicium-csoport jellemzése 830.
TITANIUM-CSOPORT... „„„„ „„„„„ „ ... 831
Titanium 831. Zirconium 833.
A titanium-csoport jellemzése 835.
Bór 835
V. osztály: A szén.
Szén 839
FÜGGELÉK : ISMERETLEN JELLEMŰ ELEMEK.
ARGON-CSOPORT „ _ „„_.„„„ „ „ 853
Hélium 853. Argon 854.
Az argon-csoport jellemzése 857.
Összefoglalás.
A fémek áttekintése 857. A nem-fémek áttekintése 861.
A név-rövidítések jelentése 865. Betűrendes tárgymutató 867. Fontosabb táblák 880.
Második könyv: Az elemi testek leírása.
Bevezetés.
Az elemek beosztása 476. A hasonló elemek osztályai és csoportjai 478. Az osztályok jellemzése 480. Az elemek előfordulása 482.
Első rész: A fémek leírása.
A fémek sajátságai 485
A fémek physikai sajátságai 485. A fémek chemiai sajátságai 488.
A fémek elektrochemiai jellemének elmélete 490
A folyadék-elemek elmélete 492. A Volta-féle elemek elmélete 496. A fémek absolut potentialja 502. A fémek elektrolytos oldási feszülése 504. Az elektromos energia és a reactiohő 505. Az ionosodáshő 506.
I. osztály: A valódi fémek.
Hydrogen 508.
Kalium-csoport 519
Kalium 519. Rubidium 526. Caesium 527. Ammonium 528. Thallium 532.
A kalium-csoport jellemzése 535.
Natrium-csoport 536
Lithium 536. Natrium 538.
A natrium-csoport jellemzése 543.
Calcium-csoport 544
Calcium 557. Strontium 548. Baryum 549. Ólom 551.
A calcium-csoport jellemzése 571.
Yttrium-csoport 572
Scandium 572. Yttrium 573. Lanthanium 574.
Az yttrium-csoport jellemzése 575.
Aluminium csoport 575
Aluminium 575. Gallium 579. Indium 581.
Az aluminium-csoport jellemzése 582.
Cerium-csoport 583
Cerium 583. Thorium 585.
A cerium-csoport jellemzése 586.
A ritka földek fémei 586
II. osztály: A platinoid-fémek.
Vas-csoport 590
Chrom 590. Mangan 594. Vas 598.
A vas-csoport jellemzése 616.
Kobalt-csoport 617
Kobalt 617. Nikkel 621.
A kobalt-csoport jellemzése 624.
Réz-csoport 624
Réz 624. Higany 632.
A réz-csoport jellemzése 640.
Ezüst-csoport 641
Ezüst 641. Arany 647.
Az ezüst-csoport jellemzése 651.
Platina-csoport 653
Platina 652. Palladium 659. Iridium 664. Rhodium 667. Osmium 670. Ruthenium 673.
A platina-csoport jellemzése 675.
Spectrum-analysis 676
A spectroskop 676. A spectrum 679. Emissio-spectrum 679. Absorptio-spectrum 682. A földi testek spectruma 682. Láng-spektrumok 682. Szikra-spectrumok 682. Gáz-spectrumok 683. A spectrum-analysis előnyei 683. Az égi testek spectruma 684. Kirchhoff tétele 684. A Fraunhofer-féle vonalak 685. Az égi testek chemiai alkatrészei 685. A spectrumok vetítése 687. A spectrum-analysis története 689.
Második rész: A nem-fémek leírása.
A nem-fémek sajátságai 691
A nem-fémek physikai sajátságai 691. A nem-fémek chemiai sajátságai 693.
A nem-fémek elektrochemiai jellemének elmélete 694
Oxydatio- és reductio-elemek 694. Az oxydatio és reductio jelenségei 696. Gáz-elemek 698. A nem-fémek absolut potentialja 699.

Fontosabb táblák.
Anionok absolut potentialja 701
Atomsúlyok _ „„ „„ _ 135
Dissociatio-hők 441
Elemek csoportosítása 479
- fajhője és atomhője 137
Energia-fajok tényezői _ 67
Fémek elektrolytos oldási feszülése „„ _ „„ 504
- phys. sajátságai 486 és 487
Gázmolekulák sebessége _ 155
Gázok absorptio-coefficiense 166
- fajhőinek viszonya _ 157
- hővezető képessége „„ „„ 510
Higany gőznyomása „„ _ 634
Ion-sebességek _ 349
Kationok (fémek) absolut potentialja 502, 701
Levegő physikai állandói 773, 774
» Mértékek összehasonlítása „„ 10
Molekula-vezetőképesség 341, 342
Nem-fémek physikai sajátságai „„ _ _ 692 és 693
Periodusos rendszer _ 255,477
Reducáló és oxydáló anyagok
potentialja „„ „„ „„ 696
Savak egyensúlyi állandói 407
Savak és bázisok reaetio-gyorsító hatása „„ _ „„. _ 400
Sók nevezéktana „„ „„ 270
Spectrumvonalak hullámhoszszúsága_ „„ „„ _ 686
Telítési hők _ _305
Telített gőzök nyomása 24
Telített levegő vízgőz-tartalma 777

Témakörök