A kis- és középvállalkozások helyzete 2002

Éves jelentés

Szerző

Szerkesztő

Budapest

'Kállay László: A kis- és középvállalkozások helyzete 2002 ' összes példány

Kiadó:	Magyar Gazdaságelemző Intézet
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2002
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	228 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A 2002. évi választásokat követően a kis- és középvállalkozások fejlesztésének új programjában a kormány a vállalkozások fejlesztésének középtávon érvényesítendő prioritásait a Nemzeti Fejlesztési Tervnek a gazdaság versenyképességének növelésére irányuló átfogó céljaival és a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program kis- és középvállalkozások fejlesztési prioritása keretében megjelölt intézkedésekkel hozta összhangba. Áttekintette a Széchenyi terv pályázati rendszerének eredményeit, keretfeltételeit és úgy döntött, hogy a Széchenyi terv programjait az Európai Uniós csatlakozás szolgálatába kell állítani és azoknak 2004-re a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) részévé kell válniuk.
A 2002 végén meghirdetett Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program a vissza nem térítendő támogatások mellett a versenyképesség növelését adókedvezményekkel, a KKV-k pénzügyi szolgáltatásokhoz és tőkepiachoz való hozzájutásának segítésével kívánja elérni. Az adó- és adminisztrációs terhek csökkentése keretében 2003-tól bevezetésre került az egyszerűsített vállalkozói adó, alacsonyabb lett az egészségügyi hozzájárulás mértéke, a mikro- és kisvállalkozások beruházásaihoz kapcsolódó adókedvezmény a szellemi termékekre és az ingatlan-fej újításra, bővítésre is kiterjed, megnyílik az adómentes fejlesztési tartalékképzés lehetősége.
Magyarország az uniós csatlakozásra váró többi országgal közösen 2002. április végén a szlovéniai Mariborban aláírta a Kisvállalkozások Európai Chartáját, amely a kisvállalkozások támogatási és fejlesztési tevékenységének az alapja az Európai Unióban és ezzel Magyarország is kötelezettséget vállalt arra, hogy a meghatározott cselekvési programmal összhangban a kisvállalkozások igényeinek messzemenő figyelembevételével alakítja a hazai KKV fejlesztési politikát és gazdálkodási környezetet.
A kis- és középvállalkozások fejlesztésével foglalkozó szervezeti rendszer jelentős átalakulásban van. Új feladatokat kap a Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht., amely a helyi vállalkozásfejlesztési központok hálózatát fogja össze, és csökkenni látszik a Phare programok eddigi végrehajtójának a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványnak a szerepe. Vissza

Tartalom

TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE VI
ÖSSZEFOGLALÁS 1
1. A MAKROGAZDASÁGI KÖRNYEZET VÁLTOZÁSA 4
1.1. Makrogazdasági folyamatok 4
1.2. Gazdaságpolitikai környezet 7
1.2.1. Kis- és középvállalkozási politika 7
1.2.2. Az Európai Uniós csatlakozás és a kis- és középvállalkozási szektor 14
1.3. A jogszabályi környezet változásai és azok hatása a kis- és
középvállalkozói szektorra 22
1.3.1. Vállalkozások alapítása 23
1.3.2. Vállalkozások működése 29
1.3.2.1. A kisvállalkozások statisztikai megfigyelési rendszere,
statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség 29
1.3.2.2. Illetéktörvény 30
1.3.2.3. Adórendszer 33
1.3.2.4. Számviteli törvény 46
1.3.2.5. Társadalombiztosítás 48
1.3.2.6. Munka- és foglalkoztatásjog 50
1.3.2.7. Kamarai törvény, tagdíjfizetés 57
1.3.2.8. Vámjogi szabályok 58
1.3.2.9. Monetáris folyamatok, pénzügyi jogszabályok 60
1.3.2.10. Kockázati tőke 65
1.3.2.11. Közbeszerzés 66
1.3.2.12. Fogyasztóvédelem 69
1.3.2.13. Egyebek 71
1.3.3. Vállalkozások megszűnése, megszüntetése 74
1.3.4. A vállalkozásokat érintő fontosabb szabályváltozások, adó- és
járulékfizetési kötelezettségek áttekintése 77
2. A KISVÁLLALKOZÓI SZFÉRA FOLYAMATAI 81
2.1. Definíciók 81
2.2. A vállalkozások száma és összetétele 84
2.2.1. A regisztrált és működő vállalkozások száma 84
2.2.2. Ágazati és szakma szerinti megoszlás 86
2.2.3. Területi megoszlás 88
2.2.4. Méret szerinti megoszlás 91
2.3. A kisvállalkozások szerepe a foglalkoztatásban 92
2.4. A tulajdonosi szerkezet alakulása méretkategóriák szerint 95
2.5. Beruházások 98
2.6. Részesedés a bruttó hozzáadott érték termeléséből 100
2.7. Árbevétel és export 104
2.8. A vállalkozások költségszerkezete 106
2.9. Jövedelmezőség 108
2.10. Termelékenység, hatékonyság 110
2.11. A jövedelmek újraelosztása 114
2.12. A vállalkozások jövedelempozíciójának változása 120
2.13. A vállalkozások finanszírozása 125
2.14. Összegzés 130
3. KIS- ÉS KÖZEPES VÁLLALKOZÁSOK FEJLESZTÉSÉT TÁMOGATÓ
SZERVEZETEK 132
3.1. Vállalkozásfejlesztési Tanács (VT) 135
3.2. A kamarai rendszer 136
3.2.1. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) 136
3.2.2. Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) 139
3.2.3. Magyar Agrárkamara (MA) M*
3.2.4. Nemzetközi Kereskedelmi Kamara Magyar Nemzeti Bizottsága (ICC Hungary) 142
3.2.5. Vegyes Kamarák 142
3.3. Vállalkozásfejlesztési központok hálózata 143
3.3.1. Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) és Helyi
Vállalkozói Központok (HVK) 143
3.3.2. Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány 150
3.4. A kis- és középvállalkozói szektor finanszírozását támogató és
lebonyolító intézmények 151
3.4.1. Hitelgarancia Rt. 151
3.4.2. Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHA) 154
3.4.3. Magyar Export és Import Bank Rt. (Eximbank) 156
3.4.3.1. Corvinus Rt. 157
3.4.4. Magyar Exporthitel Biztosító Rt. (Mehib) 157
3.4.5. Magyar Fejlesztési Bank Rt. (MFB) 159
3.4.6. Regionális garanciaszövetkezetek 160
3.4.7. Magyar Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Társaság 160
3.4.8. Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt. 161
3.5. Regionális fejlesztést támogató szervezetek 162
3.5.1. Regionális Fejlesztési Holding Rt. (RFH Rt.) és Regionális Fejlesztési
Társaságok 162
3.5.1.1. Beszállítói Befektető Rt. 164
3.5.1.2. Informatikai Kockázati Tőkealap 164
3.5.2. Regionális Fejlesztési Tanácsok és Ügynökségei 165
3.5.3. VATI Területfejlesztési Igazgatóság 169
3.5.4. Regionális Vidékfejlesztési Irodák (REVI) 169
3.6. Befektetésösztönzés és kereskedelemfejlesztés 170
3.6.1. Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITD-Hungary) 170
3.6.2. Euró Info Központ 171
3.7. Az idegenforgalom támogatása: a Magyar Turizmus Rt. és a
Miniszterelnöki Hivatal Turisztikai Államtitkársága 173
3.8. Innovációt, műszaki fejlesztést támogató intézmények 174
3.8.1. Oktatási Minisztérium Kutatás-Fejlesztési Helyettes Államtitkársága 174
3.8.2. Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) 175
3.8.3. A műszaki fejlesztést és az innovációt elősegítő egyéb intézmények 176
3.9. Érdekképviseletek, alapítványok 177
3.9.1. Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) 178
3.9.2. Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége ÍKISOSZ) 179
3.93. Magyar Iparszövetség (OKISZ) , 180
3.9.4. Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetsége (ÁFEÖSZ) 180
3.9.5. Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) 181
3.9.6. Kis- és Középvállalkozói Érdekképviseleti Szövetség (KÉSZ) 182
3.9.7. Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) 183
3.9.8. Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) 184
3.9.9. SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány 186
3.9.10. BB (Business Basics) Vállalkozásfejlesztő Alapítvány 186
3.9.11. Magyar-Amerikai Vállalkozási Alap (MAVA) 187
3.9.12. Életpálya Alapítvány 187
4. KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK FEJLESZTÉSÉT SZOLGÁLÓ TÁMOGATÁSOK ÉS HITELEK 188
4.1. Állami támogatások a központi költségvetési forrásokból - állami
célelőirányzatok 289
4.1.1. Vállalkozásokat segítő fontosabb célelőirányzatok 190
4.1.1.1. Beruházás-ösztönzési célelőirányzat 91
4.1.1.2. Kis- és középvállalkozói célelőirányzat (KKC) 191
4.1.2. Széchenyi terv 192
4.1.3. Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program 199
4.1.4. „Smart Hungary" középtávú beruházás-ösztönzési program 201
4.1.5. Kereskedelemfejlesztési célelőirányzat 201
4.1.5.1. Kereskedelemfejlesztési támogatás (Külügyminisztérium) 201
4.1.5.2.1. kategóriás és II. kategóriás külföldi kiállításokon váló részvétel
támogatása 202
4.1.5.3. Magyar találmányok külföldi bejelentésének támogatása 202
4.1.6. Regionális gazdaságépítési célelőirányzat 202
4.1.7. Turisztikai célelőirányzat 203
4.1.8. Aktív foglalkoztatási célok támogatása (AFC) 203
4.1.9. Műszaki Fejlesztés, K+F 204
4.1.10. Informatikai, távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási
célelőirányzat 207
4.1.11. Területfejlesztés 207
4.1.12. Környezetvédelmi Alap Célfeladatok (KAC) 208
4.1.13. Állami kockázati tőke 209
4.1.13.1. Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt. (KvFP Rt.) 209
4.1.14. Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) kisvállalkozások
fejlődését elősegítő támogatásai 211
4.1.15. Munkaerőpiaci Alap 213
4.1.16. Agrártámogatások 214
4.2. Belföldi kedvezményes hitelek 214
4.2.1. Mikrohitelezés 214
4.2.1.1. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány mikrohitele 214
4.2.1.2. Sportmikrohitel sportvállalkozóknak 216
4.2.1.3. A Budapest Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány mikrohitel
konstrukciói. Új Budapest Kisvállalkozói Hitel. 216
4.2.1.4. Széchenyi Kártya forgóeszközhitel 218
4.2.1.5. Budapest Bank - BB Alapítvány Budapest Mikrohitele 219
4.2.1.6. Ifjúsági Pénzügyi Támogatási Program (IPTP) - kedvezményes
pályázat fiatal vállalkozóknak 219
4.2.2. Energiatakarékossági hitel 220
4.2.3. A Magyar Export-import Bank Rt. hitelkonstrukciói és szolgáltatásai 220
4.2.4. A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. hitelkonstrukciói 221
4.3. Phare kis- és középvállalkozásokat támogató programjai 223
4.4. Külföldi fejlesztési bankok által támogatott hitelek 227
4.4.1. Európai Befektetési Bank (EIB) - Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) -
Inter-Európa Bank (IEB) - hitelkeret 227
4.4.2. Európai Befektetési Bank (EIB) - CIB hitelmegállapodás 228
4.4.3. Raiffeisen Bank Európa Beruházási Hitele 228
4.4.4. Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) - Volksbank -
hitelkeret mikro-, illetve kis- és közepes vállalkozásoknak 228