A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda története

1577-1927

Szerző

Iványi Béla

Gárdonyi Albert

Szerkesztő

Czakó Elemér

Budapest

'Iványi Béla: A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda története ' összes példány

Kiadó:	Királyi Magyar Egyetemi Nyomda
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1927
Kötés típusa:	Félvászon
Oldalszám:	202 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	25 cm x 20 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Eredeti levéltári kutatások alapján összegyűjtötte és írta Iványi Béla és Gárdonyi Albert. A tárgyi emlékek ismertetésével kiegészítve szerkesztette Czakó Elemér. Alapításának 350-ik évfordulójára kiadta a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, számos szövegközti illusztrációval. Ez a könyv a Királyi Magyar Egyetemi Nyomdában került sajtó alá.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda 1927 november hó 20-án ünnepli alapításának 350-ik évfordulóját.
Ebből az alkalomból adjuk ki ezt a nyomda negyedfélszázados történetét összefoglaló könyvet. Nyomdánk múltja jelentős fejezete a magyar művelődés történetének. Szakadatlan működésének hosszú ideje alatt mindenkor a hazai közművelődést szolgálta, főleg a tudományos és ismeretközlő munkák, valamint a tanítás könyveinek megjelentetésével, de a nemzeti irodalom is sokat köszönhet neki.
Munkánkban a nagyszombati kornak (1577-1777) anyagát Iványi Béla szegedi egyetemi tanár kutatta föl, s e kort Czakó közreműködésével ő írta még, a nyomda budai működéséről (1777-1867) szóló irattári dokumentumok adatait pedig Gárdonyi Albert székesfővárosi főlevéltáros gyűjtötte össze. Adatokat adtak még Kapossy János országos levéltárnok és Szittyay Dénes kiskomáromi plébános. A nyomda történetének tárgyi emlékeit Divald Kornél közreműködésével Czakó Elemér gyűjtötte össze s ugyanő ismerteti ezeket a könyv tipográfiai, könyvkötészeti, könyvészeti és művészeti vonatkozású fejezeteiben.
Az Egyetemi Nyomda 350 éves múltjának összefoglalását a művelt magyar közönségnek szántuk, de művelődéstörténetünk kutatói is haszonnal forgathatják.
A képeket részben a nyomdánkban megőrzött régi dúcokról nyomattuk, részben az Egyetemi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Múzeum,, a Magyar Tudományos Akadémia és Budapest székesfőváros könyvtárainak s más gyűjteményeknek, jelesül a Todoreszku-könyvtárnak idevágó könyvanyagából merítettük, amelyeket, az Egyetemi Nyomda egyéb kultúrtörténeti érdekű emlékeivel együtt, a Magyar Nemzeti Múzeum nagytermében 1927. évi november és december havában látható jubiláris kiállításon is bemutatunk.
Könyvünket azzal a kívánsággal engedjük útjára, tartsa ébren az eddiginél is fokozottabb mértékben a közérdeklődést nyomdánk iránt. A művelt közönséget pedig arra kérjük, fogadja ugyanazzal a szeretettel, mint amellyel mi ezt a munkát sajtó alá rendeztük.
Budapest, 1927 Mindszent hava 20-án.
KIRÁLYI MAGYAR EGYETEMI NYOMDA Vissza

Tartalom

A könyvnyomtatás elterjedése a XV. és XVI. században. Magyar mesterek. Protestánsok előtérben. Vándor műhelyek a mohácsi vész után. A nagyszombati nyomda alapítása	9
Telegdi megszerzi a bécsi jezsuiták nyomdáját. A nagyszombati elhelyezkedés. Megindul a könyvkiadás. Pécsi Lukács szerepe. Telegdi halála után a jezsuiták kísérletet tesznek a nyomda birtokbavételére	15
A nyomda működése Telegdi halála után. Átköltözködés a pékek utcájából Pozsonyba. Káldi korszaka. Vissza Nagyszombatba. Végleges kapcsolódás az egyetemhez	29
Az egyetemi nyomda sorsa 1640-től 1711-ig. Harcok a tulajdonjog körül. Ferenczffy Lőrinc nyomdája a nagyszombati egyetem birtokába jut. A nyomdai alkalmazottak szerződése és adómentessége. Rutén könyvek	39
Az egyetemi nyomda kiadványai 1640-től 1711-ig. Túlnyomóak a latin könyvek. Kalendáriumok. Corpus Juris. A nyomda épülete és elhelyezése. Külföldi összeköttetései. Papírmalmok	51
A nagyszombati nyomda tipografiai fejlődése 1773-ig. Nagyszombati kötések. Pozsony-nagyszombati sokszorosító művészet	67
A nyomda lefoglalása 1773-ban. Kettéosztása. A nagyobbik rész Budára költöztetése. A nagyszombati nyomda megszűnése 1797-ben	95
Az egyetemi nyomda Budán. A patriarkális gazdálkodás kora 1777-1804. A tankönyvszabadalom. A bécsi Novakovics-féle cirill-betűs nyomda megszerzése	105
A nyomda fölvirágzása Sághy Ferenc kurátorsága alatt 1804-1838. Szerepe a reformkor szellemi mozgalmaiban. Kiadványai és ügyfelei 1848-ig	115
Cirill-betűs és hébernyelvű nyomtatványok. Nyomdánk szerepe a szerb és oláh irodalom újjászületésében. A cirill-betűs szabadalom megszűnése	133
Nyomdánk technikai fejlődése 1867-ig. Stereotipia. Vassajtók. Gyorssajtók. Gőzgép. A nyomda papírgyára	145
Nyomdánk legutóbbi hatvan éve. Hivatalnok-korszak. Eötvös és Trefort érdeklődése. Lemaradás a versenyben. Klebelsberg szervezőmunkája. A legújabb föllendülés	159
Jegyzetek	175